Veres: Fontosabb a hiánycél a devizahitelek átváltásánál

Pusztán állami kötelezettségvállalással nem oldható meg a devizahitelek forinthitellé váltása - közölte Veres János pénzügyminiszter. A politikus szerint a legfontosabb, hogy Magyarország belül maradjon a 3 százalékos államháztartási hiánycélon. Veres közölte: az esetleges átváltás költségei a GDP több százalékát is elérhetik hiányban.

A devizahitelek forinthitellé való átváltása nem oldható meg csak állami kötelezettségvállalással - mondta Veres János pénzügyminiszter szombaton. A magyar állam nincs abban a helyzetben, hogy ennek a kérdésnek a 100 százalékát, a saját maga terheként vigye tovább - fogalmazott a szakminiszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának zárt ülése előtt. Nagyon fontos dolog, hogy Magyarország belül maradjon a 3 százalékos államháztartási hiánycélon, tehát semmilyen olyan megoldás nem támogatható, amely veszélyezteti ezt - közölte a pénzügyminiszter.

Veres János nem kívánta kommentálni azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium nem támogatja a devizahitelek forinthitellé váltását. A minisztériumnál számolják azt, hogy mekkora költséggel járna a hitelek átváltása - tette hozzá. Szerinte az eddig megjelent nyilatkozatok nem tértek ki a kérdés anyagi természetű következményeire. Ha ezeket is megvizsgálják, akkor lehet majd az álláspontot kialakítani erről - mondta a miniszter. Arra a kérdésre, mekkora tételről lehet szó azt mondta: a GDP több százalékát is elérheti hiányban.

A magánszemélyeknél lévő, devizaalapon folyósított jelzáloghitelek értéke nagyjából 2600 milliárd forint, ha ehhez még hozzászámolják a szabad felhasználású hiteleket is, akkor ennek a duplájáról, nagyjából 5000 milliárd forintról van szó Veres szerint. A miniszter hozzátette: ezek után viszonylag könnyű számolni, hogy ez mivel járhat. Arra a kérdésre, mikor kerülhet a kormány elé az előterjesztés, a pénzügyminiszter közölte, egy nem rég felmerült kérdésről van szó, ennek a végigszámolása a hétvégén is folyik. Ha a számítások elkészültek, azt követően tudja a kormány megítélni, hogy a devizahitelek átváltása mivel járhat - mondta Veres.

A még pénteken az MTI birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésből és szakértői dokumentumból az derült ki: a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosításának költsége éves szinten akár 263 milliárd forint többletkiadást is jelenthetne. Állami segítség nélkül ennyivel emelkedne az érintettek terhe a legpesszimistább forgatókönyv szerint.

A dokumentum szerint ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését 30 százalékban maximalizálnák, akkor a többletteher negyedét fizetné a lakosság. Az állam és a bank együtt pedig - a hitel futamideje alatt - évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot.

A kormányon belül folynak a háttérszámítások arról, hogy át lehessen alakítani a devizahiteleket, a lakosság számára kedvező feltételekkel, és a bankok együttműködésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságíróknak szerdán.