Állami segítséget kér a UniCredit

Az olasz UniCredit bankcsoport a tartósan fennálló globális válság miatt több milliárd eurós állami segítségért folyamodik: a felügyelő bizottság felhatalmazta a bankcsoport vezérigazgatóját, Alessandro Profumót, hogy legfeljebb 4 milliárd euróról tárgyaljon - közölték szerdán Milánóban.

Ezt az összeget az osztrák és az olasz kormánytól, illetve magánbefektetőktől kívánja megszerezni a bank. Az összegből az UniCredit osztrák leánycége, a Bank Austria számára 2,7 milliárd euró értékben venne igénybe segítséget, de a tőke egy része magánbefektetőktől származna. A Bank Austria kisegítésére szánt tőkét nem csak Ausztriában, hanem a bank kelet-közép-európai tevékenységére is felhasználnák - mondta Profumo.

Az UniCredit-csoport szerdán 4,012 milliárd eurós adózott eredményt jelentett tavalyról kisebbségi részesedések nélkül, 38,3 százalékkal kevesebbet a 2007-es 6,506 milliárdnál. Közölték, hogy nem fizetnek prémiumot a vezetőknek, és részt akarnak venni az olasz kormány bankmentő programjában, akár 4 milliárd eurót kérve tőkefeltöltésre,

Az eredmény nagyjából megegyezett a december közepén kiadott vállalati profitfigyelmeztetéssel: akkor 4 milliárd euróra csökkentették az előrejelzést a korábban várt 5,2 milliárdról. Tavaly év elején még 7 milliárd euróban reménykedtek. Az év vége volt a legrosszabb: a negyedik negyedév 505 millió eurós adózott eredménye 57 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 1,17 milliárdtól.

Befagyasztották a fióknyitást Kelet-Európában

A bevétel tavaly egész évben 8,9 százalékkal 26,866 milliárd euróra csökkent 29,502 milliárdról. A hitelezés jól teljesítette tavaly is: a nettó kamatbevétel - a kamatkülönbözet - 13,2 százalékkal 19,385 milliárd euróra gyarapodott, azonban a jutalékok és a sajátszámlás ügyletek bevétele majdnem 40 százalékkal zuhant, a tőzsdei lejtmenet miatt, és ez súlyosbodott a negyedik negyedévben. Befagyasztották a fióknyitást Közép- és Kelet-Európában, és folytatják a létszámcsökkentést. Tavalyról készpénzben nem, csak részvényekben fizetnek osztalékot. Idénre egyelőre nem adtak előrejelzést az üzletmenetre.

A csoport közvetlen kitettsége igen csekély a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönökre alapozott, származékos értékpapírok kockázatának - ilyen okból 2007-ben mindössze 164 millió eurót kellett leírni -, de tavaly ez az összeg növekedett, tartalékolással együtt 2,526 milliárd euróra már az első kilenc hónapban. Ehhez járult a "nem elsőrendű válság" okozta általános tőkepiaci turbulencia, a napi finanszírozás - gyakorlatilag a bankközi piaci ügyletek - megdrágulása, a tőkepiaci lejtmenet - gyengítve a sajátszámlás tevékenységet és a kezelt alapok hozamát - és az általános gazdasági környezet rosszabbodása. A tavaly őszi, 3 milliárd eurós tőkeemeléssel sikerült a tervnek megfelelő 6,7 százalékra emelni a tőkemegfelelési mutatót, ez azonban a jelek szerint nem bizonyult elegendőnek: az év végén már csak 6,5 százaléknál tartott a mutató.

Európa második legnagyobb bankja

Az euróövezet legnagyobb piaci tőkeértékű, Európa második számú bankja 2007-ben lett az olasz UniCredit Group azzal, hogy 2007. májusban megszerezte a szintén olasz Capitalia bankot, 21,83 milliárd eurós ügyletben. A Capitalia Olaszországban üzletméretre a harmadik számú bank volt. Az UniCredit előzőleg a nagyságra negyedik európai bankcsoport volt. Az UniCredit-Capitalia együttesnél csak a brit HSBC maradt értékesebb Európában. Ez év eleje óta azonban az UniCredit 40 százalékkal olcsóbbodott a tőzsdén, főleg a romló kilátású közép- és kelet-európai piacok kockázatai miatt.

Az UniCredit szédületes növekedése három éve kezdődött, amikor felvásárolta a német HVB csoportot. Annak Bank Austria Creditanstalt vezette közép- és kelet-európai ágazatával együtt a legnagyobbá vált ebben a térségben, és a negyedik helyre került Európában.