Elfoglaln�k Eur�p�t az iszl�m bankok

2009.04.28. 12:28

Egyes szak�rt�k szerint az iszl�m vall�si el��r�sokat k�vet� bankok lehetnek a mostani p�nz�gyi �s re�lgazdas�gi v�ls�g nyertesei, amelyek a nyugati p�nzint�zetek megroggyan�s�t l�tva a nyugati piacokon is terjeszkedni szeretn�nek. A sar��t k�vet� p�nzint�zetek sikere el�tt ezzel egy�tt sz�mos akad�ly van.

A gazdas�gi v�ls�g sokakban megingatta a bizalmat a teljesen szabad piacok �s a nyugati bankok ir�nt. M�g egyesek az �llami szerepv�llal�s n�vel�s�ben l�tj�k a megold�st, sokan az iszl�m bankrendszerben �s annak az elt�r� szab�lyoz�s�ban hisznek.

A m�r csaknem egy �ve d�l� p�nz�gyi �s re�lgazdas�gi v�ls�g f� vesztesei k�ts�g k�v�l a nyugat-eur�pai, illetve amerikai p�nzint�zetek. A bankok negyed�vr�l-negyed�vre hatalmas m�nuszokr�l sz�molnak be, nem ritka az sem, hogy p�r h�nap alatt sokmilli�rd doll�r vesztes�get k�nyvelnek el a neves �s kev�sb� neves bankh�zak, mik�zben a bankr�szv�nyek jelent�s r�sze elvesztette egy �vvel ezel�tti �rt�ke mintegy 90 sz�zal�k�t, �s akkor m�g nem besz�lt�nk a gazdas�gt�rt�nelem egyik legnagyobb cs�dj�t produk�l�, a t�bb mint sz�z �ves m�k�d�s ut�n - tavaly �sszel�- megbuk� Lehman Brothersr�l.

Az iszl�m bankokat kev�sb� �rinti a v�ls�g

A bankszektoron bel�l vannak olyan t�rsas�gok, amelyek kimaradtak a nagy es�sekb�l, az adatok szerint az iszl�m el��r�sokat (a "sar��t") k�vet� bankok p�ld�ul j�val kisebb vesztes�geket voltak k�nytelenek elk�nyvelni, mint nyugati t�rsaik.

Egy k�zel-keleti �zleti port�l, a�MEED �sszes�t�se szerint az Arab-�b�l orsz�gainak bankjaiban az ut�bbi egy �vben harmad�val n�tt a m�rlegf��sszeg, a bev�telek pedig 22 sz�zal�kkal h�ztak, mik�zben az eur�pai �s amerikai bankok forgalm�n�l csak eszk�zeik �rt�ke esett jobban vissza.

Az igazs�ghoz tartozik mindek�zben az is, hogy az iszl�m bankok nyeres�gess�ge is cs�kkent, ami f�leg a forr�sk�lts�gek�emelked�s�nek �s az ingatlanpiaci �rak cs�kken�s�nek volt a�k�vetkezm�nye. A�m�lt �v alatt a profitok ezzel egy�tt is 6 sz�zal�kkal emelkedtek, ami ugyan jelent�s lassul�st jelentett, de legal�bb nem cs�sztak m�nuszba a bankh�zak.

A szak�rt�k szerint az iszl�m bankok szerencs�je abb�l ad�dik, hogy kor�bban kimaradtak a piac robban�sszer� emelked�s�b�l is -�azaz most abb�l profit�lhatnak, hogy az elm�lt �vekben nem nyertek sokat az az�ta el�r�ktelendett eszk�z�k�n. Az iszl�m bankok defin�ci�szer�en konzervat�v befektet�si politik�t folytatnak, �gy stabilabbak versenyt�rsaikn�l, m�rpedig manaps�g a stabilit�s �s megb�zhat�s�g ritka kincs a bankok piac�n.

Minden adott teh�t ahhoz, hogy a v�ls�gb�l viszonylag j�l�j�jjenek ki a "sar�a-kompatibilis" p�nzint�zetek. Az iszl�m bankol�s k�zpontja term�szetesen a muszlim t�bbs�g� orsz�gokban �s r�gi�kban van, de a trendet j�l mutatja, hogy az iszl�m�bankok egyre ink�bb nyugat fele tekintgetnek. Londonban 2004-ben adt�k ki az enged�lyt Eur�pa els� iszl�m bankj�ra (az Islamic Bank of Britain p�nzint�zetet), az idei �vt�l kezdve pedig P�rizsban is ny�lhatnak bankfi�kok.

Christine Lagarde, francia gazdas�gi miniszter a k�zelm�ltban m�r �gy fogalmazott, hogy sz�nd�kai szerint P�rizs lesz az iszl�m p�nz�gyi vil�g k�zpontja - ami j�l mutatja, hogy m�r a nyugati politikusok is komoly n�veked�si lehet�s�get l�tnak a p�nz�gyeknek ebben a speci�lis szegmens�ben. Franciaorsz�gban a tervek szerint fi�kot nyitna�a katari�Qatar Islamic Bank, a Kuwait Finance House, illetve a bahreini Al-Baraka Islamic Bank is.

Magyarorsz�gon egyel�re nincs ig�ny
Magyarorsz�gon egyel�re - k�l�n�sen a nagy nyugat-eur�pai orsz�gokhoz viszony�tva - t�l fiatal �s kicsi a muszlim k�z�ss�g ahhoz, hogy saj�t, vall�silag tiszta szolg�ltat�sokat ny�jt� bankot ind�tsanak, de a szak�rt�k szerint nem elk�pzelhetetlen, hogy n�h�ny �vtizeden bel�l erre is sor ker�lhet.

A Moody's szerint az�els� �vekben feltehet�en csak befektet�si tev�kenys�ggel jelenn�nek meg az iszl�m bankok a nyugati piacokon, de 2-3 �v m�lva a lakoss�gi �zlet�g is beindulhat majd. Ig�ny minden bizonnyal lesz majd ezekre a szolg�ltat�sokra, a nyugat-eur�pai �llamokban ugyanis jelent�s iszl�m k�z�ss�gek �lnek: az Egyes�lt Kir�lys�gban 2,5 milli�, Franciaorsz�gban pedig 5 milli� muszlim �l - egy francia felm�r�s szerint 500 ezer francia muszlimot �rdekelne egy olyan bank, amely tiszteletben tartja a sari�t. Gondot az okozhat, hogy egyes szak�rt�k - p�ld�ul a Le Parisiennek nyialtkoz� Elyes Jouini francia p�nz�gyi professzor - szerint az iszl�m bankokat sokan a terrorizmus finansz�roz�s�val v�dolj�k, �s �gy ellens�gesek az ilyen p�nzint�zetekkel szemben.

Elt�r� elvi alapok az elt�r� teljes�tm�nyek m�g�tt

Az iszl�m bankrendszer teljesen m�s elvi alapokra �p�l, mint a nyugati, ez�rt meg�rt�se �s m�k�dtet�se el�g neh�z feladat. P�ld�ul olyan v�llalkoz�sokba, amiknek alkoholhoz vagy sert�shez van k�ze egyszer�en tilos befektetni. A rendszer k�zpontj�ban, az iszl�m gondolatvil�ghoz hasonl�an, a Kor�n �s az abb�l levezetett szab�lyok �llnak.

A jogelvek alapj�n a p�nz egyszer�en egy eszk�z, amivel a dolgok �rt�k�t m�rj�k, de �nmag�ban �llva nincs �rt�ke. Ez alapj�n p�nz el��ll�t�sa tiszt�n p�nzb�l - p�ld�ul kamat alapj�n - tiltottnak min�s�l. Emiatt az iszl�m bankok nem foglalkozhatn�nak a hagyom�nyos nyugati hitelez�si form�kkal vagy az ad�ss�gok �truh�z�s�val. Egy, a hite el��r�sait betart� muszlim, nem fordulhat a hagyom�nyos nyugati elven m�k�d� bankokhoz, ha hitelre van sz�ks�ge v�llalkoz�s�hoz, vagy ak�r az�rt, hogy aut�t v�s�roljon. Az vall�si el��r�sok ugyanis tiltj�k a kamatszed�st, amelyet - legyen sz� b�rmilyen alacsony kamat�sszegr�l -, az iszl�m vall�si t�rv�nykez�se, a sar�a�uzsor�nak min�s�t. A sar�a szerint csak a "halal", vagyis tiszta �zlet az elfogadhat�.

Fot�: Szlank� B�lint [origo]

Vita van a teol�gusok k�z�tt a p�nz�gyekkel kapcsolatos el��r�sokr�l

A probl�m�t �ltal�ban �gy ker�lik meg, hogy az �rintett �zleti felek nem kamatot (riba)�fizetnek egym�snak, hanem a megval�sult beruh�z�s profitj�b�l szereznek r�szesed�st. Ennek ellen�re a mai napig akt�v vita folyik arr�l iszl�m jogtud�sok k�z�tt, hogy milyen banki tranzakci� felel meg az iszl�m el��r�sainak. A�halal�bankrendszer l�nyege, hogy a szeg�nyeket ne lehessen kihaszn�lni, �s valamelyest cs�kkenjen a k�l�nbs�g szeg�ny �s gazdag k�z�tt. "Nem v�letlen, hogy ilyen szigor�an tiltj�k a kamatszed�st. Ebben az esetben arr�l van sz�, hogy annak idej�n azzal pr�b�lt�k elej�t venni az ad�srabszolgas�gnak, hogy megtiltott�k a kamatszed�st" - mondta m�g kor�bban az [origo] Horv�th J�zsef, a Corvinus Egyetem �sszehasonl�t� Gazdas�gtan Tansz�k�nek adjunktusa.

Az iszl�m kialakul�sa k�r�li id�kben a k�lcs�n�ket nem els�sorban �zletfejleszt�sre vett�k f�l. A meg�lhet�s�kben megszorult emberek k�nyszer�ltek k�lcs�nt felvenni a sz�k�s id�kben, a r�vid t�v� t�l�l�sre azonban gyakran teljes egzisztenci�juk r�ment. "Miel�tt az iszl�m szab�lyozta volna a k�lcs�n�gyleteket, a K�zel-Keleten szok�sban volt, hogy ha valaki nem tudott fizetni, megdupl�zt�k ad�ss�ga �sszeg�t" - mes�lte Horv�th.

Hatalmas piac: 1,3 milli�rd muszlim vil�gszerte

Az iszl�m vall�snak megfelel� banki megold�sok ir�nt hatalmas kereslet mutatkozik. Jelenleg 1,3 milli�rd muszlim �l a F�ld�n, akik mind potenci�lis �gyf�lnek sz�m�tanak. Az iszl�m bank�rkod�s keret�ben kezelt �sszegek mennyis�ge becsl�sek szerint 700 �s 1000 milli�rd doll�r k�r�l j�r, 2013-ra pedig tov�bbi 1100 milli�rd doll�rnak "kell" majd helyet tal�lni.

Jelenleg iszl�m bankok f�leg a Perzsa-�b�l ment�n �s D�lkelet-�zsi�ban m�k�dnek. Szolg�ltat�saikban bizonyos szempontb�l sokkal rugalmasabbak a nyugatiakn�l, egyesek m�r a h�bor� ut�ni iraki piacokat vizsg�lj�k, de nagyr�szt visszafogja �ket a vall�si szab�lyok bizonytalans�ga.

Elt�r� ir�nyzatok

Ahogy a Kor�n r�szeit is elt�r� m�don �rtelmezik, ugyan�gy vita van a teol�gusok k�z�tt a p�nz�gyekkel kapcsolatos el��r�sokr�l. "Szem�lyes v�lem�nyem szerint hi�nyzik az egys�ges megk�zel�t�s az iszl�m p�nz�gyekben" - mondta Sohail Zubairi a Dubai Islamic Bank (DIB) egyik munkat�rsa, aki szerint hi�ba �ll rendelkez�s�re az AAOIFI (Iszl�m P�nzint�zetek Hiteles�t� Irod�ja) nincs egys�ges hang az iszl�m p�nzvil�gban.

Zubairi szerint nem n�pszer�s�tik el�gg� az iszl�m banki �gyleteket, mint a hagyom�nyos m�dszerek alternat�v�i. "Nem tesz�nk j�t a vil�gnak, ha ezeket az ismereteket csak magunknak tartjuk meg (...), ez az eg�sz emberis�g sz�m�ra hasznos lehet, nemcsak a muzulm�nok sz�m�ra."

Neh�z megmondani teh�t, hogy pontosan mely szab�lyoz�sok autentikusak. Malajzi�ban, ami a vil�g legnagyobb iszl�m k�tv�ny piaca, a szunnita iszl�m shafi iskol�ja alapj�n dolgoznak, ami nagyon rugalmasnak sz�m�t �s az ad�ss�gok �truh�z�s�t is enged�lyezi. Sza�d-Ar�bi�ban p�ld�ul azonban ezt mereven tiltj�k, mivel ott az iszl�m szigor� wahhabita ir�nyzat�t k�vetik. Az �b�l-menti orsz�gok nagyj�b�l az arany k�z�putat pr�b�lj�k k�vetni.

Az iszl�m nem arr�l sz�l, hogy p�nzt takar�tsunk meg

A v�ls�g term�szetesen cs�kkentette az iszl�m bankok mozg�ster�t is. A hitelv�ls�g az � p�nz�llom�nyukat is �rintette, az �b�l-menti arab orsz�gok pluszj�vedelmei pedig nagyr�szt a kor�bbi magas olaj�rakb�l sz�rmaztak, �m az egy �vvel ezel�tti 100-150 doll�ros olaj�rfolyam�a jelek szerint j� ideig nem t�r vissza. Ennek k�vetkezt�ben a DIB p�ld�ul ideiglenesen elhalasztotta terveit, hogy Pakiszt�nban �s Nagy-Britanni�ban terjeszkedjen.

A bonyolult szab�lyoz�s mellett az is visszafogja a bankokat, hogy a�konstrukci�k - b�r szab�lyosak -�gyakran dr�g�bbak a nyugatiakn�l, vagy nagyobb kezd�t�k�t ig�nyelnek.

"Az iszl�m nem arr�l sz�l, hogy p�nzt takar�tsunk meg, hanem, hogy helyesen cselekedj�nk. Senki nem mondja azt, hogy az iszl�m vall�st k�nny� k�vetni, de hisz�nk benne, hogy muzulm�nnak lenni jutalmakkal j�r. A halal �telek dr�g�bbak a norm�l �telekn�l, de senki sem t�preng azon, hogy megvegye-e �ket vagy sem. Mi�rt t�prengen�nk h�t az iszl�m bankok eset�ben" - fogalmazott Arshad Majid, aki az Egyes�lt �llamokban foglalkozott az iszl�m szerint szab�lyozott jelz�loghitelekkel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK