Nem tartott�k sem re�lis, sem hasznos felvet�snek az MTI �ltal h�tf�n megk�rdezett elemz�k azt, hogy a kelet-eur�pai EU-orsz�gok vezess�k be az eur�t, m�g azel�tt, hogy form�lisan csatlakozn�nak az eur��vezethez.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

A Financial Times h�tf�i sz�m�ban egy bizalmas IMF-jelent�sre hivatkozva azt k�z�lte, hogy a m�g nem eur��vezeti tag kelet-eur�pai EU-orsz�goknak meg kellene fontolniuk saj�t fizet�eszk�zeik felad�s�t �s az eur� bevezet�s�t m�g azel�tt, hogy form�lisan csatlakozn�nak az eur��vezethez.

Petschnig M�ria Zita, a P�nz�gykutat� Zrt. tudom�nyos f�munkat�rsa szerint a l�p�s nemcsak, hogy nem re�lis, de nem is lenne kedvez� Magyarorsz�gnak. Igaz ugyan, hogy elt�nne az �rfolyamkock�zat, de az orsz�g elvesz�ten� �n�ll� monet�ris politik�j�t is, ami egy v�ls�g alatt nagy vesztes�g lehet - v�lekedett. A l�p�s tov�bb� szembemenne az eur�bevezet�s eddig kialak�tott teljes szab�lyrendszer�vel - tette hozz�.

A kutat� szerint ugyancsak probl�m�t jelentene az �t�ll�si �rfolyam meghat�roz�sa. A jelenlegi, 300 k�r�li �rfolyamon, amely nem tekinthet� egyens�lyinak, nagyon keveset �rn�nek az addig forintban denomin�lt megtakar�t�sok - emelte ki. Az sem igaz, hogy a l�p�s egy csap�sra megoldan� a felhalmozott devizaad�ss�g probl�m�j�t, hiszen a t�rleszt�st ugyan�gy ki kellene gazd�lkodni, mintha tov�bbra is forinttal fizetn�nk - tette hozz�. �gy v�lte, a felvet�ssel a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) az Eur�pai Uni�ra pr�b�lhat nyom�st gyakorolni, hogy az t�bbet tegyen az eur��vezeten k�v�li tagorsz�gok megseg�t�s�re. "Lehet, hogy az IMF sem gondolta komolyan mag�t a felvet�st" - tette hozz�.

V�rtes Andr�s, a GKI Gazdas�gkutat� Zrt. eln�ke szint�n �gy v�lte, hogy az eur� bevezet�s�nek egyeztetett m�don kell t�rt�nnie, �s nem val�s�that� meg egyoldal� l�p�sk�nt. A GKI eln�ke szerint az �tlet ugyanakkor arr�l tan�skodik, hogy �l�nk nemzetk�zi diskurzus folyik az eur�z�n�n k�v�li EU-orsz�gok hathat�sabb megseg�t�s�r�l. A felvet�s egy�ttal azt is mutatja, hogy azok a k�zelm�ltbeli magyar javaslatok, amelyek az ERM-II. ler�vid�t�s�t, illetve az eur�bevezet�s felt�teleinek rugalmasabb� t�tel�t szorgalmazt�k, nem mutattak rossz ir�nyba.

V�rtes Andr�s felh�vta a figyelmet arra az ellentmond�sra, hogy m�g a v�ls�g hat�s�ra az eur�z�na tagjainak szinte mindegyike tart�san megs�rti az �sszes, vagy majdnem az �sszes maastrichti krit�riumot, addig az eur�t bevezetni k�sz�l� orsz�gokt�l tov�bbra is 100 sz�zal�kban megk�vetelik azok teljes�t�s�t. A szakember ebb�l k�vetkez�en �gy v�lte, hogy a k�vetkez� egy-k�t �vben napirendre fog ker�lni a csatlakoz�s felt�teleinek bizonyos enyh�t�se. V�rtes Andr�s v�g�l kifejtette: a v�ls�gkezel�sben az Egyes�lt �llamok eddig sokkal nagyobb rugalmass�got mutatott, mint az Eur�pai Uni�, �gy a javaslat felfoghat� �gy is, mint b�trabb v�ls�gkezel� l�p�sek s�rget�se.

Barta Gy�rgy, a CIB Bank elemz�je arra h�vta fel a figyelmet, hogy az egyoldal�an bevezetett fizet�eszk�z nem egyen�rt�k� a konvergenciafolyamat ut�ni eur�bevezet�ssel. V�lem�nye szerint a bels� megszor�t�sok sz�ks�gesek, de �nmagukban csak az �llamh�ztart�s helyzet�t teszik rendbe. Hangs�lyozta, hogy f�leg struktur�lis reformok kellenek, az eur� bevezet�se pedig csak azt k�vet�en k�pzelhet� el, hogy az �rintett tagorsz�gokban v�gbemegy a nomin�lis �s a re�lkonvergencia, emelkedik a potenci�lis n�veked�s �teme. B�rmilyen m�s felvet�s ellen�ll�sba �tk�zne - jegyezte meg az elemz�. A CIB Bank elemz�je megjegyezte, hogy alapos struktur�lis reformokkal a forint �rfolyama is stabiliz�l�dna, az �llamh�ztart�ssal, �llamad�ss�ggal kapcsolatos aggodalmak is enyh�ln�nek, �gy nem is lenne sz�ks�g az �tlet felvet�s�re.

Barcza Gy�rgy, a K&H Bank vezet� elemz�je sem tartotta re�lisnak a javaslatot. Az eur� bevezet�se a k�telez� felt�telek teljes�t�se el�tt egyar�nt kock�zatos lenne Magyarorsz�gnak �s az eur��vezetnek is. Hozz�tette: az eur� bevezet�s�t illet�en Magyarorsz�g elvesztette hiteless�g�t, amely a hossz� t�v� forintkamatok �s az eur�kamatok elszakad�s�ban is t�kr�z�dik. Becsl�se szerint ma mintegy 1 sz�zal�kponttal magasabbak a hossz� t�v� forintkamatok az eur�csatlakoz�s bizonytalan id�pontja miatt.

Magyarorsz�gnak egy feladata van, hogy "kiv�gja a rezet", �s minden felt�telt teljes�tve hitelesen jel�lj�n meg egy id�pontot - mondta. Hozz�tette: minden ehhez hasonl� felvet�s, csak�gy, mint a kiskapuk keresg�l�se rendk�v�l k�ros. A sz�ks�ges felt�telek teljes�t�se jelenti, hogy az orsz�g megfelel� �s fenntarthat� gazdas�gpolitik�t folytat. A krit�riumok teljes�t�se el�tti eur� bevezet�ssel a probl�m�k tov�bbra is fenn�lln�nak, csak nem az �rfolyamban jelenn�nek meg, hanem esetleg az infl�ci�ban, vagy az elszalad� ad�ss�gban - ismertette.

Hozz�f�zte: Magyarorsz�gnak is az az �rdeke, hogy egy stabil rendszerhez csatlakozzon, m�rpedig a stabilit�st �ppen a szigor� felt�telek megl�te biztos�tja. Az eur�z�na tagjai is teljes�tett�k ezeket a krit�riumokat, amelyeket p�ld�ul Sv�dorsz�g nemhogy szigor�nak, de t�lzottan is laz�nak tart - p�ld�l�zott az elemz�. Barcza Gy�rgy szerint a felvet�s az�rt sem re�lis, mert az Eur�pai K�zponti Bank (ECB) m�r t�bbsz�r hat�rozottan jelezte, hogy nem laz�tanak a felt�teleken, amelyek a rendszer stabilit�s�t adj�k.