Nehéz örökséget kap Bajnai

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Számos kormány váltotta egymást 1990 óta, az átadás-átvételek éveit elemezve egyértelműen megállapítható, hogy a legszélsőségesebb örökséget a Németh-kormány hagyta maga után.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Gyurcsány-kormány esetében több adat sem áll még rendelkezésre, így nem ismerjük a 2008/2009-re vonatkozó a bruttó hazai termék (GDP), az infláció, az államháztartási hiány vagy éppen a fizetési mérleg számait, amelyek csak egész évre vonatkoztatva hasonlíthatók össze a többi kormány örökségével.

Tízből öt rekord Némethéké

A vizsgált öt fontosabb makromutató közül - a kormányváltások éveiben mutatott értékeik alapján - a Németh-kormány mindegyik esetében rekordot állított fel távozásakor. Háromban pozitív csúcsott döntöttek: pluszban zárt a fizetési mérleg, 1,9 százalékos volt a munkanélküliség és minimális, 0,05 százalékos lett a a GDP-hez mért államháztartási hiány. Két kategóriában viszont a legrosszabb lett az 1990-es év: 3,5 százalékos GDP-zuhanást regisztráltak ekkor, és közel 29 százalékos volt infláció. 

A másik öt rekord a következőképpen oszlik meg: a Némethék után következő Antall- és Boross-kormányok egy-egy negatív csúcsot állítottak fel (csaknem 12 százalékos munkanélküliség és 9,4 százalékos fizetésimérleg-hiány), míg a Horn-kormány egy pozitív rekordot (4,9 százalékos GDP-bővülés) tudhat a magáénak.

Az Orbán-kabinet egy pozitív (5,3 százalékos infláció) és egy negatív csúccsal (9,8 százalékos államháztartási hiány) rukkolt elő. Medgyessy Péter kormánya az öt tényező mérlegelésekor semmilyen csúcsot sem állított fel a bukása évében. Ugyanakkor a Medgyessy-Orbán váltás éve különleges volt, 2002-ben a távozó és a megalakuló kormány is jelentős kiadásnövelő intézkedéseket tett, ezért jött össze a drasztikusan magas államháztartási hiány.

Németh nem hagyott annyi adósságot, mint Gyurcsány

A jelenlegitől leginkább eltérő állapotban Németh Miklós 1990-ben távozó kormánya adta át az országot. Az előzőekben láttuk, hogy Németh öt "leget" is a magáénak tudhatott. A gazdaság 1990-ben azonban nemcsak a mostanitól, de minden későbbi kormányfőváltáskor fennálló helyzettől is jelentősen különbözött.

Az Antall József vezetésével 1990. május 23-án alakult kormány egy pénzügyi egyensúlyban lévő, ugyanakkor száguldó infláció sújtotta, gazdaságilag hanyatló, tartalékkal alig rendelkező, jelentősen eladósodott országot vett át. (Bár az akkori GDP-arányos adósság a mainál kisebb volt: 66,2 százalék, miközben a Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében, 2008-ban az államadósság a bruttó hazai termék 73 százalékát tette ki.)

Az ország folyó fizetési mérlegének százmillió euró értékű többlete volt 1990-ben, ez a GDP 0,4 százalékát képviselte. (Akkor még nem volt euró, de a Magyar Nemzeti Bank azóta átszámolta ezt az összeget.) Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított hiánya pedig mindössze 800 millió forintot tett ki tizenkilenc évvel ezelőtt, ami a GDP 0,05 százalékát sem érte el.

A pénzügyi egyensúly önmagában nem stabilitás

Az államháztartás hiánya 1991-ben három százalékra, 1992-ben pedig már 7,2 százalékra nőtt. A deficit azóta csak két alkalommal, 1996-ban és 2001-ben közelítette meg az 1990-ben és 1991-ben regisztrált egyensúly közeli állapotot, és azóta folyamatosan a GDP 3,1 százaléka fölött volt a hiány. A folyó fizetési mérleg 1992-ig mutatott többletet.

A pénzügyi egyensúly azonban nem jelentett pénzügyi stabilitást, mert az infláció 28,9 százalék volt, ami 1991-ben 35 százalékra nőtt. A GDP pedig 1990-ben 3,5 százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest, és a következő két évben folytatódott a gazdasági visszaesés.

Ezt többek között az ország korábbi, Kelet-Európába és a Szovjetunióba irányuló exportjának jelentős visszaesése és a szigorú csődtörvény bevezetése magyarázza. A munkanélküliség 1990-ben még csak 1,9 százalék volt, egy évvel később azonban már 7,8 százalékot tett ki.

A maihoz hasonló helyzetet hagyott hátra az Antall-kormány

A jelenlegihez sokkal hasonlóbb gazdasági mutatók mellett vette át az ország irányítását Boross Péter, aki Antall József halála után, 1993. december 12-én alakított kormányt. A gazdasági növekedés még nem indult be, a pénzügyi egyensúly viszont megbomlott. Ráadásul az akkori kormánynak még egy éve sem volt a következő választásokig, így reformok bevezetésével csak fokozta volna népszerűtlenségét, a változások haszna pedig csak a választások után jelentkezett volna. Nem csoda, hogy a választásokig tartó idő alatt nem javult az ország gazdasági helyzete.

 

A magyarországi kormányfőváltások

 

Mivel az 1994-ben hivatalba lépő, Horn Gyula által vezetett kormány csak 1995 tavaszán kezdett a gazdaság problémáival érdemben foglalkozni, ezért a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedések egyensúlyjavító hatásai 1996-ban érződtek igazán. Akkorra az államháztartás hiánya a GDP 3 százalékára, a folyó fizetési mérlegé pedig annak 3,9 százalékára esett vissza. A gazdaság azonban lassú maradt, és a GDP 1995-ben 1,5 százalékkal, 1996-ban 1,3 százalékkal nőtt, és a munkanélküliség is 10 százalék közelében maradt.

 

A magyar gazdaság főbb mutatói 

* 1991-ig OMMK, 1992-től ILO adatok

** 1994-ig régi, 1995-től új módszer szerint

*** 1998-ig ECU, 1999-től euró

**** ESA szerint nyugdíjpénztárak nélkül

Forrás: MNB, ÁKK, PM, [origo]-gyűjtés

 

A következő, 1998-ban rendezett választások évében azonban már "dübörgött a gazdaság", az Orbán Viktor által vezetett, 1998 és 2002 között hatalmon lévő kormány működésének végén enyhén lassuló növekedést, ám jelentősen alacsonyabb inflációt hagyott utódjára. A fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya érdemben ugyanakkor azóta sem megdöntött rekordra futtatta az államháztartás deficitjét (2002 különleges év volt, mert az Orbán-kormány távozása után a Medgyessy-kormány nem fogta vissza a kiadásokat, hanem béremelésekről döntött, így a választási évek szokásos, májusig tartó hiánynövelő intézekedései az év második felében is folytatódtak).

Az országot két évig irányító Medgyessy Péter idején a gazdaság gyorsult, a pénzügyi egyensúly viszont romlott. Az államháztartás hiánya a régi számítási rendszer szerint a GDP 3,5 százalékát, az uniós előírások szerint viszont annak 6,4 százalékát tette ki.

Gyurcsány: gazdasági lassulás

A leghosszabb ideig, több mint négy évig hatalmon lévő Gyurcsány Ferenc idején 2008-ra a gazdasági növekedés 0,5 százalékra esett vissza (ez a mutató Antall József halálának évében, 1993-ban majdnem ugyanennyi, 0,6 százalék volt). Tavaly az utolsó negyedévben már csökkent a GDP, a munkanélküliség viszont 7,8 százalékra nőtt (ez a Horn-kormány utolsó évének mutatójával egyezik meg). Ebben nyilván jelentős szerepe volt a tavaly kibontakozó gazdasági világválságnak, ugyanakkor a magyar gazdaság már 2007-ben is csak 1,1 százalékkal bővült, a munkanélküliség pedig már akkor is 7,4 százalék volt.

Közben a jegybank adatai szerint a költségvetés bruttó adóssága több mint másfélszeresére nőtt, 12,3 ezer milliárdról 19,3 ezer milliárd forintra. A kormányzati szektor hiánya az új számítás szerint a GDP 3,4 százalékára csökkent. Ám a gazdaság idén várható súlyos visszaesése miatt ez a szint csak a költségvetés kiadásainak jelentős csökkentésével javítható tovább, márpedig az IMF és az EU ezt várja el a magyar kormánytól.