Er�s forintot v�r j�v�re a Raiffeisen

2009.04.28. 15:35

El�rkezett a fordulat ideje a t�kepiacokon, most �rdemes r�szv�nyeket v�s�rolni - �ll�tj�k a Raiffeisen Bank osztr�k anyabankj�nak elemz�i. Szerint�k a magyar makrogazdas�gi adatok m�g romlanak, j�v�re viszont m�r �rezhet� javul�s lehet, �s decemberre ak�r 270 forintos, j�v�re pedig 260 forintos eur� �rfolyam is v�rhat�.

A�kelet-eur�pai orsz�gok gazdas�gi helyzete id�n m�g romlik, j�v�re viszont m�r n�mi javul�s v�rhat� - v�lekednek�a Raiffeisen Research elemz�i. El�rejelz�s�k szerint a r�gi� �sszes�tett infl�ci�ja az �v v�g�n 6, j�v� �v v�g�n viszont m�r csak 1,3 sz�zal�k lesz. A dr�gul�st �ves �tlagban id�n 4,2 sz�zal�kra, j�v�re 3,0 sz�zal�kra v�rj�k. A gazdas�gi visszaes�s id�n 5 sz�zal�kos, j�v�re m�r csak 1 sz�zal�kos lesz szerint�k.

A munkan�lk�lis�g viszont id�n 11,5 sz�zal�kra, j�v�re pedig 12,0 sz�zal�kra emelkedik. Az �llamh�ztart�s hi�nya el�rejelz�s�k szerint id�n a brutt� hazai term�k (GDP) 3,2 sz�zal�ka, j�v�re annak 3,0 sz�zal�ka lesz. A foly� fizet�si m�rleg becsl�seik szerint id�n a GDP 4,8 sz�zal�ka, j�v�re annak 4,6 sz�zal�ka lesz.

Az eur� �s a doll�r �rfolyam�ra is adott progn�zist a Raiffeisen Research. Eszerint az eur� �rfolyama id�n 289,1 forint, j�v�re pedig 260 forint k�r�l alakul. A doll�r �rfolyama pedig id�n 203,6 forintra, j�v�re 179,3 forintra m�rs�kl�dik.

K�na vezeti az �l�nk�t�st

A�jelenlegi gazdas�gi v�ls�g a az 1929-1933-as hoz hasonl� nagys�g�, �m ann�l gyorsabb lefoly�s� folyamat - v�lekedik Peter Brezinschek, a Raiffeisen Research vezet�je �s�Ingrid Szeiler, a Raiffeisen Capital Management Multi Asset Strategies f�oszt�ly vezet�je. Szerint�k az �ru-, �s t�kepiacok m�rciusban eljutottak a m�lypontja, �s a k�vetkez� �vekben m�r az �rak �s az �rfolyamok emelked�se v�rhat�. A k�olaj �r�r�l pedig �gy gondolj�k, hogy gazdas�gi fellend�l�s n�lk�l is n�ni fog.

A Raiffeisen Research szerint a kelet-eur�pai orsz�gokat �rint� v�ls�g s�lyoss�ga els�sorban�h�rom okra vezethet� vissza. Ezeknek az orsz�goknak a gazdas�gai nagyon f�ggnek az Eur�pai Uni� m�s orsz�gaiban t�rt�n� folyamatokt�l, visszaestek a k�lf�ldi befektet�sek, �s a hitelek robban�sszer�en n�vekedtek.

A vil�ggazdas�gi helyzet m�g rossz, de a jegybankok gyors kamatcs�kkent�sekkel �s a p�nzmennyis�g n�vel�s�vel, a korm�nyok jelent�s gazdas�g�l�nk�t� csomagokkal �s hitelekre v�llalt garanci�kkal ellens�lyozz�k a gazdas�gi visszaes�st - mondta Ingrid Szeiler. Hangs�lyozta, hogy K�na GDP-j�nek csaknem 14 sz�zal�k�val, teh�t 2,5-szer akkora ar�nyban �l�nk�ti gazdas�g�t, mint az Amerikai Egyes�lt �llamok. Ez�rt szerinte m�r 2009 m�sodik fel�ben a vil�ggazdas�g stabiliz�l�d�s v�rhat�.

Ingrid Szeiler �gy v�li, hogy a r�szv�nyek k�z�l els�sorban a glob�lis infrastruktur�lis szektor pap�rjait �rdemes v�s�rolni, mert az eml�tett �llami gazdas�g�l�nk�t� csomagok alapvet�en erre a szektorra �p�lnek. A felt�rekv� orsz�gok piacain pedig a szektor mellett sz�l a gyors gazdas�gi n�veked�s, �s a n�pess�g gyors�n�veked�se is.

Szerinte a r�szv�nyeken k�v�l a v�llalati k�tv�nyek is j� befektet�snek bizonyulhatnak, mert most akkora cs�dkock�zatot �raznak a befektet�k, amekkora nem felt�tlen�l v�rhat�. A portf�li�t emellett nyersanyagpiaci term�kekkel is �rdemes lehet sz�nes�teni - tette hozz�.

T�l�rt�keltek voltak a r�gi�s deviz�k

Peter Brezinschek szerint a kelet eur�pai orsz�gokat �rint� v�ls�g s�lyoss�ga 3 f� okra vezethet� vissza. Ezeknek az orsz�gok gazdas�gai nagyon f�ggnek az uni�s orsz�gok gazdas�gi folyamatait�l, visszaestek a k�lf�ldi befektet�sek, robban�sszer�en n�ttek a hitelek miatt feltarthatatlann� v�lt a fizet�si m�rleg hi�nya.

Szerinte a fizet�si m�rlegek hi�ny�t �t int�zked�ssel lehets�ges m�rs�kelni. �gy v�li, hogy a b�remel�seket �sszhangba kell hozni a termel�kenys�ggel, vonz�bb� kell tenni, a belf�ldi megtakar�t�sokat, �szt�n�zni kell a befektet�seket a f�bb exportpiacokra termel� �gazatokban, �sszhangba kell hozni a hitel�llom�ny n�veked�s�t a j�vedelmek n�veked�s�vel.

A foly� fizet�si m�rleg hi�ny�nak cs�kkent�se Brezinschek szerint az�rt is fontos, mert a hi�nyt m�r nem ellens�lyozz�k a k�zvetlen k�lf�ldi befektet�sek. Ehhez azonban jelent�s m�rt�kben hozz�j�rul a forint gyeng�l�se. Az elemz� �gy gondolja, hogy a r�gi�s valut�k 2008 �sz�ig fel�l�rt�keltek voltak. Szerinte azonban ez a helyzet m�r elm�lt, s�t a lengyel zloty �s a szlov�k korona m�r most is alul�rt�kelt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK