Nehéz örökséget kap Bajnai

2009.04.14. 10:04

Leginkább az Antall-kormány megszűnésekor voltak olyanok a gazdasági mutatók, mint amilyenekkel most adja át az ország irányítását a Gyurcsány-kormány. Akkor azonban még az államnak jelentős eladható vagyona és jóval kisebb adóssága volt. Az [origo] összegyűjtötte, hogy Németh Miklóstól Gyurcsány Ferencig a miniszterelnökök leköszönésekor milyen mutatók jellemezték a magyar gazdaságot.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Számos kormány váltotta egymást 1990 óta, az átadás-átvételek éveit elemezve egyértelműen megállapítható, hogy a legszélsőségesebb örökséget a Németh-kormány hagyta maga után.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Gyurcsány-kormány esetében több adat sem áll még rendelkezésre, így nem ismerjük a 2008/2009-re vonatkozó a bruttó hazai termék (GDP), az infláció, az államháztartási hiány vagy éppen a fizetési mérleg számait, amelyek csak egész évre vonatkoztatva hasonlíthatók össze a többi kormány örökségével.

Tízből öt rekord Némethéké

A vizsgált öt fontosabb makromutató közül - a kormányváltások éveiben mutatott értékeik alapján - a Németh-kormány mindegyik esetében rekordot állított fel távozásakor. Háromban pozitív csúcsott döntöttek: pluszban zárt a fizetési mérleg, 1,9 százalékos volt a munkanélküliség és minimális, 0,05 százalékos lett a a GDP-hez mért államháztartási hiány. Két kategóriában viszont a legrosszabb lett az 1990-es év: 3,5 százalékos GDP-zuhanást regisztráltak ekkor, és közel 29 százalékos volt infláció. 

A másik öt rekord a következőképpen oszlik meg: a Némethék után következő Antall- és Boross-kormányok egy-egy negatív csúcsot állítottak fel (csaknem 12 százalékos munkanélküliség és 9,4 százalékos fizetésimérleg-hiány), míg a Horn-kormány egy pozitív rekordot (4,9 százalékos GDP-bővülés) tudhat a magáénak.

Az Orbán-kabinet egy pozitív (5,3 százalékos infláció) és egy negatív csúccsal (9,8 százalékos államháztartási hiány) rukkolt elő. Medgyessy Péter kormánya az öt tényező mérlegelésekor semmilyen csúcsot sem állított fel a bukása évében. Ugyanakkor a Medgyessy-Orbán váltás éve különleges volt, 2002-ben a távozó és a megalakuló kormány is jelentős kiadásnövelő intézkedéseket tett, ezért jött össze a drasztikusan magas államháztartási hiány.

Németh nem hagyott annyi adósságot, mint Gyurcsány

A jelenlegitől leginkább eltérő állapotban Németh Miklós 1990-ben távozó kormánya adta át az országot. Az előzőekben láttuk, hogy Németh öt "leget" is a magáénak tudhatott. A gazdaság 1990-ben azonban nemcsak a mostanitól, de minden későbbi kormányfőváltáskor fennálló helyzettől is jelentősen különbözött.

Az Antall József vezetésével 1990. május 23-án alakult kormány egy pénzügyi egyensúlyban lévő, ugyanakkor száguldó infláció sújtotta, gazdaságilag hanyatló, tartalékkal alig rendelkező, jelentősen eladósodott országot vett át. (Bár az akkori GDP-arányos adósság a mainál kisebb volt: 66,2 százalék, miközben a Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében, 2008-ban az államadósság a bruttó hazai termék 73 százalékát tette ki.)

Az ország folyó fizetési mérlegének százmillió euró értékű többlete volt 1990-ben, ez a GDP 0,4 százalékát képviselte. (Akkor még nem volt euró, de a Magyar Nemzeti Bank azóta átszámolta ezt az összeget.) Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított hiánya pedig mindössze 800 millió forintot tett ki tizenkilenc évvel ezelőtt, ami a GDP 0,05 százalékát sem érte el.

A pénzügyi egyensúly önmagában nem stabilitás

Az államháztartás hiánya 1991-ben három százalékra, 1992-ben pedig már 7,2 százalékra nőtt. A deficit azóta csak két alkalommal, 1996-ban és 2001-ben közelítette meg az 1990-ben és 1991-ben regisztrált egyensúly közeli állapotot, és azóta folyamatosan a GDP 3,1 százaléka fölött volt a hiány. A folyó fizetési mérleg 1992-ig mutatott többletet.

A pénzügyi egyensúly azonban nem jelentett pénzügyi stabilitást, mert az infláció 28,9 százalék volt, ami 1991-ben 35 százalékra nőtt. A GDP pedig 1990-ben 3,5 százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest, és a következő két évben folytatódott a gazdasági visszaesés.

Ezt többek között az ország korábbi, Kelet-Európába és a Szovjetunióba irányuló exportjának jelentős visszaesése és a szigorú csődtörvény bevezetése magyarázza. A munkanélküliség 1990-ben még csak 1,9 százalék volt, egy évvel később azonban már 7,8 százalékot tett ki.

A maihoz hasonló helyzetet hagyott hátra az Antall-kormány

A jelenlegihez sokkal hasonlóbb gazdasági mutatók mellett vette át az ország irányítását Boross Péter, aki Antall József halála után, 1993. december 12-én alakított kormányt. A gazdasági növekedés még nem indult be, a pénzügyi egyensúly viszont megbomlott. Ráadásul az akkori kormánynak még egy éve sem volt a következő választásokig, így reformok bevezetésével csak fokozta volna népszerűtlenségét, a változások haszna pedig csak a választások után jelentkezett volna. Nem csoda, hogy a választásokig tartó idő alatt nem javult az ország gazdasági helyzete.

 

A magyarországi kormányfőváltások

Időpont

Új kormányfő

1990. május 23.

Antall József

1993. dec. 12.

Boross Péter

1994. július 15.

Horn Gyula

1998. július 6.

Orbán Viktor

2002. május 27.

Medgyessy Péter

2004. szept. 29.

Gyurcsány Ferenc

2009. április 14.

Bajnai Gordon

 

Mivel az 1994-ben hivatalba lépő, Horn Gyula által vezetett kormány csak 1995 tavaszán kezdett a gazdaság problémáival érdemben foglalkozni, ezért a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedések egyensúlyjavító hatásai 1996-ban érződtek igazán. Akkorra az államháztartás hiánya a GDP 3 százalékára, a folyó fizetési mérlegé pedig annak 3,9 százalékára esett vissza. A gazdaság azonban lassú maradt, és a GDP 1995-ben 1,5 százalékkal, 1996-ban 1,3 százalékkal nőtt, és a munkanélküliség is 10 százalék közelében maradt.

 

A magyar gazdaság főbb mutatói 

Mutató

1990

1993

1994

1998

2002

2004

2008

GDP-növekedés (%)

-3,5

0,6

2,9

4,9

4,1

4,8

0,5

Éves infláció (%)

28,9

22,5

18,8

14,3

5,3

6,8

6,1

Munkanélküliség (%)*

1,9

11,9

10,7

7,8

5,8

6,1

7,8

Folyó fizetési mérleg (Mrd euró)**

+0,10

-2,95

-3,30

-3,03

-4,93

-7,08

-8,90

Fizetési mérleg/GDP (%)**

+0,4

-9,0

-9,4

-7,2

-7,0

-8,6

-8,4

Külföldi tőkebef. (Mrd euró)

n.a.

n.a.

n.a.

2,38

3,07

3,31

4,76

Devizatartalék (Mrd euró)

0,86

6,03

5,52

8,00

9,92

11,70

24,04

Év végi euróárfolyam (Ft)***

82,96

112,40

135,76

255,70

235,90

245,93

264,78

Átlagos euróárfolyam (Ft)***

80,48

107,50

124,78

240,98

242,97

251,68

264,15

Államháztartás hiánya (Mrd Ft)

1

235

365

482

1686

1328

n.a.

Államháztartás hiánya/GDP (%)

0,0

6,6

8,4

4,8

9,8

6,4

n.a.

Korm. szektor  hiánya/GDP*** (%)

n.a.

n.a.

n.a.

8,2

9,0

6,4

3,4

Ktgvetés bruttó adóssága (MNB) (Mrd Ft)

1 382

3 219

3 904

6 258

9574

12 296

19 320

Bruttó államadósság/GDP**** (MNB) (%)

66,2

90,7

89,4

62,0

55,8

59,4

73,0

Költségvetés bruttó adóssága (ÁKK) (Mrd Ft)

1 386

3 147

3 752

6 166

9 224

11 592

18 104

Bruttó államadósság/GDP**** (ÁKK) (%)

66,3

88,7

86,0

61,1

53,8

56,0

68,4

* 1991-ig OMMK, 1992-től ILO adatok

** 1994-ig régi, 1995-től új módszer szerint

*** 1998-ig ECU, 1999-től euró

**** ESA szerint nyugdíjpénztárak nélkül

Forrás: MNB, ÁKK, PM, [origo]-gyűjtés

 

A következő, 1998-ban rendezett választások évében azonban már "dübörgött a gazdaság", az Orbán Viktor által vezetett, 1998 és 2002 között hatalmon lévő kormány működésének végén enyhén lassuló növekedést, ám jelentősen alacsonyabb inflációt hagyott utódjára. A fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya érdemben ugyanakkor azóta sem megdöntött rekordra futtatta az államháztartás deficitjét (2002 különleges év volt, mert az Orbán-kormány távozása után a Medgyessy-kormány nem fogta vissza a kiadásokat, hanem béremelésekről döntött, így a választási évek szokásos, májusig tartó hiánynövelő intézekedései az év második felében is folytatódtak).

Az országot két évig irányító Medgyessy Péter idején a gazdaság gyorsult, a pénzügyi egyensúly viszont romlott. Az államháztartás hiánya a régi számítási rendszer szerint a GDP 3,5 százalékát, az uniós előírások szerint viszont annak 6,4 százalékát tette ki.

Gyurcsány: gazdasági lassulás

A leghosszabb ideig, több mint négy évig hatalmon lévő Gyurcsány Ferenc idején 2008-ra a gazdasági növekedés 0,5 százalékra esett vissza (ez a mutató Antall József halálának évében, 1993-ban majdnem ugyanennyi, 0,6 százalék volt). Tavaly az utolsó negyedévben már csökkent a GDP, a munkanélküliség viszont 7,8 százalékra nőtt (ez a Horn-kormány utolsó évének mutatójával egyezik meg). Ebben nyilván jelentős szerepe volt a tavaly kibontakozó gazdasági világválságnak, ugyanakkor a magyar gazdaság már 2007-ben is csak 1,1 százalékkal bővült, a munkanélküliség pedig már akkor is 7,4 százalék volt.

Közben a jegybank adatai szerint a költségvetés bruttó adóssága több mint másfélszeresére nőtt, 12,3 ezer milliárdról 19,3 ezer milliárd forintra. A kormányzati szektor hiánya az új számítás szerint a GDP 3,4 százalékára csökkent. Ám a gazdaság idén várható súlyos visszaesése miatt ez a szint csak a költségvetés kiadásainak jelentős csökkentésével javítható tovább, márpedig az IMF és az EU ezt várja el a magyar kormánytól.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK