Ma tárgyalja a kormány a vagyonadót

Vágólapra másolva!
Csütörtökön tárgyalja a kormány a vagyonadót, amelyet várhatóan önálló törvénybe foglalnak. A vagyonadó nemcsak magánszemélyekre, hanem cégekre, szervezetekre is vonatkozik majd és nem csak ingatlanok után kell fizetni.
Vágólapra másolva!

A vagyonadó ingatlanokra vonatkozó szabályai szerint 30 és 50 millió forint között az ingatlan értékének 0,35 százaléka lenne az adó, e felett pedig 0,5 százalékos adókulcsot vezetnének be 2010-ben. A törvényjavaslat szerint nemcsak az ingatlanok után, hanem a nagy értékű gépkocsik, vízi és légi közlekedési eszközök után is kellene vagyonadót fizetni, de más-más szabályok alapján.

Az ingatlanadó részletei egyelőre nem ismertek. A mostani állás szerint a devizahitelesek nem számíthatnak kormányzati jóindulatra, a bérlőkre nehezen lehet áthárítani a pluszköltségeket, a bérbeadók bajba kerülhetnek, a lízingelt lakások díja pedig emelkedhet. Az adónemmel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi az is, hogy napról napra új tervek láttak napvilágot: a múlt hét elején még valamennyi ingatlanra vonatkozott volna az adó, míg múlt csütörtök este Bajnai Gordon miniszterelnök a szocialista frakció előtt egy másik változatról beszélt, ekkor derült ki, hogy csak a 30 millió forintos értékhatár felett vezetnék be az adót.

Az adó a tervek szerint sávos lesz, és a következő érték vélhetően ötvenmillió forintnál kezdődik majd. A vagyonadót önálló, egyedi vagyontárgyakra szabják ki, tehát azok értéke nem adódik össze. A kormányzati becslések szerint az új adó új terhet csak a lakosság legvagyonosabb 5-10 százalékára tesz, a szegényebbekre nem vonatkozik majd.

Az ingatlanok megadóztatásával kapcsolatban az is felvetődött, hogy a magánszemélyek esetében a vagyon is szempont lehet a súlyozásánál. Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az ingatlanadónál többféle szempontot is figyelembe lehetne venni: a négyzetmétert, az elhelyezkedést, a minőséget, a jövedelmi helyzetet, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi kiadásokat, illetve az összvagyont is, amelynek felbecslése elképzelhető, hogy önkéntes vagyonbevallás alapján történne.

Kérdéses a lakás értékének meghatározása

A tervek szerint a meghatározáshoz az egyes önkormányzatok az ingatlanokat övezetekbe sorolják, melyekhez egy négyzetméter-alapú értéket határoznak meg. A korábbi alkotmánybírósági döntés alapján lehetőség van az ingatlan értékének vitatására, de ezt az adózó csak saját költségére felfogadott értékbecslő szakvéleménye alapján teheti meg.

Egy ingatlan értékének meghatározása során megjelenő probléma, hogy az övezeti besorolás nem tudja kezelni az ingatlanpiaci változatosságokat, ilyen lehet például, hogy milyen utcában, melyik házban található a lakás, vagy éppen melyik emeleten és hova néz az ablaka, milyen állapotban van az adott ingatlan. Nem világos, hogy a jogalkotó milyen érték-, illetve besorolás-követést tervez. Nem ismert az sem, hogy egy értékbecslés meddig lesz felhasználható - 5-10 évre készül, vagy minden évben költséget fog jelenteni a tulajdonos számára.

A hitelre vett lakásoknál a tulaj fizet

A hitelre vett lakás esetében az ingatlanadó természetesen a tulajdonos-magánszemélyt illeti, a bank ugyanis nem tulajdonosa az ingatlannak, csak abban az esetben lennének többletjogai, ha az adós nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket (ebben az esetben a lakás egyfajta fedezetté lép elő).

"Egy általános, sok évre szóló jogszabályban speciális, átmeneti helyzetet nehéz kezelni" - közölte az [origo] devizahitelesekkel kapcsolatos kérdésére a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya, ahol hozzátették, hogy a tárcánál épp a jogszabály részletein dolgoznak. Kormányzati körökből korábban olyan véleményt is lehetett hallani, hogy mivel az ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan csökken a szja-teher, így összességében nincs adóemelkedés, és így nincs ok a hitelesek terheinek enyhítésére sem. A 30 milliós értékhatár miatt a szociális szempontok amúgy sem nagyon merülnek fel, hisz a rászorulók ennél alacsonyabb értékű ingatlannal rendelkeznek.

A szóban forgó értéknél drágább ingatlannal rendelkező devizahiteseknek pedig többletteherrel kell számolniuk. Ha valóban 0,3 százalékos lesz az ingatlanadó mértéke a 30 és 50 millió forint közötti kategóriában, akkor egy 35 millió forintra taksált lakás után 105 ezer forintos kell majd befizetni évente, ez havonta 8750 forint kiadást jelentene, a lakásra felvett hitel törlesztőrészletein felül. (Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen módon szedné be az állam az ingatlanadót, egyben vagy részletekben.)