Bankjai vesz�lyeztetik Ausztri�t

2009.05.20. 15:32

A minap Paul Krugman, a nemzetk�zi gazdas�gtan guruja az nyilatkozta, hogy Ausztria gazdas�gilag r�miszt� helyzetben van, �s k�nnyen a v�ls�g k�vetkez� �ldozata lehet a legfejlettebb orsz�gok k�z�tt. Az osztr�k bankrendszer kelet-k�z�p-eur�pai kock�zata val�ban magas, de kor�ntsem fenyegeti az �sszeoml�s vesz�lye - v�li a Corvinus Egyetem adjunktusa.

Krugman az �ll�t�s�t arra alapozta, hogy az osztr�k bankok k�lf�ldi terjeszked�s�k sor�n a k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gok hitelpiac�ba �gyaz�dtak be legink�bb, illetve az ebbe a r�gi�ba ir�nyul� hitelez�s el�ri az osztr�k GDP 70 sz�zal�k�t - szemben m�s nyugat-eur�pai bankrendszerekkel, ahol ez 30 sz�zal�k�alatt maradt. M�rpedig - Krugman szerint - a p�nz�gyi v�ls�g k�vetkezt�ben 20-50 sz�zal�kkal le�rt�kel�d� k�z�p- �s kelet-eur�pai valut�k megn�velt�k annak kock�zat�t, hogy egyre t�bb ad�s nem tud fizetni, aminek k�vetkezt�ben az osztr�k bankok cs�dbe mennek.

A k�z�p- �s kelet-eur�pai osztr�k banki kintl�v�s�gek 43-57 sz�zal�k�t nem �llami �s nem banki piaci szerepl�knek, azaz h�ztart�soknak �s v�llalkoz�soknak hitelezt�k ki. Ha a bankrendszer �sszeomlik, megsz�nik a p�nzforgalom, �s �gy az osztr�k gazdas�g is �sszeomlik, am�g a likvidit�st helyre nem �ll�tj�k.

Banki kock�zatok

Az eml�tett kock�zat val�ban l�tezik - v�li Kutasi G�bor, a�Budapesti Corvinus Egyetem vil�ggazdas�gi tansz�k�nek adjunktusa. Az Osztr�k Nemzeti Bank (�NB) m�r az elm�lt f�l�vben megjelent, a p�nz�gyi stabilit�sr�l sz�l� jelent�seiben elemezte a kereskedelmi bankok k�z�p- �s kelet-eur�pai kock�zatait. Ez alapj�n meg�llap�that�, hogy az osztr�k bankok (Erste, Raiffeisen, BAWAG, �VAG, HGAA �s a jelenleg m�r az Unicredit tulajdon�ban l�v� Bank Austria) 2004-t�l 2008 k�zep�ig tart� gyors hitelb�v�t�se sor�n nem t�r�dtek igaz�n azokkal a k�z�p- �s kelet-eur�pai kock�zati t�nyez�kkel, amelyekre a magas infl�ci� �s a n�vekv� k�ls� elad�sod�s utalt.

A kock�zatokat tov�bb n�velte, hogy Kelet fel� nagy ar�nyban adtak ki a bankok deviz�s (azaz eur�- �s sv�jcifrank-alap�) hitelt, �s a hitelpiac b�v�t�se �rdek�ben a n�vekv� kock�zat� �gyfelek sz�m�ra is lehet�v� tett�k a hitelfelv�telt - els�sorban az ingatlan- �s j�rm�l�zing megjelen�s�vel.

A�kock�zat n�veked�se -�ami megdr�g�totta a hitelt�rleszt�st az ad�sok sz�m�ra, �s dr�g�totta a hitelkihelyez�s refinansz�roz�s�t a bankok sz�m�ra - 2008 szeptember�t�l k�t t�nyez�ben��lt�tt testet. Az egyik a�m�r eml�tett �rfolyam-le�rt�kel�d�s - Ukrajna eset�ben volt a legkir�v�bb, 50 sz�zal�k -, a m�sik t�nyez� a hitel�llom�ny t�rleszt�s�nek elmarad�s�t fedez� biztos�t�sok kock�zati pr�mium�nak (CDS-pr�miumnak) a jelent�s n�veked�se. Ez a jelens�g persze nem csak az osztr�k bankokat �rinti, hanem - az Intesa San Paolo csoportot kiv�ve - minden, a t�rs�gben terjeszked� bankot, k�z�tt�k Commerzbankot, a�KBC-t vagy az�ING-t.

Ezzel p�rhuzamosan a k�z�p- �s kelet-eur�pai gazdas�gok lassul�sa/visszaes�se, a munkahelyek �s c�gek megsz�n�se, az �ves szint� b�rek cs�kken�se, az ingatlan�llom�ny piaci �rt�k�nek cs�kken�se mind azt eredm�nyezi, hogy a lakoss�gi �s v�llalati hitelek j�vedelem- �s eszk�zfedezete sz�mottev� �rt�kveszt�st szenvedett el, ami azt jelenti, hogy a bankok hitelez�si politik�j�nak lazul�sa n�lk�l is r�szben elt�nt az ad�ss�gbehajt�s fedezete.

Megnyugtat� fejlem�nyek

Amit viszont Krugman nem vett figyelembe, az Ausztria p�nz�gyi felk�sz�lts�ge a keleti hitelpiac �sszeoml�s�ra. Az osztr�k bankok teljes k�z�p- �s kelet-eur�pai k�vetel�s�llom�nya a 2009. �prilisi adatok alapj�n 201 milli� eur�. Az EBRD (Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank) sz�m�t�sai szerint ennek 10 sz�zal�ka, 20 milli� eur� veszhet el. Az osztr�k �llam l�trehozott egy 100 milli� eur�s garancialapot a bankcs�d�k elker�l�s�re.

Emellett�az osztr�k bankok eszk�z�llom�nya -�ellent�tben az �r, izlandi, amerikai p�nzint�zetekkel - nem volt megfert�zve az amerikai jelz�loghitel (subprime) k�tv�nyekkel, �gy ez nem rengette meg 2007-ben a p�nz�gyi poz�ci�jukat. A k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gok pedig r�szben saj�t gazdas�g�l�nk�t� csomagokkal (Csehorsz�g, Szlov�kia, Rom�nia, Szlov�nia), r�szben nemzetk�zi IMF-seg�ts�ggel (Magyarorsz�g, Rom�nia, Ukrajna, Lettorsz�g, Lengyelorsz�g), �gy t�nik, k�pesek lesznek elker�lni a komolyabb �sszeoml�st, �gy a hitelpiacukon sem fenyeget a teljes fizet�sk�ptelens�g vesz�lye.

Egyel�re teh�t csup�n annyi �llap�that� meg, hogy az osztr�k bankok k�vetel�s�llom�ny�nak kock�zatai jelent�sen n�vekedtek az elm�lt f�l �vben, de a banki poz�ci�k, az osztr�k �llami garanci�k �s a k�z�p- �s kelet-eur�pai zsugorod�si kil�t�sok alapj�n �sszess�g�ben nem vet�thet� el�re az osztr�k bankrendszer cs�dje �s ezen kereszt�l az osztr�k gazdas�g lefagy�sa sem.

(A cikkben felhaszn�lt adatok forr�sa az Osztr�k Nemzeti Bank, www.oenb.at)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK