Románia hitele 19 milliárd euró lehet

A 16 százalékos egységes adókulcs megtartására törekszik a román kormány az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon - mondta csütörtökön Emil Boc román miniszterelnök.

A kormányfő egy bukaresti konferencián kifejtette, hogy szerinte az adókulcs mértékének növelése nem élénkítené, hanem éppen ellenkezőleg, megbénítaná a gazdaságot. Boc úgy vélekedett, hogy a külső pénzügyi segítség csak akkor óvhatja meg Romániát a súlyosabb gazdasági hanyatlástól, ha azt megfelelő belső intézkedésekkel is támogatják.

Az IMF képviselői szerdán érkeztek Bukarestbe, ahol március 25-ig folytatnak tárgyalásokat a román illetékesekkel olyan "külső finanszírozási forrásokról", amelyek fedeznék a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiányát. A küldöttségben a hírek szerint helyet foglalnak az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Világbank képviselői is.

Készenléti hitel az EU-IMF kettőstől

A csütörtöki román lapok - így a Ziarul Financiar, az Evenimentul Zilei, és a Ziua - a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó "kormányzati forrásokra" hivatkozva tudni vélték, hogy a tárgyalások lezárását követően Bukarest két évre szóló készenléti hitelmegállapodást fog kérni szándéklevél formájában az IMF-től. E források szerint az országnak elegendő lesz akkor kifizetnie a részleteket, amikor a becslések szerint a legnagyobb összegek folynak be az államkasszába uniós alapokból, azaz 2013-ban. Ugyancsak meg nem nevezett kormányzati források jelezték, hogy az ország várhatóan 19 milliárd euró külföldi hitelt készül igényelni a válság átvészelésére, amelyből 7 milliárd eurót az Európai Unió, 12 milliárdot pedig az IMF folyósítana.

Szigorú feltételek

Az erdélyi Krónika megállapítja: az IMF szigorú feltételekhez köti majd a megállapodást. Ezek között szerepel majd az infláció mérséklése és a szigorúbb pénzpolitika. Ugyanezt várja el Bukaresttől az Európai Bizottság is.

Az EB illetékesei szerdán úgy nyilatkoztak, hogy a fizetési mérleghiánnyal küszködő országok számára elkülönített pénzalapból támogatják Romániát, ebből részesült korábban Magyarország és Lettország is.

Úgy tűnik, az IMF hajlandó elfogadni a közalkalmazotti bérek inflációhoz igazítását (ez utóbbit erre az évre 5 százalékosra becsülik), ennek azonban az lenne a feltétele, hogy mielőbb fogadják el a közalkalmazotti bérek egységesítéséről szóló törvénytervezet.

Csak tartalékba kell

A Ziarul Financiar és a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) csütörtöki számában egyaránt idézte Valentin Lazeát, a Román Nemzeti Bank vezető közgazdászát, aki egy szerdai konferencián kifejtette: Románia számára a külső hitel nem valaminek a "megjavítására" szolgál, hanem arra, hogy megelőzze általa a gazdasági helyzet súlyosbodását. Szerinte az IMF segítsége a külföldi befektetők Romániával szembeni bizalmának visszanyerését szolgálja.

Adrian Vasilescu jegybanki tanácsos arra utalt, hogy a hitel teljes egészében a nemzeti bank valutatartalékát fogja gazdagítani, ami pedig a későbbiekben a jegybank számára is nagyobb teret nyithat a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának csökkentésére, az pedig szabad likviditást teremtve, a hitelezés élénkítését szolgálja.