Delors szerint sz�teshet az eur�z�na

2009.03.18. 13:18

Jacques Delors, az Eur�pai Bizotts�g (EB) egykori eln�ke szerint elk�pzelhet�, hogy az eur� nem �li t�l a jelenlegi gazdas�gi v�ls�gid�szakot. Nem � az egyetlen, aki ett�l tart.

Delors a n�met Capital c�m� havilapnak adott interj�j�ban �gy fogalmazott, hogy k�nnyen elk�pzelhet�nek tartja, hogy az er�sebb tag�llamok r�sz�r�l megn� majd a gyeng�bbekre gyakorolt nyom�s a gazdas�gpolitika �talak�t�s�ra, illetve az eur�z�na elhagy�s�ra.

A francia politikus szerint a 16 eur�z�n�s tag�llam gazdas�gi kult�r�ja jelent�sen elt�r egym�st�l, �gy mindenek el�tt t�bb el�zetes kommunik�ci�ra lenne sz�ks�g a korm�nyzatok r�sz�r�l. "Amennyiben az el�zetes egyeztet�s alapelv�t nem fogadj�k el, akkor pesszimista vagyok az eur� j�v�j�vel kapcsolatban" - fejtette ki Delors, aki szerint els�sorban N�metorsz�gnak kellene jobban kooper�lnia.

Protekcionista vesz�ly

Az 1985 �s 1995 k�z�tt az EB-t vezet� Delors �gy v�li, hogy a francia-n�met kapcsolatok nem igaz�n m�k�d�k�pesek, �s a nem megfelel� egy�ttm�k�d�s miatt megn�het a vesz�lye a protekcionista politik�k vonz�bb� v�l�s�nak, ami al��sn� az egys�ges eur�pai piacot. Delors szerint az EU t�l lassan reag�l a v�ls�gra, mindenek el�tt a p�nz�gyi szab�lyoz�s �s a bankok felt�k�s�t�s�nek probl�m�j�t�emelte ki a veter�n politikus.

Az EB egykori els� embere nem az els�, aki szerint k�nnyen az eur�pai monet�ris uni� (az eur�z�na) v�g�t okozhatja a mostani kr�zis. Milton Friedman, a XX. sz�zad egyik legbefoly�sosabb k�zgazd�sza m�r az eur� bevezet�sekor arra figyelmeztetett, hogy egy komolyabb megr�zk�dtat�s k�nnyen az eur� v�g�t jelentheti.

Le�rt�kel�ssel v�dekezni

Tavaly decemberben az egyik legismertebb amerikai kutat�h�l�zatot, az NBER-t vezet� Martin Feldstein fejtette ki, hogy szerinte az is lehets�ges, hogy az EMU int�zm�nyei meger�s�dve j�nnek ki a jelenlegi helyzetb�l, de arra is van es�ly, hogy olyan komoly kih�v�sok �rik a rendszert, aminek az nem k�pes megfelelni.

A legnagyobb gond az lehet, hogy az eur�z�na tagorsz�gai elt�r� m�don reag�lnak a v�ls�gra, aminek nyom�n felmer�lhet, hogy nem lenne-e kedvez�bb egy tagorsz�g sz�m�ra, ha egy�nileg le�rt�keln� a deviz�j�t - ez term�szetesen mindenek el�tt azt felt�telezi, hogy kil�p az eur�z�n�b�l, ott ugyanis erre nincs lehet�s�g.

KAPCSOLÓDÓ CIKK