Kiábrándító nyugdíjpénztári hozamok tavalyról

A Stabilitás Pénztárszövetségben tömörült magánnyugdíjpénztárak portfoliója tavaly, átlagosan 15,82 százalékkal, az önkéntes nyugdíjpénztáraké átlagosan 11,35 százalékkal értékelődött le - jelentette be Nagy Csaba, a szövetség elnöke. Az egyes nyugdíjpénztárak hozamát is bemutató sajtótájékoztatón jelentősen eltért a szakértők véleménye arról, hogy mekkora is a jelenlegi gazdasági válság.

Nagyon sok hír jelent meg az utóbbi időben a nyugdíjpénztárak teljesítményéről, a teljes piac 90 százalékát reprezentáló kasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség pénteken publikálta a múlt évre vonatkozó adatokat. A szervezethez tartozó magán-nyugdíjpénztárak hozama tavaly mínusz 32,45 és plusz 6,26 százalék között mozgott.

Az egy portfóliót tartó pénztárak átlagos hozama mínusz 15,82 százalék volt: a háromportfóliós rendszert működtetőknél a klasszikus portfóliók átlagosan 4,99 százalékot, a kiegyensúlyozott portfóliók átlagosan 14,11 százalékot, a növekedési portfóliók átlagosan 26,09 százalékot veszítettek értékükből. Az önkéntes magán-nyugdíjpénztárak hozama tavaly -32,67 és +4,94 százalék között alakult. A pénztárak átlagos vesztesége 11,35 százalék volt.

A választható portfóliós rendszert fenntartó kasszák adatai (százalék)

	2008-as nettó hozam			Tízéves átlagos nettó hozam
	klasszikus	kiegyensúlyozott	növekedési	klasszikus	kiegyensúlyozott	növekedési
Aranykor	- 3,08	- 11,91	- 19,24	7,57	6,55	5,63
AXA	6,26	- 5,43	- 14,46	8,64	7,38	6,31
Dimenzió	- 1,56	-13,93	- 24,03	9,22	7,76	6,42
Honvéd	-0,96	- 11,68	- 23,11	8,78	7,54	6,06
ING	-12,68	- 17,18	- 22,89	6,62	6,06	5,31
OTP	-3,80	- 16,80	- 32,95	8,15	6,59	4,32
VIT	-7,29	- 12,61	-14,49	8,19	7,55	7,32

Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség

A rossz teljesítmény oka természetesen a válság. Bár nagyon sokan rendkívül borús képet festenek a helyzetről, Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint "jelenleg nincs akkora válság, amekkorát még a nagyapám nagyapja sem látott, hanem olyan, mint, amit még a kislányom is látott". Szokásos II. világháború utáni válságot élünk meg, ami az optimistább forgatókönyv szerint is legalább nyárig, borúlátóbb elképzelés szerint viszont jövő év végéig tarthat - tette hozzá Hamecz. Móricz Dániel a Concorde Alapkezelő szakértője viszont az 1929-1933-as válsághoz hasonlította a jelenlegi helyzetet.

Választható portfóliós rendszert nem működtető kasszák (százalék)

	2008-as nettó hozam	Tízéves átlagos nettó hozam
Aegon	- 17,18	5,93
Allianz Hungária	- 14,30	6,93
MKB Nyugdíjpénztár	- 9,32	7,57
Prémium	- 22,14	nincs adat

Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség

Tavaly megfeleződött a világ pénzügyi vagyona és csak a tőzsdei részvények értéke 60 ezer milliárd dollárról 30 ezer milliárd dollárra csökkent - mondta Móricz Dániel. Ez az összeg 203-szorosa Magyarország bruttó hazai termékének (GDP). Így mintegy 50 ezer milliárd dollár pénzügyi vagyon semmisült meg, ami nagyjából ugyanakkora érték, mint, ami eltűnt 1929-1933-as világgazdasági válság idején. A Concorde Alapkezelő szakértője szerint tévesnek bizonyult az az elképzelés, hogy a feltörekvő országok ki tudják vonni gazdaságukat a válság hatásai alól. Azokat ugyanis a fejlett országok fogyasztási boomja hajtotta, így azok gazdasága még nagyobb mértékben esett vissza.

A Stabilitáshoz tartozó önkéntes pénztárak adatai (százalék)

	2008-as nettó hozam	Tízéves átlagos nettó hozam
Allianz	- 8,58	7,64
Aranykor	- 6,59	7,23
Chinoin	- 4,56	8,50
Elmű	- 7,61	7,90
Első Hazai	- 7,55	7,82
MKB Önkéntes	- 11,16	7,16

Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség

Móricz Dániel elmondta, hogy tavaly a világ nyugdíjpénztárait 5,5 milliárd dollár veszteség érte és átlagosan 20 százalékkal csökkent portfóliójuk értéke. A nyugdíjpénztárak ugyanis az állampapírokon kívül minden befektetésen veszítettek. Állampapírok viszont csak kis mértékben voltak a világ nyugdíjpénztárainak portfóliójában. A befektetések zöme vállalati részvényekben és kötvényekben van, az utóbbi időben pedig jelentősen megnőtt a kockázatosabb befektetések aránya, amelyeken a részvényekéhez hasonló veszteséget lehetett elszenvedni.

Hamecz István ennek ellenére úgy véli, hogy a nyugdíjpénztáraknak fenn kell tartaniuk portfóliójukban a jelenlegi, tavaly megnövelt részvényhányadot. A szakértő szerint ugyanis a részvények árfolyamai rövidtávon "véletlen bolyongást" végeznek, hosszú távon pedig erősödnek. Ez alapján úgy véli, hogy időzítéssel nem lehet pénzt keresni, csak türelmes várakozással. Szerinte a nyugdíjpénztáraknak, mint intézményi befektetőknek nem érdemes folyton a részvények összetételén sem módosítani. Állítását azzal indokolta, hogy ha valaki az utóbbi években a befektetési bankok aktuális ajánlatai alapján módosítgatta a portfólióját, az kisebb hozamra tett szert, mint az, aki valamelyik tőzsdeindex-összetétel szerint hagyta.

Kasszák vs. állampapírpiac

A válsággal összefüggésben, az utóbbi hónapokban kiürült a magyar állampapírpiac, vagyis eltűntek a vásárlók, emiatt pedig jelentősen emelkedtek a hozamok. Két évvel ezelőtt, máricus elején a három, hat és tizenként hónap futamidejű kincstárjegyek másodpiaci hozama 8,05-8,10 százalék volt, a 3,5, 10 és 15 éves államkötvényeké pedig 6,58-7,75 százalék között volt. Egy évvel később 8,24-8,45, illetve 7,85-9,06 százalékos értéket jegyzett fel az Államadósság Kezelő Központ. Az idei, március 5-én, csütörtökön regisztrált adatok szerint a kincstárjegyek hozama 10,48-11,62 százalék volt, az egy évnél hosszabb futamidejű kötvények esetében pedig 10,66-13,66 százalék volt ez az érték. Az két évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen, több százalékponttal emelkedtek a hozamok.

Első látásra a magas hozamok jó lehetőségnek tűnhetnek a nyugdíjkasszák számára. A nyugdíjpénztárak azonban csak nagyon kevéssé tudták kihasználni az állampapírok hozamának emelkedését - mondta az [origo]-nak Nagy Csaba, az Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Az állampapírpiacon ugyanis jelenleg, a csekély forgalom miatt nagyobb tételeket nem érdemes eladni vagy vásárolni, mert az a kezdeményező számára kedvezőtlenül befolyásolná az árfolyamokat, azaz nem volt a kasszák számára értékelhető forgalom a piacon. Így a nyugdíjpénztárak nem tudták növelni érdemben állampapír-állományukat, ráadásul azok lejárati szerkezetén sem tudtak sokat módosítani. A kasszákhoz áramló friss tagdíjakat viszont államötvényekbe tudták fektetni.

Erre utalnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai, a szervezet nyilvántartása szerint a nyugdíjpénztári befektetések 50-60 százalékát tartják állampapírban, s ez az arány az utóbbi hónapokban nem változott érdemben. Feltételezhető azonban, hogy a lejáratok, a piaci folyamatokat figyelembe véve rövidültek. A felügyelet szerint a pénztárak befektetési politikájukat érdemben nem változtatták.