Tized�vel esett a k�olaj �ra

2009.03.02. 18:30

Az �szaki-tengeri Brent k�nny�olaj �prilisi sz�ll�t�sra, h�tf� reggel 1,55 doll�rral olcs�bb, a nyugat-eur�pai �rt�kt�zsd�k z�r�sa ut�n, hord�nk�nt 42,26 doll�ron, 4,09 doll�rral olcs�bb volt a p�nteki z�r�n�l. P�nteken 16 centtel olcs�bbodott.

Az ut�bbi id�ben sz�k s�vban alakult a k�olaj �ra, nagyr�szt cs�kken� ir�nyzattal: janu�rban 40-50 doll�r k�z�tt, febru�rban 35-45 doll�r k�z�tt. A m�lt h�ten kiss� megugrottak az �rak arra a h�rre, hogy az Egyes�lt �llamokban, az el�z� h�ten v�ratlanul n�tt valamicsk�t a benzinfogyaszt�s, de a piac hamar korrig�l a tov�bbra is rossz gazdas�gi kil�t�sok miatt.

Az OPEC fokozatos termel�scs�kkent�se �jabban viszonylag j�l k�veti a kereslet apad�s�t. A szeptember �ta elhat�rozott, �sszesen napi 4,2 milli� hord�s termel�scs�kkent�seknek febru�r v�g�ig majdnem a 90 sz�zal�k�t megval�s�tott�k az OPEC-orsz�gok. Ez a kor�bbi vil�gk�n�latnak k�zel 5 sz�zal�ka, �s rekord betart�si ar�ny a szervezet t�rt�net�ben. Keresletn�veked�s h�j�n azonban ez csak t�bb�-kev�sb� tudta stabiliz�lni a piacot. Az export�r szervezet eddig tov�bbi termel�scs�kkent�seket sem z�rt ki, azonban vas�rnap az ir�ni olajipari miniszter azt mondta, m�gsem val�sz�n� �jabb cs�kkent�s az OPEC legk�zelebbi, m�rcius 15-i miniszteri �rtekezlet�n.

Az amerikai energia�gyi miniszt�rium �s a Nemzetk�zi Energia�gyn�ks�g (IEA) leg�jabb j�slata egyform�n napi 84,7 milli� hord�s �tlagra teszi a vil�g id�n v�rhat� k�olajfogyaszt�s�t. Az amerikai miniszt�rium szerint az idei fogyaszt�s 1,4 sz�zal�kkal, az IEA szerint 1,1 sz�zal�kkal lesz kisebb a tavalyin�l, a tavalyi, 0,3 sz�zal�kos fogyaszt�scs�kken�s ut�n.

Mindketten a fogyaszt�s nagyobb cs�kken�s�t val�sz�n�s�tik, mint amit janu�rban jeleztek a gazdas�gi kil�t�sok roml�sa miatt. Az amerikai miniszt�rium a janu�ri becsl�s�t 0,6 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi n�veked�s felt�telez�s�re, a legut�bbi, febru�ri becsl�s�t 0,1 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi recesszi� kil�t�s�ra alapozta.

Az IEA az el�z� becsl�shez 1,2 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi n�veked�si �tlagb�l indult ki, az �j becsl�s�t az IMF janu�r v�gi el�rejelz�s�ben szerepelt, 0,5 sz�zal�kos n�veked�si vil�g�tlag kil�t�s�ra alapozta.

Szak�rt�k szerint �vi 2 sz�zal�kos GDP-n�veked�si vil�g�tlag alatt a k�olaj �ra m�g 70 doll�rt sem igen �rhet el, hacsak nem �p�l r� politikai fel�r. Az ut�bbi id�ben azonban a politikai fel�rak is cs�kkentek.

H�tf�n k�s� d�lut�n a nyugati f�ltek�n ir�nyad� amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hord�ja 40,20 doll�r volt �prilisra, 4,56 doll�rral olcs�bb a p�nteki z�r�n�l. P�nteken 46 centtel olcs�bbodott.

Az eur�pai p�rlatkereskedelem sz�m�ra ir�nyad� londoni g�zolajjegyz�s tonn�nk�nt 372,50 doll�r volt Londonban, 20,25 doll�rral olcs�bb a p�nteki z�r�n�l. P�nteken 13,75 doll�rral lett olcs�bb.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK