A GVH kiosztotta a bankszövetséget

Vágólapra másolva!
A bankszövetségi "riogatás" ellenére, nem drágítja a hiteleket és élénkíti a fogyasztókért folytatott versenyt az a törvénymódosítás, amely korlátozná a bankok egyoldalú szerződésmódosítását és amelyről következő ülésnapján szavaz az Országgyűlés - hangsúlyozza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pénteki közleményében.
Vágólapra másolva!

Szemben a bankszövetség állásfoglalásával a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a változások hatására élénkül a bankok közötti verseny, így a hitelkihelyezés lassulására, a hitelek drágulására emiatt nem kell számítani.

A GVH még 2007 februárjában indított ágazati vizsgálatot a bankszektorban, mert észlelte, hogy a lakossági és a kisvállalati piacon bizonyos termékek esetében ritkán fordul elő, vagy magas költséggel jár a bankváltás, ami korlátozhatja, vagy torzíthatja a piaci versenyt.

A kilépési korlát versenykorlátot képez

A versenyhatóság már a vizsgálat előtt gyanította, hogy a bankok javára fennálló szerződéses aszimmetria alkalmas lehet arra, hogy az adósokat benntartsa a számukra kedvezőtlenné vált hitelkonstrukciókban és a bankok ezt a számukra előnyös helyzetet kihasználva egy megfelelően működő versenypiachoz képest szokatlan mértékű előnyöket élveznek - fogalmaz a GVH. Az ügyfelek "fogvatartottsága" miatt a verseny érezhetően gyengülhet, ami végső soron az ügyfeleknek káros - fűzik hozzá.

A 2008 decemberében lezárult ágazati vizsgálat eredményei a GVH gyanúját igazolták - jegyzik meg. A hivatal megállapította, hogy a bankváltással kapcsolatos nehézségek miatt a hitelpiacokon a jellemzően hosszú távú szerződéses kapcsolatokban jelentős aszimmetria figyelhető meg a szolgáltatók javára. A vizsgálat során a hiteltermékek esetében a GVH négy olyan tényezőt azonosított, amelyek a versenyt torzítják. Ide sorolják az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlatát, a bankváltás magas költségeit, az árak nehéz összehasonlíthatóságát és az állami támogatások hordozhatóságának hiányát.

GVH: A Bankszövetség félremagyaráz

A GVH a problémák mindegyikének orvoslására tett javaslatot és örömmel vette tudomásul, hogy ezek többsége bekerült a törvénymódosító javaslatba. A jogszabály-módosítással az ügyfelek jól járnak, még akkor is, ha a legutolsó javaslat a jelzálog-hitelintézetek által nyújtott jelzálog-hiteleket kivonja a verseny erősödését biztosító szabályok alól.

A hivatal furcsállja azonban, hogy a bankszövetség kommunikációjában azzal "riogat", hogy az ügyfelek érdekeit védő és a verseny számára kedvező törvénymódosítás miatt a fogyasztók az eddigieknél nehezebben jutnak majd hitelhez, és többet kell fizetniük a nekik folyósított kölcsönökért. A hivatal levélben fordult a Magyar Bankszövetséghez felhívva a figyelmet arra, hogy a Bankszövetség szándékosan ne magyarázza félre a kialakított új szabályrendszert.

Erős keresleti pozíciók, magas kamatfelárak

A jelenlegi tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy az árak keresleti piacon alakulnak ki, ahol nem kizárólag a tényleges költségek, hanem a fogyasztók fizetési hajlandósága a meghatározó - hívják fel a figyelmet. A GVH elemzései azt is mutatták, hogy a magyar kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban még régiós (cseh, lengyel és szlovák) szinten is meglehetősen magasak.

Ennek alapján jelentős áremelkedés a törvénymódosítás hatására nem várható különösen akkor, ha az ügyfelek élnek az új szabályozás adta lehetőségeikkel, amelyek révén a bankváltás költségei jelentősen csökkennek, az ügyfelek számára hátrányos szerződés módosítás esetén ingyenes kilépést tesznek lehetővé. Ez pedig kellő visszatartó erőt jelenthet a bankok számára.

Ha mégis áremelkedésre kerülne sor, az elsősorban a makrogazdasági kockázatok növekedését jelezné, ellentétben a Bankszövetség érvelésével. Ugyanakkor egy általános áremelkedési tendencia azt is jelezheti a versenyhatóság számára, hogy a piaci szereplők versenyjogba ütköző, tiltott versenykorlátozó gyakorlatot folytatnak.