Több lesz a szavazó az EP-választásokon a gazdagabb EU-tagoknál

2009.05.31. 12:40

Az egy főre számított GDP szempontjából jobban álló EU-tagországok polgárai szívesebben mennek majd el szavazni a június 4-7. közötti európa parlamenti választásokon. Ha a GDP-számo változását nézzük, akkor sokkal árnyaltabb a kép, sőt ezen még tovább módosít, hogy négy országban kötelező elmenni az EP-választásokra.

Nagyobb az európai parlamenti választási részvételi hajlandóság az Európai Unió  azon tagállamaiban, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlagot - derül ki az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat és az Eurobarometer felméréseiből.

Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek kivételt képeznek. A képet tovább árnyalja, hogy Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson is törvény kötelezi a választópolgárokat az európai parlamenti választásokon való részvételre - jegyzik meg.

Az Eurobarometer legfrissebb, áprilisban publikált felmérése szerint a június elején esedékes európai parlamenti választásokon való részvételről a belgák 70, a luxemburgiak 62, a máltaiak és a dánok 56-56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg részt vesz a voksoláson. Ezzel e négy tagállam polgárai vezetik a részvételi mezőnyt, alaposan felülmúlva a 34 százalékos EU-átlagot. Ugyancsak átlag feletti, 45-49 százalék közötti részvételi hajlandóságot mértek Svédországban, Cipruson, Franciaországban, Hollandiában és Írországban.

A nagyobb szavazási hajlandóságot tanúsító országok többségében az Eurostat által előre jelzett adatok szerint a közösségi átlag felett volt 2008-ban a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP: Belgiumban 18,4, Dániában 17,1, Svédországban 20,2, Franciaországban 8,1, Hollandiában 32,2, Írországban 43,1 százalékkal haladta meg az EU-átlagot.

Kivételt képez két, 2004-ben csatlakozott - így EP-választásokon másodszor részt vevő - tagállam: Málta és Ciprus, de a két ország közül Cipruson kötelező szavazni. Máltán az egy főre jutó GDP az EU-átlag 79 százaléka volt 2008-ban, mégis a szigetország lakóinak 56 százaléka nyilatkozott úgy az Eurobarometer-felmérésben, hogy elmegy szavazni. Máltán már az előző, 2004-es EP-választásokon is - a 45,47 százalékos EU-átlagot jóval meghaladó - 82,39 százalékos részvételi arányt mértek. Az Európai Bizottság ugyanakkor az áprilisi felmérés kapcsán hangsúlyozta, hogy az az év elején készült, és ezért nem lehet a júniusi részvételi arányra következtetni.

A tagországok reál GDP-változását is bevonva a vizsgálatba már nincs összefüggés a szavazási hajlandóság és a GDP-számok között. Az Eurostat adatai szerint a legnagyobb részvételi hajlandóságot tanúsító országokban igencsak vegyes képet mutat a GDP alakulása: Belgiumban 2008-ban 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, Luxemburgban és Dániában azonban körülbelül ugyanennyivel zsugorodott, míg Máltán 2,7 százalékkal nőtt a reál GDP az előző évhez képest. Az EU statisztikai hivatala Belgiumnak 3,5, Luxemburgnak 3, Dániának 3,3, Máltának pedig csaknem 1 százalékos visszaesést prognosztizál 2009-re.

Az EU-átlagnál alacsonyabb részvételi hajlandóságot mért az Eurobarometer Bulgáriában, Olaszországban, Spanyolországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Ausztriában. A legkevesebben - 13 százalék - Lengyelországban valószínűsítették, hogy részt vesznek az EP-választásokon, míg a britek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem megy el szavazni.

Ezek közül az országok közül Nagy-Britanniában több mint 18 százalékkal haladta meg a közösségi átlagot az egy főre jutó GDP 2008-ban, a szigetországban azonban tradicionálisan alacsony az EP-választási részvétel: 1979 óta egyszer sem haladta meg 39 százalékot. Ausztriában, ahol csaknem 25 százalékkal haladta meg az EU-átlagot az egy főre jutó GDP 2008-ban, csupán a lakosság 21 százaléka készült elmenni az EP-választásokra.

Azokban a tagállamokban, ahol várhatóan alacsony lesz a részvétel, nem jellemző, hogy nagyobb lett volna a reál GDP csökkenése, mint a közösségi átlag, sőt némely országban - így például Romániában, Bulgáriában, Csehországban vagy Lengyelországban - 3 százaléknál magasabb gazdasági növekedést mértek 2008-ban az Eurostat adatai szerint. 2009-re ugyan már ezeknek a tagországoknak is visszaesést jelez előre a hivatal, de ez is alulmúlja a közösség egészének jósolt 4 százalékos zsugorodást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK