Sosem l�tott m�rt�kben, csaknem hatvan sz�zal�kkal zuhant a hazai l�zingpiac. Az �sszeoml�s a j�rm�- �s az ingatlanl�zing drasztikus cs�kken�se miatt k�vetkezett be. A legnagyobb visszaes�st a teheraut�k �s a lakoss�gi ingatlanok finansz�roz�s�ban regisztr�lta az �gazati sz�vets�g. Egyetlen apr� szektor tudott csak n�vekedni: az informatikai �s irodai berendez�sek l�zingje 14 sz�zal�kkal b�v�lt 2009 els� negyed�v�ben az el�z� �v hasonl� id�szak�hoz k�pest.

"Ilyen m�g sosem fordult el� az elm�lt 15 �vben" - jellemezte a helyzetet L�vai G�bor, a L�zingsz�vets�g f�titk�ra az [origo]-nak adott nyilatkozat�ban. A l�zingpiac a tavalyi els� h�rom h�nap 297 milli�rdos forgalm�hoz k�pest id�n janu�r �s m�rcius k�z�tt 123,5 milli�rd forintra hanyatlott, ami k�r�lbel�l 60 sz�zal�kos cs�kken�s.

Mindez L�vai szerint t�bb okkal magyar�zhat�: egyr�szt visszaesett az aut�piac, �s a teherg�pkocsik �rt�kes�t�se is drasztikusan zuhant. M�sr�szt a l�zingc�gek is visszafogottabbak: a finansz�roz�s el�tt alaposan m�rlegelik az �gyfelek fizet�k�pess�g�t. A kliensek is megfontoltabbak: a szigorod� felt�telek - r�videbb futamid�, magasabb t�rleszt�si r�szletek, a megemelked� orsz�gkock�zat miatt n�vekv� kamatok - is hozz�j�rulnak a piac zsugorod�s�hoz.

L�vai szerint nem igaz, hogy a l�zingc�geknek nincs el�g forr�suk, csak jobban megn�zik a t�rsas�gok, hogy kivel szerz�dnek. A f�titk�r az [origo] k�rd�s�re elmondta, hogy amikor nemr�giben a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete n�h�ny l�zingc�get t�kep�tl�sra sz�l�tott fel, ezek tulajdonk�ppen technikai �gyek voltak, hiszen e t�rsas�gok h�tter�ben nagy nemzetk�zi bankok, illetve l�zingc�gek �llnak.

Hatalmas visszaes�s a j�rm�l�zingben

Ami az egyes al�gazatokat illeti, a tavaly m�g a piac fel�t ad� lakoss�gi (angol kifejez�ssel: retail) g�pj�rm�l�zing id�n m�r csak negyven sz�zal�kot k�pvisel. Az aut�l�zing teh�t 146 milli�rd forintr�l 50 milli�rdra zuhant, ami 67 sz�zal�kos cs�kken�st jelent. A L�zingsz�vets�g f�titk�ra szerint kor�bban m�g 120 ezer szem�lyaut� elad�s�t v�rt�k 2009-re, ma m�r csak�80-100 ezres elad�ssal kalkul�lnak..

Az ACEA, az Eur�pai Aut�gy�rt�k Sz�vets�ge szerint a magyar piacon id�n az els� negyed�vben az �j szem�lyaut�k elad�sa 33 sz�zal�kkal cs�kkent. Magyarorsz�g ezzel nagyj�b�l f�l�ton j�r Csehorsz�g �s Rom�nia k�z�tt, hiszen a csehekn�l nagyj�b�l 6, a rom�nokn�l pedig 60 sz�zal�kos volt a cs�kken�s. Lengyelorsz�g azonban m�g n�mileg n�vekszik is: ott - egyetlenk�nt az EU t�z �j kelet-k�z�p-eur�pai tag�llama k�z�l - m�g 1,3 sz�zal�kkal b�v�lt is az �j aut�k piaca.

A g�pj�rm�flotta-finansz�roz�s r�szar�nya viszont valamivel n�tt a teljes hazai l�zingpiacon, ugyanis id�n az els� negyed�vben adtak �t a rend�rs�gnek 1300 aut�t. �gy az aut�flott�k finansz�roz�s�nak ar�nya 5,5-r�l 10 sz�zal�kra ugrott az egy�bk�nt hanyatl� �sszpiacon. A flottafinansz�roz�s �ssz�rt�ke szint�n visszaesett: 17-r�l 12,5 milli�rd forintra fogyott egy �v alatt.

A teheraut�-l�zing r�szar�nya a teljes piacb�l egy �vvel ezel�tt 15 sz�zal�kot tett ki, az els� negyed�v v�g�re 12 sz�zal�kra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy m�g tavaly janu�r-m�rcius k�z�tt 43,5 milli�rd�rt k�t�ttek szerz�d�st, addig id�n az els� h�rom h�napban 16,4 milli�rdra zuhant a forgalom. Ez egy�rtelm�en �sszef�gg azzal, hogy a teheraut�k elad�sa itthon - a Magyar G�pj�rm�import�r�k Egyes�let�nek adatai szerint - a 3,5 tonna feletti j�rm�vekn�l 60 sz�zal�kkal, a 15 tonna felettiekn�l 70 sz�zal�kkal cs�kkent.

Az aut�elad�sok �s a teheraut�-�rt�kes�t�s zuhan�sa �sszess�g�ben a j�rm�l�zing dekonjunkt�r�j�t is mag�val hozta: a l�zingpiacon ez az �gazat m�r csak 62 sz�zal�kot k�pvisel, a tavalyi mintegy 70 sz�zal�k ut�n.

Az ingatlanokn�l is drasztikus a cs�kken�s

A piac m�sodik legnagyobb szegmense az ingatlanl�zing. Itt is rendk�v�li m�don esett vissza a forgalom. �sszess�g�ben a tavalyi 39,4 milli�rdhoz k�pest id�n csak 16,8 milli�rd forint �rt�kben k�t�ttek �zleteket. �rdekes azonban, hogy ez nagyj�b�l egybeesett az �sszpiaci, 60 sz�zal�kos hanyatl�ssal, �gy az ingatlanok tov�bbra is 13 sz�zal�kot k�pviselnek a teljes hazai l�zingszektorban. Ezen bel�l azonban nagy a k�l�nbs�g: az �sszpiacon a legnagyobb fogy�s ugyanis a lakoss�gi ingatlanok finansz�roz�s�ban k�vetkezett be, itt 65 sz�zal�kos a cs�kken�s. Enn�l jobban �ll a v�llalati ingatlanl�zing, amely 55 sz�zal�kkal m�rs�kl�d�tt.

A g�pek �s berendez�sek l�zingje is hanyatlott, de nem annyira, mint az aut�k�, a teheraut�k� �s az ingatlanok�. �gy e szegmens n�velte r�szar�ny�t az �sszpiacon, 14-r�l 21,3 sz�zal�kra, s�t ebben az al�gazatnak volt r�sze az a kicsi szektor, az informatikai �s irodai berendez�sek�, amely m�g n�tt is, m�ghozz� 14 sz�zal�kkal. Egy�bk�nt az informatikai a teljes l�zingpiacnak mind�ssze 2 sz�zal�k�t k�pviseli.

A g�peken bel�l a legnagyobb zsugorod�st az �p�t�iparban regisztr�lt�k, itt 60 sz�zal�kos volt a zuhan�s, a mez�gazdas�gban 50 sz�zal�kos, az egy�b g�pekn�l pedig 35 sz�zal�kos volt a forgalomcs�kken�s. Mindezek a folyamatok egybeesnek L�vai szerint a nemzetgazdas�gi tendenci�kkal, �gy az ingatlanpiac �s az �p�t�ipar dekonjunkt�r�j�val.

K�t int�zked�ssel lehetne �l�nk�teni a piacot

L�vai szerint a l�zingpiacot k�t int�zked�ssel lehetne t�mogatni. Az egyik ilyen l�p�s - a v�llalati ingatlanokn�l - az �gynevezett visszl�zing ut�ni illet�k m�rs�kl�se volna. Ma ugyanis ha valamelyik t�rsas�g v�s�rol egy ingatlant, akkor be kell fizetnie ut�na az illet�ket. Ha ezt az ingatlant ezut�n eladja �s visszal�zingeli a vev�t�l (erre a c�geknek az�rt van sz�ks�ge, mert az ingatlan �ltal�ban fedezetk�nt szolg�l ilyenkor), nos ekkor �jra illet�ket kell fizetnie a c�gnek. Nyugati orsz�gokban ebben az esetben besz�m�tj�k a kor�bbi illet�ket, �gy ugyanaz a szerepl� ugyanazon ingatlan eset�ben csak egyszer fizet illet�ket, �s m�sodszor legfeljebb csak az �rt�kk�l�nb�zet ut�ni k�zterhet r�ja le.

A m�sik hasonl� piac�l�nk�t� int�zked�s lehetne az, hogy az EU-projektek eset�n nemcsak hitelb�l, hanem l�zingb�l is el�teremthet� lenne a saj�t er�. A l�zing sok esetben el�rhet�bb, mint a hitel, �s biztosabb fedezetet is ny�jt - �ll�tja L�vai, ez�rt szerencs�s lenne a magyar szab�lyoz�s m�dos�t�sa. Az Eur�pai Uni� ugyanis nem k�veteli meg ezt a fajta szigort.