Marad az adócsomag, módosítások jöhetnek

2009.03.24. 11:17

Nem vonja vissza a parlament előtt lévő adócsomagot a kormány, ami a szakértők szerint az idő szűke miatt nem is lenne jó lépés. A munkahelyek megőrzése miatt a legfontosabb az élőmunkaterhek jelentős csökkentése, az eddig megjelent adóváltoztatási programok alapján ez meg is valósul, bárki kerül is a kormány élére.

Nem vonja vissza a kormány az adótörvények módosításáról szóló javaslatot, ami már a parlament előtt van - tájékoztatta az [origo]-t a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya. A lépéssel a szakértők is egyetértenek, egy új adócsomagot nem tudna időben - júliusi hatálybalépéssel - elfogadni az Országgyűlés.

Az idő szorítása miatt inkább a benyújtott adócsomagon kellene változtatni módosító javaslatokkal, a változások többsége az áfa- és jövedékiadó emelését leszámítva jövő januárban lépne életbe, az új kormányzat ezeket még a szeptemberi ülésszakban is felülírhatja - véli Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a munkahelyek védelme miatt a legfontosabb lépés az élőmunkaterhek csökkentése, az 5 százalékpontos csökkentés júliustól a minimálbér duplájáig lenne érvényesíthető.

A jelenlegi csomag irányai nem rosszak, de a nullszaldó helyett csökkenteni kellene a terheket az állami kiadásokkal párhuzamosan - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint a nagy alrendszereket úgy kellene megreformálni, hogy ne legyen szükség az áfa emelésére, vagy például a rehabilitációs járulék triplázására.

Mi jöhet?

Az utóbbi években publikált átfogó gazdaságpolitikai vagy adóváltoztatási programok alapjaikban megegyeznek: jóval kisebb százalékos és magasabb összegű fix járulék, áfaemelés, általános értékalapú ingatlanadó, egyszerűbb jövedelemadók (kevesebb kivétel, mentesség, kedvezmény a személyi jövedelemadóban és a társasági adónál). Az adóterhelés csökkentését a szakértők az állami kiadások visszafogásából és a jóléti rendszer átalakításából finanszíroznák. Utóbbi általában kizárólag az inflációt követő nyugdíjemelési rendszert, szigorúbb nyugdíjazási szabályokat, a munkavállalást ösztönző anyasági ellátást és rászorultsági alapú családi pótlékot jelent.

A fiatal közgazdászokból álló CEMI 2006-ban, a választások után tette közzé javaslatait és az anyagot sokan a választási vereség miatt a fiókba került Fidesz-csomagot megalapozó indítványnak tekintették. A CEMI szakértőinek többsége 2008-ban már Oriens néven publikálta Kilábalás nevű programját, az elképzeléseik között értelemszerűen van átfedés, de számos ponton eltérnek egymástól.

A négy nagy adótanácsadó cég által jegyzett, tavaly nyáron publikált terv nem foglalkozott azzal, milyen kiadáscsökkentést lehetne társítani az általuk elképzelt adórendszerhez. A Big4 programjára a kormány azért mondott nemet, mert az alacsony keresetűeket terhelné. Ami a Big4 anyagából hiányzott, az megtalálható a Reformszövetség programjában, amelyet az SZDSZ támogat. A konkrét, részletes kiadáscsökkentési elképzelések egy részét Gyurcsány Ferenc kormányfő "dermesztőnek" nevezte, többek között a közalkalmazotti leépítést, a minimálbér megadóztatását és a MÁV támogatásának 85 milliárd forintos elvonását, ami a szárnyvonalak számának brutális csökkentését eredményezné. Bokros Lajos januárban megjelent tanulmányában szintén javasolt számos kiadáscsökkentő lépést, többek között az önkormányzatok összevonását, a kis létszámú iskolák bezárását, az egyetemek és főiskolák kétharmadának megszüntetését.

Eltérések és azonosságok

A kormány és a szakértők javaslatai a mai napig egyértelműen eltérnek a minimálbér (és az ez alatti jövedelmek) adóztatásában, pedig enélkül nem igazán lehet a közepes és a magasabb keresetűek terheit csökkenteni, vagyis feljebb tolni a felső adókulcs sávhatárát.A személyijövedelemadó-kedvezmények felszámolása a Big4-ét leszámítva minden programban szerepel, és a kormány által benyújott adócsomag is csak a családi és az önkéntes pénztári kedvezményeket hagyná meg. Mindegyik terv az szja alsó (normál) kulcsával azonos mértékben, 18-20 százalékkal terhelné a tőkejövedelmeket (osztalék, árfolyamnyereség adója), a kormány azonban a 19 százalékos kulcs mellett is fenntartaná a 25 százalékos terhet.

A szakértői javaslatok közös pontja a tízszázalékos járulékcsökkentés. A kabinet csak 5 százalékpontnyi mérséklésre talált fedezetet, igaz a szakértőkkel szemben nem számolt a fix járulék, vagyis a tételes egészségügyi hozzájárulás 5-16 ezer forintra növelésével. Bokros Lajos a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság mellett egészségbiztosítási járulékot fizettetne minden 18 év feletti állampolgárral, tehát a diákokkal és nyugdíjasokkal is, utóbbi lépés bizonyára fedezné a további járulékcsökkentést.

A kisadók (környezetvédelmi termékdíj, kulturális és egyéb járulékok) megszüntetését mindenki pártolja, de a pénzügyi tárca eddig ezzel a lépéssel sikertelenül próbálkozott. Hasonlóan nagy az egyeértés az eva és az ekho megszüntetésével kapcsolatban, amit viszont a kormány nem pártol.

A 13. havi nyugdíjat a Reformszövetség és Bokros Lajos megszüntetné, míg a CEMI beépíteni a nyugdíjba, emellett van a kabinet is, de havi 80 ezer forintos nyugdíjig meghagyná a juttatást. Az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetésével minden szakértő egyetért, de a kormány 4 százalékos gazdasági növekedés felett meghagyná a svájci indexálást. A nyugdíjkorhatárt mindenki 65 évre emelné, az eltérés csak a végrehajtás határidejében van, a Reformszövetség már 2012-ig, a CEMI és az Oriens 2015-ig, a kormány viszont csak 2016-tól fokozatosan, 8 év alatt módosítaná. Konszenzus van a korengedményes- és rokkantnyugdíjazás szigorításában is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK