Jól jön a válság az orosz államosítóknak

2009.03.29. 17:22

Oroszországban 2000 óta töretlenül zajlik a stratégiai iparágak visszaállamosítása. Először az olaj- és gáziparban vette vissza a központi kormányzat az irányítást, most pedig már a bankrendszer és a fémipari, nyersanyagkitermelő cégek vannak napirenden. Az államosítási törekvések - amelyeket hivatalosan szinte hetente cáfol vagy megerősít a moszkvai kabinet, illetve az elnöki adminisztráció valamelyik embere - a válsággal új lendületet kaphatnak. Az eladósodott tulajdonosok ugyanis csak az államban bízhatnak, ám a kormány cserébe várhatóan részvényeket kér majd.

Az orosz milliárdosokat hosszú évekig mindenki irigyelte, a világ leggazdagabb embereinek ranglistáit elárasztották a moszkvai, szentpétervári és szibériai újgazdagok. Londonban egymás után vásárolták a luxusvillákat az orosz oligarchák, akikről mostanra - legalábbis részben - kiderült, honnan van pénzük. A multimilliárdosok ugyanis úsznak az adósságban. Lehet - sőt nagyon valószínű -, hogy potom pénzért szerezték a kilencvenes években az elsősorban nyersanyagkitermeléssel és feldolgozással foglalkozó cégeiket, de azok működtetéséhez hatalmas hiteleket vettek fel.

Most azonban, amikor a hitelválság miatt drágulnak és szűkössé váltak a pénzügyi források, a globális lassulás miatt pedig esnek a fémárak és az energiahordozók is olcsóbbak lettek, nehéz helyzetbe kerültek az iparholdingok tulajdonosai. Megtartani csak akkor tudják cégbirodalmukat, ha megfelelő finanszírozást is találnak hozzá. Márpedig Oroszországban egyre nő az állam súlya a pénzpiacon, a külföldi hiteleiket pedig egyre nehezebben tudják törleszteni az orosz iparmágnások.

Ötszázmilliárd dollár adósság, nyolcadára csökkent vagyonok

Az orosz magánszektor külföldi adósságállománya mindeközben 500 milliárd dollárt tesz ki, és ebből 130 milliárd jár le idén - leglábbis az orosz központi bank adatai ezt tükrözik. Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes azonban márciusban gyorsan kijelentette: az orosz állam nem vállalja át ezeket az adósságokat.

Az orosz milliárdosok nehéz helyzetét jól mutatja, hogy míg a Forbes magazin összesítésében tavaly még nyolcvanheten szerepeltek, azóta egy év alatt 250 milliárd dollárt vesztettek, és mindössze harmincketten maradtak a világ leggazdagabbjainak ranglistáján.

Az amerikai Forbes magazin szerint a Ruszal alumíniumipari cég fő tulajdonosának, Oleg Gyeripaszkának vagyona az elmúlt évben egynyolcadára apadt, vagyis 28 milliárd dollárról 3,5 milliárdra csökkent. Hasonlóan rossz évet tudhat maga mögött a másik fémipari mogul, Alekszej Mordasov, aki a Szeversztal acélipari céget birtokolja. Ez Oroszország legnagyobb acéltermelője, de Mordasov vagyona egy esztendő alatt 21,2 milliárdról 4,3 milliárdra zuhant. A Sistema (Szisztyema) holdingot irányító Vlagyimir Jevtusenkov vagyona Gyeripaszkáéhoz hasonlóan nyolcadára csökkent, jelenleg 1,2 milliárd dollárja van, a korábbi tízzel szemben.

A megroggyant helyzetű multimilliárdosok közül most egyesek az orosz kormánytól várnak segítséget, de ennek komoly ára van: a putyini Oroszország alapvetően különbözik a jelcini vadprivatizációs érától. Putyin elnöksége és miniszterelnöksége óta, vagyis 2000-től kezdve az orosz állam lépésről lépésre szorítja ki az oligarchákat a legnagyobb vállalatok többségi tulajdonából. (Sokan közülük azért kisebbségi részvényesként is szépen boldogulnak.)

Szlovákiában a héten államosították a Jukosz maradványait

Az aktuális gazdasági válság tehát csupán felgyorsíthatja a kilenc éve zajló folyamatokat. A Gazprom, a Szibnyefty, a Jukosz gáz- és olajipari cégek részleges államosítása után úgy tűnik, most a fémipar és az autógyárak következnek. Az államosításkor azonban immár a gazdasági krízisre hivatkoznak a hatóságok, nem pedig a korábbi, büntetőeljárásokkal fűszerezett, nemzetközi felzúdulást keltő megoldásokat alkalmazzák.

Vlagyimir Putyin elnöksége (2000-2008) idején az egyik legnagyobb oligarcha, Mihail Hodorkovszkij börtönbe került. A 2003-ban letartóztatott és 2005-ben nyolc évre elítélt Hodorkovszkij cégét, a Jukosz olajválallatot feldarabolták, az utódok közül pedig a legjelentősebbet egy állami cég vásárolta fel. A Jukosz maradványai közül az egyik utódcég, a Yukos International éppen csütörtökön adta el 49 százalékos üzletrészét a szlovák Transpetrol olajszállító cégben a pozsonyi kormánynak.

Mindez azt jelenti, hogy a Jukoszt nemcsak Oroszországban, hanem részben még Szlovákiában is "visszaállamosították" - pedig Szlovákia az EU tagállama.

Folyamatosan szorulnak vissza

Hodorkovszkij nem az egyetlen az oligarchák közül, aki már a válság előtt kénytelen volt megválni bizonyos oroszországi érdekeltségeitől. Ilyen volt Borisz Berezovszkij, a Szibnyefty (Sibneft) egyik tulajdonosa, aki Oroszországban hatalmas médiaérdekeltségekkel is rendelkezett, és aki 2007-ben még külföldről akart forradalmat szervezni Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök ellen. Ő szinte mindent feladott Oroszországban, és Londonba menekülve már csak emigránsként nézte végig, amint - távollétében - hazájában elítélik különböző bűncselekmények miatt.

Berezovszkijnál és Hodorkovszkijnál kevésbé exponálta magát Putyin-ellenfélként Roman Abramovics. Ő 2003-ban, tehát abban az évben vásárolta meg a brit Chelsea futballklubot, amikor Hodorkovszkijt letartóztatták. Abramovics ekkoriban adta át Oleg Gyeripaszkának a Ruszal alumíniipari vállalatban meglévő érdekeltségeit.

Gyeripaszka pedig alighanem most lesz kénytelen átengedni az ellenőrzést vagy annak egy részét az orosz államnak vagy más oligarcháknak. Abramovics korábbi hírek szerint azért ment bele az üzletbe Gyeripaszkával, mert az utóbbi jobb kapcsolatban volt Putyinékkal. Azóta kiderült, Gyeripaszka sem tarthatja meg teljes vagyonát.

A Szibnyefty esete a Jukosszal és a Gazprommal

Berezovszkij és Abramovics korábban közösen birtokolták a másik nagy orosz olajcéget, a Szibnyeftyet. Ezt a céget 2003-ban szerették volna egyesíteni a Jukosszal, ám Hodorkovszkij letartóztatása és a Jukosz csődje után kútba esett az üzlet. Egy év múlva, 2004-ben végleg felbontották a Jukosszal tervezett fúziót.

A Szibnyefty többségét 2005-ben felvásárolta az orosz Gazprom, amely ma már többségi orosz állami tulajdonban van. A Gazprom így olajipari ágazattal is rendelkezik. Jelenleg már Gazprom Neft (Gazprom Nyefty) néven működik tovább a jelcini érában létrehozott, és Borisz Jelcin államfősége idején privatizált cég.

Magát a Gazpromot is csak hosszas procedúrával sikerült Putyinéknak újra állami többségi tulajdonba venni. A különböző tranzakciók 2000 és 2005 között zajlottak le, részben más, tisztán - vagy tisztábban - állami cégek megszerezték a Gazprom többségét. Furcsa, de ebben az egyik legfontosabb ügyletet 2005-ben nyugati pénzből finanszírozták, amikor a Rosneft nevű állami dominanciájú orosz olajcég beszállt a Gazpromba.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK