Fele sem igaz - a nyereményekből az APEH-nek is jár

2009.05.03. 16:38

A vetélkedő műsorok milliós nyereményekkel csábítják a nézőket, ám azt kevesen tudják, hogy a reklámokban szereplő nyereményösszegből még adózni kell. A szerencsés játékosnak a legrosszabb esetben a nyeremény akár 45 százalékáról is le kell mondania. Persze akad kivétel, a magyar játékszervező óriás mindig a nettó összeget hirdeti.

A vetélkedőműsorokban mindig szép összegekkel próbálják játékra buzdítani a tévénézőket. Ez eddig rendben is lenne, ám sokan nem tudják, hogy a csatornák legtöbb esetben a bruttó összeget szerepeltetik nyereményként, vagyis ennél jóval alacsonyabb összeget vihet csak haza a nyertes.

Ettől még a nyeremény akkor is pluszpénzt jelent, ami főleg a mostani válságos időkben igencsak jól jön.  

Bruttó, nettó

Az [origo] kérdésére - az egyebek mellett - a Széf című vetélkedőműsort jegyző RTL Klub illetékese megerősítette, a csatorna játékaiban a bruttó nyereményt közlik. A sajtóosztályon jelezték, szerintük egyértelmű, hogy ha nincs külön jelezve, akkor nem nettó összegről van szó. (Kérdéses, hogy ez vajon mindenki számára ilyen egyértelmű-e. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az [origo] szerkesztőségében megkérdezett kollégák többsége úgy tippelte, hogy a nettó összeget hirdetik a televíziók, de ez természetesen nem tekinthető reprezentatív felmérésnek.)

A rivális kereskedelmi csatorna, a TV2 is mindig a bruttó nyereményeket jelöli meg, illetve ezt kommunikálja, még akkor is, ha többnyire nem szokták használni a bruttó megjelölést. "A játékosok természetesen tisztában vannak ezzel, velük szerződésben mindent rögzítünk" - mondta lapunknak Magyar Rita, a csatorna szóvivője.

A csatornákkal ellentétes gyakorlatot követ a Szerencsejáték Zrt. A 100 százalékos állami kézben lévő játékszervező cég minden esetben a nettó összeget hirdeti reklámjaiban - mondta Somorai László. A cég szóvivője hozzátette: a szerencsés nyertes helyett a cég rendezi a kérdést az adóhivatallal.

A szabályok

A magyar adórendszerben a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles, kivéve azokat, amelyekre speciális szabályt, kedvezményt tartalmaznak az adótörvények. A vetélkedők díjára eltérő adózási szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a díjat pénzben vagy tárgy, illetve szolgáltatás formájában adják.

Ha a vetélkedő díja tárgy, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, akkor a díj szokásos piaci értéke természetbeni juttatásként válik adókötelessé, feltéve hogy a verseny, vetélkedő bárki számára azonos feltételekkel kerül meghirdetésre. Ugyanakkor adómentes a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea.

A természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizető - jellemzően tehát a vetélkedőt szervező társaság - köteles 54 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek tehát adókötelezettsége a természetben megszerzett díjjal kapcsolatban nincsen.

 

Forrás: [origo]

A nyereményünkkel az állam is nyer

 

Az adótörvények a vetélkedő, verseny pénzben juttatott díjával kapcsolatban speciális szabályokat nem tartalmaznak. Ezért a versenyeken nyert pénz a magánszemély összevont adóalapjának részeként - jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelemként - válik adókötelessé. Azaz a magánszemély az ilyen formában megszerzett jövedelem után 18 vagy 36 százalékos mértékű személyi jövedelemadó - esetlegesen 4 százalékos értékű különadó - fizetésére köteles, és ezt a jövedelmet az éves adóbevallásban is szerepeltetnie kell. A kifizető köteles a verseny díjából az adóelőleget levonni, továbbá a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-törvény szerint az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán 1-6. helyezést elérő személyek állami forrásból kapott díja, jutalma ezzel együtt adómentes.)

Példa: 120 ezres fizetés, 300 ezres nyeremény
Tételezzük fel, hogy kitalált versenyzőnk havonta bruttó 120 ezer forintot keres (egyéb jövedelme nincs), így a 18 százalékos kategóriába tartozik, mivel az éves jövedelme nem haladja meg az 1,7 millió forintot. Amennyiben ez a személy valamelyik vetélkedőben 300 ezer forintot (vagy annál nagyobb összeget) nyer, akkor átlép a magasabb szja-sávba. Éves összjövedelme 300 ezer forintos nyereménnyel kalkulálva 1,74 millió forint lesz az adott évben.

A szabályok alapján a nyereményből 40 ezer esik az 1,7 millió forintos sávhatár fölé, így itt 36 százalékos az szja (14 400 forint), a sávhatár "alatti " 260 ezer forintra pedig 18 százalékos adó jön (46 800 forint). Ehhez jön a 11 százalékos járulék, ami 300 ezer forintra vetítve 33 ezer forint. Összességében a 300 ezer forintos nyeremény ebben a konkrét esetben 205 800 forintot jelent az otthoni büdzsében.

Tekintettel arra, hogy az adótörvények a vetélkedő, verseny díjaként megszerzett pénzre speciális szabályt nem tartalmaznak, így az ilyen jövedelemre vonatkozóan az adóbevallásokban sincs külön sor. Azaz a vetélkedő, verseny nyertesei az adót olyan sorokon vallják be, amelyek más - hétköznapibb - tevékenységekhez és jövedelmekhez is kapcsolódnak. Éppen ezért az állami adóhatóságnak nincs adata arról, hogy kifejezetten vetélkedőből, versenyből származó jövedelem után magánszemélyek mennyi adót fizettek.

Akár adósávot is ugorhatunk

A TV2 hétfőn indítja el új vetélkedőműsorát, amelynek fődíja 21 millió forint lesz - a fentiek alapján egyértelmű, hogy bruttó összegről van szó. Az összeg eleve a 36 százalékos sávban tartozik, tehát a személyi jövedelem adó 7,56 millió forintot visz el, az egészségügyi járulék pedig 2,31 millió forintra rúg, azaz összesen közel 10 millió forint jön le a főnyereményből. A vonatkozó szabályok szerint a szerencsés nyertes a szóban forgó összeg alig több mint felét viheti tehát haza. 

Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki egy esetleges nyeremény miatt átkerül a magasabb adósávba: elképzelhető ugyanis, hogy a játékos havi keresete alapján az alacsonyabb, 18 százalékos kulccsal adózó sávba tartozik, de az esetleges nyeremény miatt megugrik a jövedelme, és így bekerül az 1,7 millió forint felett érvényes 36 százalékos körbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK