Egy csónakban a devizakereskedő és a jegybankelnök

A jegybankelnök a HVG-ben adott interjújában határozott, fájdalmas lépéseket sürgetett. Hasonlóan vélekedett az [origo] által megkérdezett devizakereskedő. Mindketten úgy látják, csak radikális kiadáscsökkentéssel lehetne talpra állítani a magyar gazdaságot. Ha ez nem lesz, akkor külföldről jöhet csak a segítség.

Jelenleg több lehetőséget látok arra, hogy a mostani szintekről erősödjön a forint. Az egyik megoldás, hogy kívülről, a piactól kapunk segítséget, vagyis, ha az Egyesült Államok gazdasága esetleg a második félévben feláll a padlóról, az megnyugtathatná a befektetőket - kommetált az [origo]-nak Kolba Miklós, az ING Bank deviza üzletágának vezetője.

Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben erősödő dollár veszítene értékéből - mivel ezzel csökkenne a feszültség a világgazdaságban, s ennek nyomán csökkenne a dollár "menekülési deviza" jellege -, ami a feltörekvő piaci devizák számára kedvező lenne. Vagyis az esetleges fordulat erőt adhatna a forintnak is. Kolba Miklós szerint az is megoldás lehet, hogy konkrét mentőcsomag segítségével próbál egyenesbe kerülni a magyar gazdaság, ezen belül az állampapírpiac és a magyar deviza.

Elképzelhető, hogy Amerika a régió segítségére siet. Erre utal, hogy Barack Obama elnök a minap arról beszélt, meg kell gátolni, hogy "azoknak a problémáknak, amelyek a feltörekvő országokban, mint például Magyarországon vagy Ukrajnában jelentkeznek, legyen olyan nagy tovagyűrűző hatása, amely eléri a mi partjainkat". Hozzátette, ennek érdekében összehangolt nemzetközi segítséget kell nyújtani számukra.

Távcsővel a kézben várakozunk

E forgatókönyvek megvalósulása esetén egyébként Magyarország megint nem tett semmi érdemlegeset a helyzet stabilizálása érdekében. Kolba Miklós - akit bátran nevezhetünk a magyar devizapiac veteránjának, hiszen több mint 15 éve dolgozik devizakereskedőként - ennek kapcsán elmondta: látványos, drasztikus lépésekre van szükség, le kell faragni az állami kiadásokat. Fel kell számolni a bürokráciát, töredékére kellene csökkenteni az önkormányzatok számát - hangsúlyozta szakember, hozzátéve: évek óta erre lenne szükség. Kolba egyébként a nyugdíjrendszerhez nem nyúlna, mondván, "ők neveltek fel, hagyjuk őket békén". Ezermilliárdos nagyságrendben lehet találni spórolásra alkalmas pontokat.

Ehhez politikai elhatározásra van szükség, ami most is hiányzik. A politikusok félnek attól, hogy elvesztik a pozíciójukat, ahelyett, hogy végre tennének valamit az ország érdekében. A piac akkor fog bízni Magyarországban, ha a döntéshozók látványos intézkedéseket jelentenek be és végre is hajtják azokat. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a gazdasági mutatókban is kimutathatóak legyen a fogyókúra hatásai, a befektetők politikai elkötelezettséget szeretnék látni, arra, hogy tényleg javuljon a helyzet, és nem távcsővel kezünkben várjuk a mentőcsapatot.

Ezzel szemben úgy fest, a választások és a pozíciókhoz való ragaszkodás miatt a politikusok nem hajlandóak bátor lépéseket tenni. Kolba szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a drasztikus kiadácsökkentő lépések bejelentése nyomán már helyreállna a bizalom, bár eleinte nyilván népszerűségvesztéshez vezet, ám egy látványos gazdasági javulás, legyen az péládul a forint erősödése, a választásokig is javíthat az adott kormány helyzetén.

Magas a költségvetési újraelosztás aránya

A komolyabb átalakításokat szorgalmazta a HVG-nek adott interjújában Simor András is. A jegybankelnök Gyurcsány Ferenc február közepén bejelentett csomagját értékelve elmondta: jó irányba tett jó lépések, de nem elegendők, sem ütemezésükben, sem mélységükben. A gazdasági növekedést alapvetően a költségvetési újraelosztás magas aránya gátolja, ami a magas adókon keresztül rontja a magyar vállalkozások versenyképességét. (A költségvetés újraelosztási aránya a GDP 50 százalékára rúg, ami 10 százalékponttal felülmúlja a régiós országok hasonló adatot.)

Simor szerint a másik súlyos gond az alacsony foglalkoztatás, a jelenlegi szabályozás nem ösztönöz kellőképpen munkavállalásra. Ezen a két területen nem történt változás. Mivel az adócsomag hatása nullszaldós, a kiadáscsökkentésre pedig korlátozottak a lehetőségek, a költségvetési újraelosztás mértéke nem változik. Ráadásul a jegybank prognózisa szerint idén és jövőre is csökken a GDP, ezért az arány még növekedhet is. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, radikális kiadás- és adócsökkentésre lenne szükség.