Menek�lnek a p�nz�gyesek Londonb�l

2009.05.27. 13:15

A londoni City p�nz�gyes szak�rt�inek csaknem a harmada annyira tart a j�v�t�l, hogy m�r t�voz�s�t tervezi, �ll egy p�nz�gyi munkapiaci tan�csad� c�g szerd�n ismertetett felm�r�s�ben. Az elv�ndorl�st egyes New York-i befektet�si bankok azon �ll�t�lagos tervei is �szt�n�zhetik, hogy a bank�ri jutalmak apad�s�t az alapfizet�s emel�s�vel ellent�telezn�k.

Az eFinancialCareers n�gysz�zn�l t�bb citybeli szakember megk�rdez�s�re alapul� vizsg�lata - amelyet a Financial Times id�z - felt�rta, hogy k�zel�t a 30 sz�zal�khoz a t�vozni k�v�n�k ar�nya a londoni p�nz�gyi k�zpont munkat�rsainak k�r�ben.

Sokan m�r l�p�seket is tettek, p�ld�ul elk�ldt�k szakmai �n�letrajzukat k�lf�ldi c�geknek. A legkeresettebb c�lpontok k�z�tt van Z�rich �s New York, majd Szingap�r, Genf �s Hongkong k�vetkezik.

A megk�rdezetteknek a 45 sz�zal�ka gondolja �gy, hogy vesz�lyben van a City glob�lis p�nz�gyi k�zpontk�nt bet�lt�tt szerepe. A legnagyobb kock�zatok k�z�tt eml�tett�k a felm�r�sbe bevont bankosok a n�vekv� ad�kat, valamint az esetleges er�teljesebb, EU-szint� szab�lyoz�s hat�sait.

Alistair Darling brit p�nz�gyminiszter a s�lyos - a hazai �sszterm�k (GDP) 12 sz�zal�k�n�l nagyobb - idei �llamh�ztart�si hi�nnyal sz�mol� k�lts�gvet�si tervezet �prilisi el�terjeszt�s�ben k�z�lte, hogy a jelenleg �rv�nyes 20 �s 40 sz�zal�kos kulcsok mell� j�v�re �j, 50 sz�zal�kos szem�lyi j�vedelemad�-kulcsot honos�tanak meg a legmagasabb keresetekre.

John Benson, az eFinancialCareers vez�rigazgat�ja azt mondta: a szab�lyoz�i k�rnyezet k�sz�l� v�ltoz�sai �s az ad�rendszerbeli �talak�t�sok nyom�n aggodalmak mer�ltek fel a City versenyk�pess�g�vel kapcsolatban, �s ez "azonnali hat�ssal" van "Londonnak mint k�v�natos munkahelynek" a meg�t�l�s�re.

A vizsg�latba bevontak 89 sz�zal�ka ugyanakkor a p�nz�gyi szolg�ltat� szektorban akar maradni; ennek els�dleges okai k�z�tt a fizet�st, illetve a "szakmai kih�v�st" jel�lt�k meg. A megk�rdezettek jelent�s t�bbs�ge, 57 sz�zal�ka azonban "val�sz�n�nek", illetve "biztosnak" mondta, hogy a k�vetkez� f�l �vben folytat�dnak a le�p�t�sek a londoni p�nz�gyi k�zpontban. Ezt a v�leked�st m�s el�rejelz�sek is al�t�masztj�k.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nev� vezet� londoni gazdas�gelemz� int�zet, amely rendszeres progn�zisokat tesz k�zz� a citybeli foglalkoztat�si kil�t�sokr�l, m�lt h�napban kiadott leg�jabb becsl�s�ben azzal sz�mol, hogy a 2008-ban elvesztett 28 ezer "City t�pus�" befektet�si banki munkak�r ut�n az id�n tov�bbi 29 ezer - vagyis k�t �v alatt �sszesen 57 ezer - bank�ri �s szolg�ltat�i �ll�s sz�nik meg a brit f�v�ros bankk�zpontj�ban.

Ez 16 sz�zal�kos le�p�t�st jelentene a 2007-es foglalkoztat�si cs�cshoz k�pest. Abban az �vben �tlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak a City p�nz�gyi szektor�ban.

A c�g szerint 2010-t�l fokozatosan emelkedni fog a londoni p�nz�gyi szolg�ltat�si munkak�r�kben foglalkoztatottak sz�ma, amely - az idei �vre v�rt 295 ezer ut�n - 2012-ben �tlagosan 313 ezer lesz. Ez is azonban csak a 1999-ben m�rt szintnek felelne meg.

A CEBR azzal is sz�mol, hogy a t�meges �ll�sveszt�ssel egy�tt meredeken esik a le�p�t�seket t�l�l�k pr�miuma. A c�g err�l nemr�giben kiadott el�rejelz�s�ben �sszesen 2,769 milli�rd font kar�csonyi jutalmat j�solt 2009-re a londoni bankosoknak, 70 sz�zal�kkal kevesebbet a 2006-os kar�csonyi szezonban kiosztott eddigi pr�miumcs�csn�l. A h�z becsl�se szerint abban az �vben a City befektet�si bank�rai 8,8 milli�rd font �sszjutalmat vihettek haza.

A CEBR jelenleg �rv�nyes becsl�se szerint a citybeli pr�mium�sszeg m�g 2012-ben is csak a 48 sz�zal�ka lesz a h�rom �vvel ezel�tti cs�csnak.

Ebben a helyzetben �szt�n�zheti az elv�ndorl�st a Cityb�l az a terv is, amelynek alapj�n - a Wall Street Journal szerdai �rtes�l�se szerint - t�bb New York-i nagybank az alapfizet�sek emel�s�vel k�rp�toln� a befektet�si bank�rokat a pr�miumok k�nyszer� cs�kkent�s��rt. Az �ves pr�miumokat, jutalmakat az amerikai korm�ny nyom�s�ra cs�kkentik, hogy "erk�lcs�sebb" arculatot adjanak a befektet�sibank-szakm�nak.

A Morgan Stanley m�r a m�lt h�ten bejelentette vezet� beoszt�s� bank�rainak fizet�semel�s�t, �s a p�nz�gyi napilapnak bennfentesek azt mondt�k, hogy a Citigroup �s a Bank of America is hasonl� l�p�sre k�sz�l. A Bank of America sz�viv�je a lapnak csak annyit mondott, hogy a c�g "l�p�seket tesz a kulcsfontoss�g� alkalmazottak megtart�s�ra". A Goldman Sachs �s a JP Morgan az �js�g forr�sai szerint nem k�sz�l alapfizet�s-emel�sre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK