Válságban az üzleti etika is sérül

2009.05.20. 13:10

Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják - mondta el Havas István, a magyarországi Ernst and Young vezérigazgatója egy, a társaság által végzett idei felmérés eredményeiről szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A válság híreit itt olvashatja!

A felmérés során Európa 22 országában mintegy 2200 nagyvállalati, zömében tőzsdei cég dolgozója vett részt. Magyarországon a megkérdezett 105 nagyvállalati alkalmazott kevesebb mint 40 százaléka vélte úgy, hogy vállalata mentes a visszaélésektől, kétharmaduk pedig a vállalati visszaélések növekedésével számol a következő években - mondta Havas István. Hozzátette, hogy ez utóbbi a második legmagasabb arány Európában.

A kutatásból szintén kiderül, hogy a vállalatok jelentős része nem növeli erőfeszítéseit a visszaélések elleni küzdelemben sem Európában, sem Magyarországon.

Havas István kiemelte: markáns eltérés mutatkozik Magyarország és Európa többi része között abban, hogy a megkérdezettek miben látják az üzleti etika hanyatlásának okát. Európában a legtöbben az üzleti környezet változásával, a gazdasági válsággal hozták összefüggésbe a romló erkölcsi viszonyokat, Magyarországon ugyanakkor ennél jelentősen nagyobb arányban a vezetők magatartásában, hozzáállásában látták a fő okot - fejtette ki.

A magyar válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy a szervezeti szintek közül a felső vezetés jelenti a legnagyobb veszélyt a visszaélések szempontjából. Ez az arány Közép-Kelet Európában átlagosan 46 százalék, Nyugat-Európában pedig 39 százalék. A helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon a cégvezetők harmadát általában sem tekintik tisztességesnek a beosztottak, bár ez nem különbözik jelentősen az európai átlagtól - tette hozzá a vezérigazgató.

Azok közül, akik Magyarországon úgy gondolták, hogy vállalatuk tiszta, a legtöbben (79 százalék) a jó szabályozást emelték ki ennek okaként, s mindössze 17 százalék vélte úgy, hogy a tisztaság egy tisztességre épülő vállalati kultúrának köszönhető. Az európai átlag sokkal kiegyensúlyozottabb: a szabályozást 57 százalék, a tisztességes vállalati kultúrát 40 százalék nevezte meg okként.

Havas István elmondta: a kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon és Európában egyaránt nagy a tolerancia az etikátlan üzleti magatartással szemben, ha a vállalat nehéz helyzetbe kerül. A korrupció (pénzkifizetés üzlet elnyerésére vagy megtartására) például a magyarok és az európaiak egyötöde szerint elfogadható eszköz a vállalat szorult helyzetében.

A felmérésből végül az is kitűnik, hogy Európa-szerte a válaszadók mintegy kétharmada a vezetőket személyesen is felelősségre vonná a vállalatnál előforduló bármilyen visszaélésért, továbbá határozottabb hatósági és szabályozói fellépést várnak el - mondta az Ernst and Young vezérigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ CIKK