Felcsuti: Fordulat kell a magyar bankrendszerben

2009.05.25. 15:02

A magyar t�rsadalom a vil�ggazdas�gi v�ls�got tal�n kib�rja, a saj�t n�veked�si v�ls�g�t azonban nem k�pes t�l�lni a jelenelegi form�j�ban - mondta Felcsuti P�ter a Magyar Banksz�vets�g eln�ke, a Raiffeisen Bank vez�rigazgat�ja az Els� Magyar Bank�r konferenci�n. Szerinte gy�keres fordulatra van sz�ks�g a politik�ban, a t�rsadalomban �s a magyar bankrendszerben. Simor Andr�s jegybankeln�k szerint elk�pzlehet� a�nemezti bank��s a p�nz�gyi fel�gyelet �sszevon�sa.

A Banksz�vets�g eln�ke �gy v�li, �j fejl�d�si szakasz el�tt �ll a magyar gazdas�g �s ehhez kell igazodnia a magyarorsz�gi p�nzint�zeteknek. T�z �ven kereszt�l ugyanis a fogyaszt�st �szt�nz� gazdas�gpolitik�nak k�sz�nhet�sen a gazdas�g �s a bankrendszer is gyorsan fejl�d�tt az orsz�gban. A magyar bankok m�rlegf��sszege �tlagosan 15 sz�zal�kkal, hitel�llom�nyuk 18 sz�zal�kkal, nyeres�g�k 14 sz�zal�kkal, t�k�j�k 15 sz�zal�kkal n�tt �vente.

A vil�ggazdas�gi v�ls�g hat�s�ra azonban gy�keres fordulat v�rhat� a gazdas�gban �s a bankrendszerben egyar�nt. Ennek hat�s�ra lassabb n�veked�s kevesebb k�lf�ldi forr�s bevon�sa v�rhat�. Ez�rt a bankoknak a hitelez�sr�l a bet�tgy�jt�s fel� c�lszer� fordulniuk. Felcsuti P�ter szerint cs�kkenni fog a p�nz�gyi rendszerben a hitelk�zvet�t�k szerepe. N�vekszik az �rt�kes�t�si csatorn�k integr�l�d�sa, t�bb szerepe lesz a hat�konys�gnak �s fel�rt�kel�dik a fogyaszt�v�delem.

A fogyaszt�st �szt�nz� politika hib�i

Gyakran elhamarkodott �t�letekkel v�dolj�k a bankszektort - v�lekedett a banksz�vets�g eln�ke. Szerinte a lakoss�g �s a c�gek elad�sod�s��rt nem a p�nzint�zetek, hanem a fogyaszt�st �szt�nz� gazdas�gpolitika a felel�s. A devizahitelez�s eset�ben hat h�napnyi �rfolyamvesztes�ggel szemben t�bb �vnyi kamatnyeres�g �ll szemben.

Felcsuti P�ter ugyanakkor elismerte, hogy hiba volt a sv�jci frank szerep�nek t�ls�lya a hitelez�sben az eur�hoz k�pest. Emellett rossznak tartja a hitelterm�kek t�ls�ly�t a jutal�kos szolg�ltat�sokkal szemben, valamint a fogyaszt�v�delmi szempontok elhanyagol�s�t is.

Magas marad a bankok nyeres�ge

A j�v�ben �les verseny v�rhat� a bankok k�z�tt a bet�tgy�jt�sben �s az �ngondoskod�st lehet�v� tev� szolg�ltat�sok ter�let�n - mondta a rendezv�nyen Bal�zs L�szl� a Magyarorsz�gi Volksbank eln�k-vez�rigazgat�ja. Szerinte a bankok tulajdonosainak tudom�sul kell vennie, hogy nagyobb t�k�vel �s alacsonyabb, t�bbnyire 15 sz�zal�k alatti t�kear�nyos nyeres�ggel m�k�dnek majd t�rsas�gaik.

Bal�zs L�szl� �gy v�li, hogy a p�nzint�zetek f� tev�kenys�ge a bet�tgy�jt�s �s a hitelez�s marad. Ugyanakkor szerinte a fogyaszt�s�szt�nz�s helyett csak a megalapozott otthonteremt�sben �s v�llalkoz�sfejleszt�sben vesznek majd r�szt. A Volksbank vezet�je szerint �jabb �s szigor�bb szab�lyok vonatkoznak majd a bankokra, megn� az �tl�that�s�g �s a k�ls� ellen�rz�s szerepe. A kialakult bizalomhi�ny miatt a j�v�ben m�r nem csak a bankoknak kell ismerni�k az �gyfeleiket, hanem az �gyfeleknek is ismerni�k kell a nekik szolg�ltat�st ny�jt� bankokat.

Simor: Nincs p�nzhi�ny

Nem a p�nzhi�ny, hanem a rossz hitelek n�vekv� ar�nya akad�lyozza a bankokat a hitelez�sben - �ll�totta a konferenci�n Simor Andr�s a Magyar�Nemzeti Bank�eln�ke. Szerinte a jegybank t�bb eszk�zzel, t�bb mint 1000 milli�rd forinttal n�velte a kereskedelmi bankok sz�m�ra el�rhet� forint �s deviza�llom�nyt. Emellett 3 sz�zal�kpontos kamatemel�ssel, sz�beli beavatkoz�ssal �s az eur�pai uni�s forr�sok piacra vitel�vel is igyekezett a nemzeti valuta �rt�k�t meg�rizni.

Simor Andr�s szerint hat�konyabb� kell tenni a jegybank �s a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) k�z�tti egy�ttm�k�d�st �s ennek �rdek�ben minden vizsg�lhat� �s minden vizsg�land�, �gy ak�r a k�t int�zm�ny �sszevon�sa is. A jegybankeln�k elmondta, hogy err�l a lehet�s�gr�l t�rgyalnak, de d�nt�s m�g nem sz�letett �s a jegybanknak hivatalos �ll�spontja sincs az �gyben.

F�ggetlen�akar maradni�a PSZ�F

F�ggetlen �s er�s p�nz�gyi fel�gyeletre van sz�ks�g ma Magyarorsz�gon -�hangs�lyozta Farkas Istv�n, a fel�gyelet eln�ke. A PSZ�F eddig egyetlen proakt�v (nem a bek�vetkezett t�nyeken, hanem a felt�telezett esem�nyeken alapul�) l�p�st tett, ez az ingatlanalapok forgalmaz�s�nak tavaly novemberi felf�ggeszt�se volt. Szerinte b�v�teni kell a fel�gyelet konkr�t lehet�s�geit, �m ugyanakkor publikuss� �s ak�r az orsz�ggy�l�s el�tt is sz�monk�rhet�v� kell tenni az ilyen d�nt�seket.

A hat�s�gok is hib�sak

A bankok �s �gyfeleik mellett a hat�s�gok is felel�sek a lakoss�g �s a c�gek t�lzott elad�sod�s��rt - mondta a konferenci�n Marsi Erika a p�nz�gyi rendszer�rt felel�s korm�nybiztos. Szerinte ugyanis kisebb lenne ez a probl�ma, ha m�r �vek �ta m�k�dne Magyarorsz�gon a teljes list�s ad�snyilv�ntart�s. �m sajnos jelenleg is �gy n�z ki, hogy ez csak hosszabb id� alatt val�s�that� meg.

A korm�nybiztos szerint k�t ir�nyban fejl�dhetnek a p�nz�gyi szolg�ltat�sok. Egyr�szt b�v�lni fog az olcs� standardiz�lt "tescoszer�" term�kek k�re, m�sr�szt meger�s�dik a p�nzint�zetek min�s�gi tan�csad�i h�ttere amely�rt t�bb p�nzt k�rhetnek az �gyfelekt�l.

Cs�nyi: Nem�t�lzott az elad�sodotts�g

Nem t�l nagy a lakoss�g �s a c�gek elad�sodotts�ga Magyarorsz�gon �s nem kell �talak�tani az eur�pai bankok m�k�d�si rendszer�t - v�lekedett a rendezv�nyen Cs�nyi S�ndor, az OTP Bank eln�k-vez�rigazgat�ja. A magyar banki �gyfelek elad�sodotts�ga ugyanis j�val alatta van a fejlett orsz�gok�nak �s az eur�pai bankrendszerben nem alakultak ki olyan kock�zatos gyakorlatok, mint az �szak-amerikaiban.

Az OTP Bank eln�k-vez�rigazgat�ja �gy v�li, �rdemes a tulajdonosaiknak megtartani bankr�szv�nyeket, szerinte ugyanis a bankok t�kear�nyos nyeres�ge ugyan jelent�sen visszaesik, �m egy �tlagos t�rsas�g�n�l m�g �gy is magasabb marad.

KAPCSOLÓDÓ CIKK