Nem vagyunk túl a mélyponton az elemzők szerint

Nem csökkenti kamatait hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Reuters májusi felmérésben résztvevő elemzők nagy többsége szerint, az év második felében azonban a jelenleginél alacsonyabb kamat várható. Az infláció idén és jövőre is magasabb lehet a korábban vártnál. Az elemzői konszenzus szerint 6 százalékkal esik vissza idén a magyar gazdaság, a mélyponton pedig még nem vagyunk túl.

A hét elején (május 18-20) végzett felmérésben 21 elemző körül 19-en vélték úgy, hogy hétfői ülésén változatlanul 9,5 százalékon hagyja az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - derül ki a Reuters májusi elemzői felméréséből.

A legutóbbi kamatülés óta javult a nemzetközi piacok hangulata, mivel erősödtek a remények, hogy a világgazdaság a korábban vártnál hamarabb maga mögött hagyhatja a válságot. A kockázatosabbnak ítélt befektetések, mint az emelkedő piacok devizái sokat lefaragtak korábbi jelentős veszteségeikből. Köztük a forint csaknem kilenc százalékot erősödött az euró ellen és szerdán 276 körüli árfolyamon forgott.

A nemzetközi hangulat a legfontosabb

Az elemzők szerint a gazdasági válság közepette a nemzetközi piaci hangulat a legfontosabb tényező az MNB kamatdöntéseiben, az erősebb forint pedig az importált árakat csökkentve javítja a jegybank számára kulcsfontosságú inflációs kilátásokat. A bank az elemzők zöme szerint valószínűleg mégis vár kamatai csökkentésével néhány hónapot, mivel a forint árfolyamára és az inflációra leselkedő kockázatok nem tűntek el teljesen.

A fő kockázat, hogy előfordulhat: a befektetők a következő hónapokban ismét pesszimistává válhatnak a világgazdasági kilátásokat illetően, ami újra felerősítheti a kockázatkerülést és gyengítheti a forintot.

Egy másik óvatosságra intő ok, hogy a legutóbbi kamatülés óta a Parlament áfakulcsemelést fogadott el, ami növeli az inflációt. Ennek az egyszeri emelkedésnek az azonnali inflációs hatásain várhatóan keresztülnéznek a monetáris döntéshozók, a később jelentkező másodlagos inflációs hatások azonban továbbra is rizikót jelentenek.

Magasabb infláció, tartható hiánycél

A felmérésben a múlt havihoz képes felfelé mozdultak el az inflációs előrejelzések. A konszenzus erre az évre 4,6 százalékos átlagos inflációt vetít előre, héttized százalékponttal többet, mint egy hónapja. Decemberre 6,9 százalékos egy évre visszatekintő áremelkedést jelez a konszenzus, az áprilisi 3,4 százalékkal szemben. A jövő évben 4,4 százalék lehet az átlag infláció, egy egész százalékponttal több az egy hónapja vártnál, 2011-ben azonban a konszenzus szerint visszatérhet a három százalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.

Nagyobb lehet idén a magyar gazdaság visszaesése is a korábban vártnál: az új konszenzus 6 százalék, szemben az áprilisi 5,05 százalékkal. Az elemzői GDP előrejelzések tavaly ősz óta hónapról hónapra rosszabbodtak és általában pesszmistábbak voltak a kormányzati előrejelzésnél. Ez mostanra megfordult, hiszen a legutóbbi hivatalos kormányelőrejelzés 6,7 százalékos visszaesés. A jövő évet tekintve is némileg optimistább az elemzői konszenzus, amely stagnálást vetít előre, mint a kormány által várt 0,9 százalékos visszaesés.

A mélyponton azonban még nincs túl a magyar gazdaság az elemzői konszenzus szerint, amely a második negyedévre a gazdaság 6,75 százalékos éves visszaesését jósolja az első negyedéves 6,4 százalék után.

Az új GDP-előrejelzések publikálásakor a kormány azt is bejelentette, hogy az államháztartás hiánya idén a GDP 3,9 százaléka lesz, szemben a korábban várt 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,8 százalék. Az elemzői konszenzusok szerint az új deficitcélok tarthatóak lesznek.