Elbukott az EU-vizsgán a korábbi magyar áfaszabályozás

A közösségi joggal ellentétes volt az a magyar áfaszabályozás, amely az adóalanyok számára 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között nem tette lehetővé az államháztartási támogatásból finanszírozott beszerzésekre eső általános forgalmi adó levonását - derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

A magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései ellentétben álltak az európai közösségi joggal - mondta ki az Európai Bíróság.

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az adóalany a termékbeszerzési állami támogatásnál csak a támogatással nem érintett részekhez kapcsolódó kiadások után vonhatta le az áfát.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság csütörtökön tette közzé ezzel kapcsolatos ítéletét. Ennek tartalma nem okozott meglepetést, mert korábbi európai bírósági ítéletek szerint az áfalevonási jog ilyen jellegű korlátozása ellentétes a közösségi joggal, nevezetesen a hatodik áfairányelvvel. A mostani, magyar bíróságtól Luxembourgba érkezett ügyben lényegében arról kellett döntenie az Európai Bíróságnak, hogy a korábban hatályban volt magyar szabályozás is ellentétben volt-e a közösségi joggal.

Általános korlátozás

A taláros testület megállapította, hogy az úgynevezett áfaarányosítás elvén nyugvó magyar szabályozás az áfalevonás olyan általános korlátozását tartalmazta, amely az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzésre alkalmazható. Márpedig a levonási jog ilyen módon történő korlátozása az említett korábbi európai bírósági ítéletek szerint nem egyeztethető össze a közösségi joggal.

Ezután a bíróság megvizsgálta, hogy másként ítélendő-e meg az ügy tényállása annak fényében, hogy a hatodik áfairányelv - mindaddig, amíg az áfalevonási jog korlátozásait illetően ki nem alakul a tagállamok kormányait képviselő Tanács által jóváhagyott szisztéma - lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy hatályban tartsák a nemzeti joguknak az áfalevonási jogot korlátozó rendelkezéseit. A hatodik áfairányelv Magyarország tekintetében az EU-csatlakozás napján, azaz 2004. május 1-én lépett hatályba, így a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a csatlakozás előtt már hatályban volt magyar szabályozás az előző bekezdésben említett átmeneti rendszernek köszönhetően az EU-csatlakozás után is fenntartható volt-e.

Az Európai Bíróság válasza nemleges. A luxembourgi testület szerint az átmeneti rendszernek az áfa levonhatóságának általános szabálya alóli eltérést biztosító rendelkezéseit szigorúan kell értelmezni. Ez annyit jelent, hogy az átmeneti időszak alatt is csak egyes, közelebbről meghatározott termékeket és szolgáltatásokat érintő kiadások vonhatóak ki az áfa levonhatóságának főszabálya alól. Ezzel szemben nem egyeztethető össze a közösségi joggal egy olyan szabályozás, mint amilyen a vitatott magyar szabályozás is volt, amely általános jelleggel alkalmazandó a termékbeszerzésekkel kapcsolatos bármely kiadásra, függetlenül annak jellegétől vagy tárgyától.

Ennélfogva a kérdéses magyar szabályozás, mivel túl általánosan határozta meg a levonás alól kizárt kiadások körét, nem részesülhetett az átmeneti rendszer által nyújtott kedvezményekben, következésképpen Magyarországnak 2004. május 1-jétől fenntartások nélkül kellett volna alkalmaznia a hatodik áfairányelv áfalevonással kapcsolatos rendelkezéseit. E rendelkezések pedig nem engedik meg az áfaarányosítás alkalmazását.

A magyar állam teljesíti kötelezettségét

A Pénzügyminisztérium közleményben reagált az Európai Bíróság döntésére. A kommüniké szerint az Európai Bíróság ítéletet hozott a Nógrád Megyei Bíróság által kezdeményezett Parat ügyben. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes volt az a magyar áfa-szabályozás, amely az adóalanyok számára 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között nem tette lehetővé az államháztartási támogatásból finanszírozott beszerzésekre eső általános forgalmi adó levonását.

Az ítélet alapján a magyar államra a közösségi joggal ellentétes módon levonni nem engedett adó tekintetében kötelezettség hárul, amelyet teljesíteni fog. Ennek mértékéről, formájáról, valamint arról, hogy az érintetteknek mi lesz a teendőjük, miként tudják érvényesíteni jogaikat, a tárca rövid időn belül, az ítélet áttanulmányozását követően részletes tájékoztatást ad.