Várhatóan nem vonja vissza az unió az M0-ás körgyűrű keleti szektorára adott támogatást amiatt, hogy a Fővárosi Bíróság a múlt héten hatályon kívül helyezte az M3-as autópálya és a 3-as út közötti szakasz környezetvédelmi engedélyét - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Reményik Kálmán hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a környezetvédelmi engedélyt azt követően helyezte hatályon kívül a bíróság, hogy környezetvédők egy csoportja - köztük a SZIKE Környezet- és Természetvédelmi Egyesület - formai okok miatt megtámadta a dokumentumot. A bíróság új eljárás lefolytatására, hiánypótlásra szólította fel az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (OKTVF) annak érdekében, hogy pontosan mérje fel azt a környezeti terhelést, ami egy csomópont meg nem építése miatt keletkezik az M0-ásnak az M3-as és 3-as út közötti szakaszán.

A vezérigazgató szerint kicsi annak az esélye, hogy ez az újólag lefolytatott hatásvizsgálat változtatna a jelenlegi helyzeten. Úgy vélte, nem kell azzal számolni, hogy a környezetvédelmi engedély ideiglenes hiánya miatt le kellene zárni az utat vagy megvonnák az uniós támogatást.

Az elnök-vezérigazgató az MTI kérdésére válaszolva közölte: a NIF Zrt. hivatalosan még nem értesült a Fővárosi Bíróság másodfokú döntéséről, azt csak a sajtóban megjelent hírek alapján ismeri.

Reményik Kálmán a környezetvédelmi engedély visszavonásának formai okait részletezve utalt arra, hogy a bíróság azt azért vonta vissza, mert úgy ítélte meg, hogy az OKTVF határozatában a rendelkező rész és az indoklás nem egyezik meg. Az egyik, az autópálya adott szakaszán négy, míg a másik három csomópontot jelöl meg. Ezt a bíróság ellentmondásosnak vélte, és úgy ítélte meg, hogy az OKTVF-nek új környezetvédelmi hatástanulmányt kell készítenie annak érdekében, hogy az adott környezetet érő hatásokról teljes, megbízható és pontos kép alakulhasson ki.

Az elnök-vezérigazgató tájékoztatott arról is: a NIF Zrt. nem volt a per részese, azt a "zöldek" csak az OKTVF ellen indították - ez a szervezet volt az alperes -, a NIF Zrt. pedig mint szakmai beavatkozó vett részt az ügyben. Így rá bírósági ítélet nem vonatkozik ez ügyben.

Reményik Kálmán leszögezte ugyanakkor azt, hogy a NIF Zrt. az M0 keleti szektorának építése során mindenkor jogszerűen, érvényes építési engedélyek birtokában járt el.

Az elnök-vezérigazgató ugyanakkor abszurdnak vélte, hogy egy működő útszakasz környezetvédelmi engedélyét, amelyet az engedélyezési eljárás első szakaszában adtak ki, a bíróság utólag vonjon vissza.

Újságírói kérdésre válaszolva Reményik Kálmán közölte: véleménye az, hogy az adott útszakasz környezeti terhelése érdemben nem változik attól, hogy három vagy négy csomópont épült-e rajta. A negyedik csomópontot ugyanis lakossági kérésre hagyták el, mivel ott az úgynevezett szerviz úton is megoldható a forgalom lebonyolítása.

A kérdéses útszakasz - az M0-M3-as autópálya és a 3-as út közötti rész - építése 16 milliárd forintba került, amelynek 85 százaléka uniós támogatás. Ez a támogatás kerülhetne veszélybe egy esetleges uniós vizsgálatot követően - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Korábbi információk szerint az M0 keleti szektorának megépítése mintegy 350 millió euróba került, ebből mintegy 285 millió eurót, azaz mintegy 80 milliárd forintot adott az Európai Unió a Kohéziós Alapból.

Az elnök-vezérigazgató annak kapcsán, hogy a Megyeri híd kivitelezése során több alvállalkozót nem fizetett ki az egyik fővállalkozó elmondta: a cég kezdeményezésére április elsejétől a közbeszerzési törvény úgy változik, hogy a kivitelezőket kötelezni lehessen egy úgynevezett projekt társaság létrehozására a beruházások megvalósításakor, és így az általuk kifizetett pénzek jobban ellenőrizhetővé válnak. Így nehezebben fordulhat elő az, hogy az alvállalkozókat egy-egy generálkivitelező nem fizeti ki.