A m�g nem eur��vezeti tag kelet-eur�pai EU-orsz�goknak meg kellene fontolniuk saj�t fizet�eszk�zeik felad�s�t �s az eur� bevezet�s�t, m�g azel�tt, hogy form�lisan csatlakozn�nak az eur��vezethez - �ll a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) egy bizalmas jelent�s�ben, amelyet a h�tf�i Financial Times id�z.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

A londoni gazdas�gi napilap �ltal l�tott tanulm�ny szerint a valutauni�nak a bel�p�si felt�telek enyh�t�s�vel lehet�v� kellene tennie, hogy ezek az orsz�gok "kv�zi tagokk�" v�lhassanak an�lk�l, hogy k�pviseletet kapn�nak az eur��vezeti jegybank igazgat�tan�cs�ban.

A m�lt h�napban k�sz�lt IMF-jelent�s szerint ennek legnagyobb el�nye a felhalmoz�dott devizaad�ss�g-teher probl�m�j�nak megold�sa lenne, megsz�ntetve egyben a bizonytalans�got �s helyre�ll�tva a bizalmat.

Az "eur�iz�ci�" n�lk�l a devizaad�ss�g-teher kezel�se massz�v bels� megszor�t�sokat ig�nyelne, amivel szemben egyre n�vekszik a politikai ellen�ll�s, �rja a Financial Times �ltal h�tf�n id�zett bizalmas IMF-jelent�s.

A lap szerint a valutaalap tanulm�nya ahhoz a kamp�nyhoz k�sz�lt, amellyel az IMF, a Vil�gbank, valamint az Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank (EBRD) pr�b�lta r�b�rni az uni�t �s a kelet-eur�pai orsz�gokat egy t�rs�gi szint� v�ls�gellenes strat�gia - �s ennek r�szek�nt egy region�lis ment�csomag - t�mogat�s�ra. Ez a kamp�ny azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Eur�p�ban megnyilv�nul� sz�lesk�r� ellen�ll�s miatt, �rja a Financial Times.

A lap hozz�teszi, hogy az eur��vezeti csatlakoz�si felt�telek enyh�t�s�t a valutauni�s tag�llamok �s az EKB is ellenzi.

Az id�zett IMF-jelent�s szerint Kelet-Eur�p�ban - T�r�korsz�got is belesz�m�tva - az id�n 413 milli�rd doll�rnyi k�lad�ss�g j�r le, emellett 84 milli�rd doll�rnyi el�re jelzett foly�m�rleg-hi�ny finansz�roz�s�r�l is gondoskodni kell.

A valutaalap sz�m�t�sa szerint a finansz�roz�si hi�ny - vagyis az az �sszeg, amelyet ezek az orsz�gok nem tudnak a piacr�l felhajtani, �s az IMF-t�l vagy m�s hitelez�kt�l, p�ld�ul az EU-t�l kell ig�nybe venni�k - az id�n 123 milli�rd doll�r, j�v�re 63 milli�rd doll�r lehet.

Az IMF-jelent�s a t�rs�g eg�sz�re �tlagosan 2,5 sz�zal�kos idei gazdas�gi visszaes�st j�sol, a tavaly �sszel adott 4,25 sz�zal�kos n�veked�si el�rejelz�s helyett.

Az id�zett tanulm�ny m�g azel�tt k�sz�lt, hogy a h�sz legnagyobb ipari �s fejl�d� orsz�g (G20) m�lt heti londoni cs�cstal�lkoz�j�n d�nt�s sz�letett a Nemzetk�zi Valutaalap mozg�s�that� t�kek�szlet�nek hatalmas ar�ny� felt�lt�s�r�l.

Az �rtekezleten hozott hat�rozat szerint 500 milli�rd doll�rral 750 milli�rd doll�rra n�vekszik az IMF p�nztartal�ka az eddigi 250 milli�rd doll�rr�l, �s a szervezet tov�bbi 250 milli�rd doll�r "�j p�nzt" bocs�that ki a s�lyos finansz�roz�si probl�m�kkal k�szk�d� felt�rekv� gazdas�gok megseg�t�s�re.

Az �j kibocs�t�s az IMF saj�t "valut�j�ban", SDR-ben t�rt�nik. Az SDR-t - k�l�nleges leh�v�si jogok - egy meghat�rozott valutakos�rb�l k�pzik, �rt�k�t �s kamat�t a kos�r f� valut�inak s�lyoz�s�val sz�m�tj�k ki.

Az �j SDR-kibocs�t�s l�nyeg�ben vil�ggazdas�gi szint� kvantitat�v p�nz�gypolitikai enyh�t�snek felel meg, mivel a tranzakci� r�v�n �gy jelenik meg ig�nybe vehet� p�tl�lagos likvidit�s, hogy m�g�tte nem hitel - vagyis m�r megl�v� p�nz - �ll.