Nem p�lda n�lk�li a forint beszakad�sa

2009.04.22. 8:40

A forint jegyz�se�az ut�bbi h�napokban soha nem l�tott m�rt�kben�esett az eur�val szemben, ami sokak sz�m�ra a gazdas�g teljes �sszeoml�s�nak szimb�lum�v� v�lt. A�zuhan�s azonban nem p�lda�n�lk�li, az�eur� bevezet�se el�tti �vekben ugyanis t�bb nyugat-eur�pai deviza is jelent�s kileng�st mutatott, a l�ra p�ld�ul csaknem 30 sz�zal�kot gyeng�lt. Bizakod�sra adhat okot, hogy a csatlakoz�sra jellemz�en visszaer�s�d�tt a kurzus.

A kor�bbi�korm�nyv�lt�sok idej�n sl�gert�ma volt az eur� bevezet�se, de Magyarorsz�g jelenlegi gazdas�gi helyzet�ben ez egyel�re olyannyira t�volinak t�nik, hogy szinte nem is besz�l r�la a politika - nem v�letlen az sem, hogy komolyan most�vet�d�tt fel el�sz�r, hogy ak�r a sz�mos gazdas�gi probl�m�t felvet� �s k�lts�get okoz� egyoldal� eur�bevezet�s is megold�st jelenthetne a magyar gondokra, de realit�sa egyel�re ennek sincs.

Az eur� bevezet�s�re kor�bban kit�z�tt hat�rid�k nem voltak tarthat�ak, ami al��sta a hiteless�get, ez�rt nem is k�l�n�sebben meglep�, hogy Bajnai Gordon minisztereln�k gazdas�gi programj�ban egyel�re nem szerepel id�pont az eur� tervezett bevezet�s�re. Ez az�rt is �rthet�, mivel a mostani kabinet deklar�ltan csak a 2010-es v�laszt�sokig v�llalta az orsz�g vezet�s�t, azaz v�ls�gkezel� korm�nyr�l van� sz�.

Egy felt�telt teljes�t�nk, azt is f�lig

A forint lecser�l�se teh�t a t�voli j�v�be veszik, hisz az�eur� bevezet�s�hez sz�ks�ges �t maastrichti felt�tel k�z�l j�, ha egyet teljes�t�nk. Igaz, hogy�a tavalyi adatok szerint az �llamh�ztart�s korrig�lt hi�nya a brutt� hazai termn�k (GDP) 3 sz�zal�ka al� cs�kkent, de ennek a megism�tl�s�re id�n alig van es�ly, azaz m�g ebben az esetben sincs sz� a kond�ci� fenntarthat� m�don val� teljes�t�s�r�l. A kamatok az egekben vannak, a forint �rfolyama nagy�kileng�seket mutat, az infl�ci� magas �s emelked�s el�tt �ll, az �llamad�ss�g pedig j�val a 60 sz�zal�kos referencia�rt�k f�l�tt tany�zik.

Az uni�s jogszab�lyok szerint am�gy valamikor mindenk�pp k�telez� Magyarorsz�gon is bevezetni a k�z�s eur�pai p�nzt, de az kor�ntserm egy�rtelm�, hogy erre mikor ker�lhet sor. T�mpontot adhat�a Reuters h�r�gyn�ks�g legfrissebb elemz�i konszenzusa, amely szerint 2013-2014-ben�v�lthatja le az eur� a forintot. A bizonytalans�got j�l jellemzi, hogy a megk�rdezett huszonh�rom szak�rt� k�z�l mind�ssze kilencen adta el�rejelz�st az eur�bevezet�s konkr�t id�pontj�ra.

A k�z�s fizet�eszk�z el�szob�j�nak tartott ERM-2 �rfolyamrendszerben az ingadoz�si s�v k�zep�re vonatkoz�an csak nyolcan adtak progn�zist, a konszenus szerint valamivel t�bb mint 262 forinton r�gz�thetik majd a kurzust. A j�slatok 240 �s 280 forint k�z�tt sz�r�dnak. A szak�rt�k t�bbs�ge v�lhet�en az�rt nem v�llalkozott az bel�p�si id�pont �s az �rfolyam el�rejelz�s�re, mert jelenleg rendk�v�l bizonytalan a helyzet.

Hogy �lltak m�sok �t �vvel az eur� el�tt?

K�ts�gtelen�l neh�z most becsl�st adni,�de �pp ez�rt �rdemes lehet �ttekinteni a k�l�nb�z� eur��vezeti orsz�gok �s deviz�k helyzet�t a csaltakoz�suk el�tti �vekben -�m�g akkor is, ha akkoriban teljesen m�s volt a vil�ggazdas�gi helyzet, mint�most, illetve az adott orsz�g gazdas�gi helyzete is nagyban k�l�nb�z�tt a magyarorsz�git�l.�(Az akkori csatlakoz�si strat�gi�kat jelent�sen befoly�solta az ERM-1 �rfolyamrendszer 1991-92-es buk�sa, �s az 1997-98-as �zsiai valutav�ls�g, most pedig term�szetesen a gazdas�gi vil�gv�ls�g �rja �t a kor�bbi terveket.)

Amennyiben elfogadjuk a fent eml�tett 2013-2014-es eur�bevezet�si felt�telez�st, akkor a ma m�r eur�t haszn�l� �llamok deviz�j�nak utols� 4-5 �ve lehet ir�nymutat� magyar szempontb�l. A bel�p�si �rfolyamokat 1998. december 31-�vel r�gz�tett�k, vagyis az 1994 �s 1998 k�z�tti �vek �rfolyammozg�sa lehet tanuls�gos.

B�rmennyire is sokkol� a forint mostani mozg�sa (gyeng�l�se), az adatok alapj�n nem tekinthet� p�lda n�lk�linek a�30 sz�zal�kos �rfolyames�s sem. Az id�k�zben az Unicredit kez�be ker�l� magyarorsz�gi HVB Bank egy 2005-�s tanulm�nya szerint h�rom olyan nyugat-eur�pai deviza volt, amelyik eset�ben a leggyeng�bb �s a leger�sebb kurzus k�z�tt 10 sz�zal�kot meghalad� volt a k�l�nbs�g: a finn m�rka 13,38, a spanyol peseta 14,29, az olasz l�ra pedig 29,69 sz�zal�kos (!)�kileng�st mutatott a csatlakoz�st megel�z���t �vben. (Voltak stabil p�nzek is, az osztr�k schilling, a holland gulden �s a belga frank p�ld�ul szinte meg sem moccant a n�met m�rk�val szemben 1994 �s 1998 k�z�tt, de a forint eset�ben ezek a p�ld�k a jelenlegi helyzetben kev�ss� t�nnek haszn�lhat�nak.)

Mit jelent ez a forint szempontj�b�l?

A l�ra p�ld�ja a forint eset�ben azt jelenten�, hogy amennyiben 2013-ban csatlakozna Magyarorsz�g az eur��vezethez, vagyis 2008-ban indulna�az �t�ves "el�k�sz�leti id�szak". Az ut�bbi csaknem m�sf�l �vben a leger�sebb akkor volt a magyar fizet�eszk�z, amikor tavaly ny�ron�230 forintn�l is kevesebbet kellett adni egy eur��rt (m�rpedig enn�l er�sebb forintra jelenleg senki nem k�tne fogad�st). A l�r��hoz hasonl� mozg�st felt�telezve 297 forintos eur� ad�dna a gyenge oldalon (ez van ugyanis csaknem 30 sz�zal�kra a 230 forintt�l), az eur��rt azonban volt, hogy 316 forintot kellett adni, ami 37 sz�zal�kos �rt�kveszt�ssel egyen�rt�k�.

Amennyiben azonban 2014-ben v�ltja fel a forintot az eur�, akkor 2009 lenne az els� �ve az �sszehasonl�t�si alapk�nt haszn�lt �t�ves peri�dusnak.�Id�n janu�r �ta 264,96 forint volt a leger�sebb kruzus (ennyit janu�r�7-�n kellett adni az eur��rt, az�ta pedig jellemz�en 300 forint k�r�l volt az �rfolyam), enn�l 30 sz�zal�kkal feljebb pedig a 343 forintos szint van. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag m�g az is belef�rne, hogy az eur� 343 forintig gyeng�lj�n - �rtve ez alatt azt, hogy ak�r egy ilyen intenz�v forintgyeng�l�s sem lenne kir�v� a nemzetk�zi tapasztalatok alapj�n.

V�g�l visszaer�s�dtek a deviz�k

A�k�t legbizonytalanabb deviza az olasz l�ra �s a spanyol peseta volt, amelyek 1992 szeptember�ben �ldozatai lettek az ERM-1 rendszer�elleni, a gazdas�gt�rt�n�szek �ltal Soros�Gy�rgyh�z k�t�tt spekul�ci�nak.�A kr�zis �s valutav�ls�g hat�s�ra 1995 tavasz�ig ez a�k�t deviza sokat gyeng�lt, ezut�n korrig�lt�k a piacok, az utols� �vekben azonban ezek a�p�nzek is jelent�sen er�s�dtek.

A�forint szempontj�b�l bizakod�sra adhat okot, hogy a�csatlakoz�si �rfolyamok jellemz�en nagyon k�zel voltak az �t �vvel kor�bbi �rfolyamokhoz - a nagy kileng�sek ellen�re is. A kurzusok szinte minden esetben az �t �vvel kor�bbi szint 1-2 sz�zal�kos k�rnyezet�ben voltak 1998 v�g�n, azaz a gyeng�l�seket szinte minden esetben m�r-m�r azonos m�rt�k� er�s�d�s k�vette.

A legnagyobb elt�r�st az �r font eset�ben jegyezt�k fel, de ez a p�nz is kevesebb mint 4 sz�zal�kkal volt gyeng�bb 1998 v�g�n, mint 1994 elej�n. Magyar szempontb�l ez azt jelenten�, hogy 2013-ban a 2008 eleji szint k�r�l (250-260 forinthoz k�zel), 2014-ben pedig a 2009 janu�ri szint k�rny�k�n (260-270 forint k�r�l) lehetne csatlakozni - de term�szetesen ez csup�n a t�rt�nelmi tapasztalatok magyar helyzetre val� alkalmaz�s�b�l k�vetkezik, nem pedig a gazdas�g fundament�lis helyzet�b�l.

Nem akartak t�l er�s deviz�val csatlakozni

"A d�nt�shoz�k pr�b�lt�k elker�lni a t�lzottan fel�rt�kelt deviz�val val� csatlakoz�st, ez�rt is hat�roztak meg a piaci �rfolyamn�l j�val gyeng�bb ERM-2 centr�lis parit�st" - v�zolta az egyes orsz�gok eur� el�tti helyzet�t Bebesy D�niel, a Budapest Alapkezel��portf�li�menedzsere.

A szomsz�dos, �s az ut�bbi id�ben egyre ink�bb bezzeg-orsz�gnak tekintett Szlov�kia eset�ben ezzel �pp ellent�tes volt a helyzet, a csatlakoz�st megel�z�en gyors fel�rt�kel�d�s�ment v�gbe �s az�ERM-2�s�vj�nak k�zep�t t�bbsz�r is�felfel� h�zt�k.�A szlov�k gazdas�g azonban j�val nagyobb n�veked�si t�bbletet, gyorsabb termel�kenys�g b�v�l�st mutatott az eur�z�n�hoz k�pest, mint a kor�bbi csatlakoz�k.�A szlov�k koron�t azonban�ezzel egy�tt feltehet�en t�l�rt�kelt szinten r�gz�tett�k az eur�hoz, ez azonban annak k�vetkezm�nye, hogy a csatlakoz�st k�vet�en radik�lisan megv�ltozott a glob�lis k�rnyezet.

"A v�ls�g hat�s�ra az elk�vetkez� �vekben a r�gi�s deviz�k eset�ben a kor�bbi �vekben feljegyzettekn�l j�val gyeng�bb szint lehet indokolt" - mondta az elemz�. A forint eset�ben zajlik az �j k�r�lm�nyekhez val� alkalmazkod�s: a kor�bbi �vekre jellemz� 250 k�r�li�eur�/forint szintek helyett ma ink�bb 300 forint k�zel�ben ingadozik a kereszt�rfolyam, �s sokak szerint ez k�zelebb is van az am�gy nagyon nehezen meghat�rozhat� egyens�lyi �rt�kehez.

"�gy gondolom, hogy a csatlakoz�si �rfolyam a jelenlegin�l er�sebb szinteken t�rt�nik majd, hisz egy id� ut�n �jra�led a konvergenciat�rt�net" - mondta a Budapest Alapkezel� szakembere. Az �rintett, a nyugati orsz�gokhoz felz�rk�z�, �gynevezett konverg�l� orsz�gok - k�zt�k Magyarorsz�g�-�n�veked�si, termel�kenys�g-b�v�l�si t�bblete��rkonvergenci�t - dr�gul�st - eredm�nyez.�Az elm�lt �vek tapasztalatai alapj�n szerencs�sebb, ha az �remelked�s�az adott orsz�g fizet�eszk�z�nek er�s�d�se r�v�n megy v�gbe, mintha�az infl�ci� emelked�s�ben�csap�dna le.�

Ut�bbi forgat�k�nyv, azaz az gyors �remelked�s�biztosan nem tetszene a Magyar Nemzeti Banknak:�a jegybank�rok els�dleges c�lja az infl�ci� kord�ban tart�sa, teh�t mindent meg fognak tenni annak �rdek�ben, hogy megf�kezz�k az �remelked�st. Bebesy szerint�a�mostani forint�rfolyamot alapul v�ve egy j�v�beli fokozatos fel�rt�kel�d�s nem lenne vesz�lyes,�mivel egy er�sebb forint jobban megfelelne a hosszabb t�v� fundamentumoknak, mint a jelenlegi �rfolyam.

KAPCSOLÓDÓ CIKK