Ilyen még nem volt: idén csökken az áramfogyasztás

A mostani gazdasági válság újabb szélsőséges jelenséggel szolgált: a második világháború vége óta nem volt példa arra, hogy egyik évről a másikra csökkenjen a világ áramfogyasztása. Ebben az évben 3,5 százalékkal kisebb lesz az előző évinél a globális felhasználás mértéke.

A világ északi féltekén egyre közelebb kerül a nyár, és vele az egész elektromos hálózatot általában az összeomlás szélére juttató klímaberendezések csúcsrajáratása, de most mégis nyugodtabbak lehetnek az áramszolgáltatók, mivel 1945 óta először csökken a globális áramfogyasztás mértéke. Ebben az évben a világ 3,5 százalékkal kevesebb lesz az áramot használ fel, mint előző évben.

A felhasználás esése mögött természetesen a gazdasági válság áll, ami visszafogta az áramfogyasztást is - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) a globális áramfogyasztásról szóló jelentésének egyes kiszivárgott részleteiből. A csökkenés háromnegyedét az ipari termelés visszaesésének számlájára írják, a háztartási fogyasztás csak a negyedéért felelős. Mivel az áramfogyasztást kevésbé befolyásolja a közhangulat ingadozása, a gazdaságok teljesítményének vizsgálata során sokan pontosabb indikátornak tartják, mint az olajárat.

"Az áramfogyasztás alakulása a gazdasági tevékenység kitűnő barométere" - mondta David Rosenberg gazdasági elemző. "Nagyon ciklikus és gyakran előre jelzi a változásokat." A módszer annyira pontosnak tűnik, hogy Kína esetében például megbízhatóbbnak számít, mint a hivatalos gazdasági adatok. "A fogyasztás visszaesése látványosan mutatja, hogy mekkora recesszióban vagyunk" - mondta Faith Birol az IEA munkatársa. "Az olaj iránti kereslet már esett a múltban is az olajárrobbanások, vagy a pénzügyi krízis miatt, de az áramfogyasztás eddig még sosem csökkent."

Beelőznek a fejlődők

Az előző évben publikált IEA tanulmány szerint a 2005-2030 közötti időszakban a világ energiatermelés meg fog duplázódni, de a mostani országok közti felhasználási arányok jelentősen változni fognak.

Az össztermelés 17,3 billió kilowattóráról 33,3 billió kilowattórára fog emelkedni, de míg az emelkedés mértéke az OECD tagállamok területén csak 1,3 százalék lesz évente, addig a nem OECD tagoknál 4 százalék lesz az átlagos növekedés. A különbségnek több oka is van. Az OECD területén már kiépültek az energiapiacok és kialakultak az energiafogyasztás jellemző szokásai. A fejlődő és előretörő országok piacán viszont a kereslet ugrásszerű emelkedése várható, ugyanis itt még összesítve 1,6 milliárdan voltak azok 2005-ben, akik egyáltalán nem jutottak áramhoz.

Ezeken a területeken a gazdasági növekedés és a családi jövedelmek emelkedése egybefonódik az elektromos fogyasztás intenzívebbé válásával is, ahogy egyre többen vágynak a nyugatit megközelítő életszínvonalra. A szobai világítástól kezdve, a mikrohullámú sütőn és hűtőgépen keresztül a légkondicionálóig, minden szerkezet áramot fogyaszt majd.

Elektromos áram termelés megoszlása forrás szerint (százalék)

	Folyékony	Nukleáris	Megújuló	Földgáz	Szén	Összes
2005	5,52	15,18	18,24	19,76	41,29	100
2010	4,09	13,08	17,64	22,34	42,86	100
2015	3,4	12,27	16,05	24,27	44	100
2020	2,93	11,95	15,43	25,53	44,17	100
2025	2,6	11,81	15,26	25,35	44,97	100
2030	2,3	11,29	15,02	25,22	46,18	100

Forrás: Energy Information Administration

Ezekből a változásokból következik, hogy bár 2005-ben az OECD tagok 24 százalékkal több elektromos áramot fogyasztottak, 2030-ra ez az arány teljesen megfordul és már 46 százalékkal elmarad majd a fogyasztásuk a szervezetből kimaradó országokétól.

Nem tudunk megválni a széntől

Az országok felhasználási mintái mellett jelentős változások várhatóak az elektromos áram termelésére használt energiaforrásokban is. Két évtizeddel ezelőtt a szén számított az elsődleges energiaforrásnak, és bár még most is az a legnépszerűbb, a felhasználás aránya mára csökkenni kezdett. A hetvenes években törtek be a piacra az atomerőművek, amik még ma is hatalmas potenciált rejtenek magukban. A bennük rejlő lehetőségeket máig sem sikerült teljesen kihasználni, mivel amilyen gyorsan népszerűvé váltak, olyan hamar fordult ellenük a közhangulat a világ nagyobbik felén, így beszűkültek a fejlesztési lehetőségek.

A nyolcvanas évek elején kezdtek el földgázt használni energiatermelésre, ami olcsó és környezetkímélő megoldást ajánlott sok területen. Nagy előnye volt, hogy könnyű volt szállítani vezetéken, majd a kilencvenes évektől cseppfolyósított formában (LNG) már tankereken is.

A kőolaj ezzel ellentétben sosem volt népszerű, mint az elektromos áram termelésére alkalmas nyersanyag, mivel túlzottan ingadozott az ára, amit az olajsokkok (1973, 1979) egyébként is nagyon megemeltek.

A hagyományos energiaforrásokat csak a közelmúltban kezdték el felváltani a megújuló és valóban környezetkímélő megoldások, de elvileg nagy az irántuk való elkötelezettség, mert csak így lehetne csökkenti az üvegházhatást okozó légszennyező anyagok kibocsátását.

A gyakorlatban viszont a tiszta energiaforrások sokszor drágának bizonyulnak, ezért még ma is messze a széntüzelésű erőművek számítanak a legnépszerűbbnek és minden változás ellenére várhatóan még sokáig azok is maradnak.