Elfoglalnák Európát az iszlám bankok

Egyes szakértők szerint az iszlám vallási előírásokat követő bankok lehetnek a mostani pénzügyi és reálgazdasági válság nyertesei, amelyek a nyugati pénzintézetek megroggyanását látva a nyugati piacokon is terjeszkedni szeretnének. A saríát követő pénzintézetek sikere előtt ezzel együtt számos akadály van.

• A válság híreit itt olvashatja!

A gazdasági válság sokakban megingatta a bizalmat a teljesen szabad piacok és a nyugati bankok iránt. Míg egyesek az állami szerepvállalás növelésében látják a megoldást, sokan az iszlám bankrendszerben és annak az eltérő szabályozásában hisznek.

A már csaknem egy éve dúló pénzügyi és reálgazdasági válság fő vesztesei kétség kívül a nyugat-európai, illetve amerikai pénzintézetek. A bankok negyedévről-negyedévre hatalmas mínuszokról számolnak be, nem ritka az sem, hogy pár hónap alatt sokmilliárd dollár veszteséget könyvelnek el a neves és kevésbé neves bankházak, miközben a bankrészvények jelentős része elvesztette egy évvel ezelőtti értéke mintegy 90 százalékát, és akkor még nem beszéltünk a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb csődjét produkáló, a több mint száz éves működés után - tavaly ősszel - megbukó Lehman Brothersről.

Az iszlám bankokat kevésbé érinti a válság

A bankszektoron belül vannak olyan társaságok, amelyek kimaradtak a nagy esésekből, az adatok szerint az iszlám előírásokat (a "saríát") követő bankok például jóval kisebb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, mint nyugati társaik.

Egy közel-keleti üzleti portál, a MEED összesítése szerint az Arab-öböl országainak bankjaiban az utóbbi egy évben harmadával nőtt a mérlegfőösszeg, a bevételek pedig 22 százalékkal híztak, miközben az európai és amerikai bankok forgalmánál csak eszközeik értéke esett jobban vissza.

Az igazsághoz tartozik mindeközben az is, hogy az iszlám bankok nyereségessége is csökkent, ami főleg a forrásköltségek emelkedésének és az ingatlanpiaci árak csökkenésének volt a következménye. A múlt év alatt a profitok ezzel együtt is 6 százalékkal emelkedtek, ami ugyan jelentős lassulást jelentett, de legalább nem csúsztak mínuszba a bankházak.

A szakértők szerint az iszlám bankok szerencséje abból adódik, hogy korábban kimaradtak a piac robbanásszerű emelkedéséből is - azaz most abból profitálhatnak, hogy az elmúlt években nem nyertek sokat az azóta eléréktelendett eszközökön. Az iszlám bankok definíciószerűen konzervatív befektetési politikát folytatnak, így stabilabbak versenytársaiknál, márpedig manapság a stabilitás és megbízhatóság ritka kincs a bankok piacán.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a válságból viszonylag jól jöjjenek ki a "saría-kompatibilis" pénzintézetek. Az iszlám bankolás központja természetesen a muszlim többségű országokban és régiókban van, de a trendet jól mutatja, hogy az iszlám bankok egyre inkább nyugat fele tekintgetnek. Londonban 2004-ben adták ki az engedélyt Európa első iszlám bankjára (az Islamic Bank of Britain pénzintézetet), az idei évtől kezdve pedig Párizsban is nyílhatnak bankfiókok.

Christine Lagarde, francia gazdasági miniszter a közelmúltban már úgy fogalmazott, hogy szándékai szerint Párizs lesz az iszlám pénzügyi világ központja - ami jól mutatja, hogy már a nyugati politikusok is komoly növekedési lehetőséget látnak a pénzügyeknek ebben a speciális szegmensében. Franciaországban a tervek szerint fiókot nyitna a katari Qatar Islamic Bank, a Kuwait Finance House, illetve a bahreini Al-Baraka Islamic Bank is.

Magyarországon egyelőre nincs igény

Magyarországon egyelőre - különösen a nagy nyugat-európai országokhoz viszonyítva - túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy saját, vallásilag tiszta szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de a szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerülhet.

A Moody's szerint az első években feltehetően csak befektetési tevékenységgel jelennének meg az iszlám bankok a nyugati piacokon, de 2-3 év múlva a lakossági üzletág is beindulhat majd. Igény minden bizonnyal lesz majd ezekre a szolgáltatásokra, a nyugat-európai államokban ugyanis jelentős iszlám közösségek élnek: az Egyesült Királyságban 2,5 millió, Franciaországban pedig 5 millió muszlim él - egy francia felmérés szerint 500 ezer francia muszlimot érdekelne egy olyan bank, amely tiszteletben tartja a sariát. Gondot az okozhat, hogy egyes szakértők - például a Le Parisiennek nyialtkozó Elyes Jouini francia pénzügyi professzor - szerint az iszlám bankokat sokan a terrorizmus finanszírozásával vádolják, és így ellenségesek az ilyen pénzintézetekkel szemben.

Eltérő elvi alapok az eltérő teljesítmények mögött

Az iszlám bankrendszer teljesen más elvi alapokra épül, mint a nyugati, ezért megértése és működtetése elég nehéz feladat. Például olyan vállalkozásokba, amiknek alkoholhoz vagy sertéshez van köze egyszerűen tilos befektetni. A rendszer központjában, az iszlám gondolatvilághoz hasonlóan, a Korán és az abból levezetett szabályok állnak.

A jogelvek alapján a pénz egyszerűen egy eszköz, amivel a dolgok értékét mérjük, de önmagában állva nincs értéke. Ez alapján pénz előállítása tisztán pénzből - például kamat alapján - tiltottnak minősül. Emiatt az iszlám bankok nem foglalkozhatnának a hagyományos nyugati hitelezési formákkal vagy az adósságok átruházásával. Egy, a hite előírásait betartó muszlim, nem fordulhat a hagyományos nyugati elven működő bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon. Az vallási előírások ugyanis tiltják a kamatszedést, amelyet - legyen szó bármilyen alacsony kamatösszegről -, az iszlám vallási törvénykezése, a saría uzsorának minősít. A saría szerint csak a "halal", vagyis tiszta üzlet az elfogadható.

Vita van a teológusok között a pénzügyekkel kapcsolatos előírásokról

A problémát általában úgy kerülik meg, hogy az érintett üzleti felek nem kamatot (riba) fizetnek egymásnak, hanem a megvalósult beruházás profitjából szereznek részesedést. Ennek ellenére a mai napig aktív vita folyik arról iszlám jogtudósok között, hogy milyen banki tranzakció felel meg az iszlám előírásainak. A halal bankrendszer lényege, hogy a szegényeket ne lehessen kihasználni, és valamelyest csökkenjen a különbség szegény és gazdag között. "Nem véletlen, hogy ilyen szigorúan tiltják a kamatszedést. Ebben az esetben arról van szó, hogy annak idején azzal próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak, hogy megtiltották a kamatszedést" - mondta még korábban az [origo] Horváth József, a Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének adjunktusa.

Az iszlám kialakulása körüli időkben a kölcsönöket nem elsősorban üzletfejlesztésre vették föl. A megélhetésükben megszorult emberek kényszerültek kölcsönt felvenni a szűkös időkben, a rövid távú túlélésre azonban gyakran teljes egzisztenciájuk ráment. "Mielőtt az iszlám szabályozta volna a kölcsönügyleteket, a Közel-Keleten szokásban volt, hogy ha valaki nem tudott fizetni, megduplázták adóssága összegét" - mesélte Horváth.

Hatalmas piac: 1,3 milliárd muszlim világszerte

Az iszlám vallásnak megfelelő banki megoldások iránt hatalmas kereslet mutatkozik. Jelenleg 1,3 milliárd muszlim él a Földön, akik mind potenciális ügyfélnek számítanak. Az iszlám bankárkodás keretében kezelt összegek mennyisége becslések szerint 700 és 1000 milliárd dollár körül jár, 2013-ra pedig további 1100 milliárd dollárnak "kell" majd helyet találni.

Jelenleg iszlám bankok főleg a Perzsa-öböl mentén és Délkelet-Ázsiában működnek. Szolgáltatásaikban bizonyos szempontból sokkal rugalmasabbak a nyugatiaknál, egyesek már a háború utáni iraki piacokat vizsgálják, de nagyrészt visszafogja őket a vallási szabályok bizonytalansága.

Eltérő irányzatok

Ahogy a Korán részeit is eltérő módon értelmezik, ugyanúgy vita van a teológusok között a pénzügyekkel kapcsolatos előírásokról. "Személyes véleményem szerint hiányzik az egységes megközelítés az iszlám pénzügyekben" - mondta Sohail Zubairi a Dubai Islamic Bank (DIB) egyik munkatársa, aki szerint hiába áll rendelkezésére az AAOIFI (Iszlám Pénzintézetek Hitelesítő Irodája) nincs egységes hang az iszlám pénzvilágban.

Zubairi szerint nem népszerűsítik eléggé az iszlám banki ügyleteket, mint a hagyományos módszerek alternatívái. "Nem teszünk jót a világnak, ha ezeket az ismereteket csak magunknak tartjuk meg (...), ez az egész emberiség számára hasznos lehet, nemcsak a muzulmánok számára."

Nehéz megmondani tehát, hogy pontosan mely szabályozások autentikusak. Malajziában, ami a világ legnagyobb iszlám kötvény piaca, a szunnita iszlám shafi iskolája alapján dolgoznak, ami nagyon rugalmasnak számít és az adósságok átruházását is engedélyezi. Szaúd-Arábiában például azonban ezt mereven tiltják, mivel ott az iszlám szigorú wahhabita irányzatát követik. Az Öböl-menti országok nagyjából az arany középutat próbálják követni.

Az iszlám nem arról szól, hogy pénzt takarítsunk meg

A válság természetesen csökkentette az iszlám bankok mozgásterét is. A hitelválság az ő pénzállományukat is érintette, az Öböl-menti arab országok pluszjövedelmei pedig nagyrészt a korábbi magas olajárakból származtak, ám az egy évvel ezelőtti 100-150 dolláros olajárfolyam a jelek szerint jó ideig nem tér vissza. Ennek következtében a DIB például ideiglenesen elhalasztotta terveit, hogy Pakisztánban és Nagy-Britanniában terjeszkedjen.

A bonyolult szabályozás mellett az is visszafogja a bankokat, hogy a konstrukciók - bár szabályosak - gyakran drágábbak a nyugatiaknál, vagy nagyobb kezdőtőkét igényelnek.

"Az iszlám nem arról szól, hogy pénzt takarítsunk meg, hanem, hogy helyesen cselekedjünk. Senki nem mondja azt, hogy az iszlám vallást könnyű követni, de hiszünk benne, hogy muzulmánnak lenni jutalmakkal jár. A halal ételek drágábbak a normál ételeknél, de senki sem töpreng azon, hogy megvegye-e őket vagy sem. Miért töprengenénk hát az iszlám bankok esetében" - fogalmazott Arshad Majid, aki az Egyesült Államokban foglalkozott az iszlám szerint szabályozott jelzáloghitelekkel.