A j�v� h�ten rendezik azt a cs�cstal�lkoz�t, amely arra hivatott, hogy a legnagyobb fejl�d� �llamok felv�zolj�k, mik�pp�lehetne megt�rni a doll�r vezet� szerep�t a vil�ggazdas�gban. Szak�rt�k szerint r�vid t�von nincs es�ly az amerikai p�nz lev�lt�s�ra, de hosszabb t�von elk�pzelhet� egyfajta �trendez�d�s, �gy a hossz� t�v� megtakar�t�sok eset�ben Magyarorsz�gon is �rdemes lehet figyelemmel kis�rni, hol is tart a "doll�r elleni h�bor�".

A doll�r ut�bbi �vekben l�tott �rt�kveszt�se �s a glob�lis p�nz�gyi/gazdas�gi j�t�kt�r �trendez�d�se miatt egyre gyakrabban vet�dik fel, hogy ideje lenne elgondolkodni az amerikai doll�r glob�lis vezet� szerep�r�l, illetve hogy nem lenne-e �rdemes l�trehozni egy m�sik vil�gdeviz�t. Ez ut�bbi szerepre t�bben is p�ly�znak, a legt�bben az eur�t, a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) nemzetk�zi�elsz�mol�si egys�g�t, az SDR-t, illetve a k�nai j�ant emlegetik a doll�r esetleges alternat�v�jak�nt.

K�zgazdas�gi szempontb�l tal�n az SDR lehetne a leglogikusabb v�laszt�s, de a szak�rt�k szerint az IMF eset�ben egyel�re teljesen hi�nyoznak azok a gazdas�gpolitikai mechanizmusok �s kontrollok, amelyek lehet�v� tenn�k a doll�r helyettes�t�s�t, �gy ink�bb egy m�sik nemzeti deviza t�rnyer�s�re van es�ly.

A doll�r esetleges "lev�lt�sa" a k�zeli j�v�ben nem t�nik re�lisnak, de hosszabb, p�r �vtizedes t�vlatban k�nnyen felmer�lhet egy �j nemzetk�zi funkci�kat is ell�t� p�nz l�trehoz�sa, illetve egy m�sik nemzeti valut�nak a vil�gp�nzz� v�l�sa is. Bizonyos rel�ci�kban az eur� m�r mutat vil�gp�nzre jellemz� jegyeket (a k�z�s eur�pai p�nzt egyre t�bb orsz�gban haszn�lj�k tartal�kdevizak�nt), de a tr�nfoszt�s egyel�re nem holnap v�rhat�.

A "doll�r elleni h�bor�" ezzel egy�tt az egyszer� �llampolg�rok szempontj�b�l is �rdekes lehet, f�leg, ha hosszabb t�v� megtakar�t�sainkr�l van sz�. A vil�gp�nz-funkci� r�szleges elveszt�se automatikusan hozn� mag�val�a doll�r ir�nti kereslet cs�kken�s�t, s�t, a tartal�kok �tstruktur�l�sa miatt a piaci k�n�lat n�veked�s�t, �s �gy az amerikai p�nz �rt�kveszt�s�nek ir�ny�ba hatna (mindek�zben nem szabad elfelejteni, hogy az �rfolyam alakul�sa term�szetesen sok faktor egy�ttes hat�s�nak ered�je).

Doll�rellenes cs�cs Oroszorsz�gban

A doll�rra nehezed� politikai�nyom�s azonban egyre er�sebb, amit j�l jelez, hogy a legnagyobb�fejl�d� orsz�gok, azaz Braz�lia, Oroszorsz�g, India �s K�na (az �gynevezett BRIC-orsz�gok)�j�nius 16-�n Jekatyerinburgban konferenci�t �s tan�cskoz�st tartanak egy �j nemzetk�zi p�nz l�trehoz�s�nak sz�ks�gess�g�r�l �s felt�teleir�l.

A doll�r elleni�t�mad�st Peking ind�totta, a k�nai jegybank korm�nyz�ja ugyanis�m�rciusban�azt javasolta, hogy az amerikai p�nzt egy nemzetk�zi tartal�kdeviz�val kellene felv�ltani, az �j nemzetk�zi p�nz�gyi rendszert pedig a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) ir�ny�t�sa al� kellene helyezni. A k�nai jegybank�r a doll�r lecser�l�s�t �s a glob�lis p�nz�gyi rendszer �talak�t�s�nak sz�ks�gess�g�t a k�nai jegybank honlapj�n megjelent tanulm�ny�ban vetette fel. A javaslat szerint az�rt kell lev�ltani az amerikai doll�rt nemzetk�zi szinten, mert egy olyan tartal�kdeviz�ra van sz�ks�g, amely nem k�t�dik egyetlen nemzetgazdas�ghoz sem, �gy hossz� t�von is stabil maradhat az �rt�ke.

A k�nai jegybank els� embere ut�n Andrej Gyenyiszov, Oroszorsz�g els� k�l�gyminiszter-helyettese is kifejtette, hogy v�lem�nye szerint egy �j nemzetk�zi p�nzre kellene lecser�lni a doll�rt,��s�� hirdette�meg a j�v� heti jekatyerinburgi konferenci�t is. Alekszej Kudrin orosz p�nz�gyminiszter a m�lt h�ten ezt azzal eg�sz�tette ki, hogy v�lem�nye szerint egy �vtizeden bel�l a k�nai j�an lehet a vil�g vezet� tartal�kdeviz�ja, a Vlagyimir Putyin k�zeli sz�vets�ges�nek tekintett politikus szerint ehhez Pekingnek liberaliz�lnia kell gazdas�g�t �s konvertibiliss� kell tennie a j�ant.

A doll�rral szemben fel�ll� koal�ci�hoz a�m�lt h�napban csatlakozott Braz�lia, a d�l-amerikai orsz�g �s K�na ugyanis azt jelentette be, hogy terveik szerint a k�toldal� kereskedelmi kapcsolataikban nem doll�rban, hanem j�anban �s re�lban sz�molnak majd el.

Egyel�re csak szavakban t�madnak

A fejl�d� orsz�gok teh�t l�that�an megpr�b�lj�k megt�rni a doll�r egyeduralm�t, de a devizapiaci adatok arra utalnak, hogy egyel�re nincs nagyon m�s v�laszt�suk, mint a doll�rv�s�rl�s, azaz m�g j� ideig nem k�pesek f�ggetlen�teni magukat az amerikai p�nz mozg�s�t�l. A Bloomberg adatai szerint a n�gy BRIC-orsz�g csak m�jusban 60 milli�rd doll�rt v�s�rolt tartal�kol�si �s �rfolyam-befoly�sol�si c�llal, azaz az�rt, hogy saj�t deviz�juk ne �rt�kel�dj�n fel t�ls�gosan a versenyt�rsakkal szemben. (Braz�lia 2,8 milli�rd, Ororszorsz�g 17 milli�rd doll�rt, K�na 30 milli�rd doll�rt, India pedig 10,6 milli�rd doll�rt v�s�rolt az utols� tavaszi h�nap alatt.)

A doll�r helyzet�nek stabilit�s�ra utal, hogy a vil�g tartal�kainak 64 sz�zal�ka volt doll�rban 2008 v�g�n, m�g f�l �vvel kor�bban kevesebb mint 63 sz�zal�k volt ez az adat. A 6360 milli�rd doll�rnyi amerikai �llampap�r t�bb mint fele van nem-amerikai k�zben, szemben a 2000-ben feljegyzett 35 sz�zal�kos �rt�kkel: a nagy v�s�rl� K�na, a pekingi trezorokban jelenleg t�bb mint 760 milli�rd doll�rnyi �llampap�r�van, m�g 2000-ben m�g csak 60 milli�rd doll�rral rendelkeztek.

A helyzet paradox, hisz a�fejl�d� �llamok ugyan a doll�r lev�lt�s�r�l t�rgyaln�nak, de egyel�re nincs nagyobb f�lelm�k a doll�r esetleges lecser�l�s�b�l ad�d� �rt�kveszt�sn�l, ez ugyanis h�rom szinten is nagyon rosszul �rinten� �ket. A doll�r gyeng�l�se saj�t deviz�ik fel�rt�kel�d�s�t jelenten�,�amivel romlana a versenyk�pess�g�k, mik�zben hatalmas doll�rtartal�kaik �rt�ke is erod�l�dna, �s minden bizonnyal az �ket is k�l�n�sen �rz�kenyen �rint� hitelv�ls�g is feler�s�dne.

M�r k�t �vtizede tart a doll�r t�rveszt�se

"A konkr�t folyamatokat nem lehet el�re jelezni, de az biztos, hogy a doll�r vil�gp�nz szerepe mintegy k�t��vtizede visszaszorul�ban van" - fejtette ki port�lunknak Farkas P�ter, a Vil�ggazdas�gi Kutat�int�zet (VKI)�f�munkat�rsa.

A k�zgazd�sz szerint ez a tendencia arra vezethet� vissza, hogy a 80-as �vekt�l kezdve az Egyes�l �llamok vil�ggazdas�gban bet�lt�tt s�lya cs�kken, amit csak s�lyosb�tott, hogy az amerikai p�nz �rezhet�en gyeng�lt az ut�bbi p�r �vben.

A Triffin-dilemma
A k�zgazdas�gi szakirodalomban Triffin-dilemmak�nt ismert az a jelens�g, miszerint ha a vil�gp�nz egy nemzeti valuta is egyben, akkor az adott orsz�g mindig ingadozni fog a bels� �s a nemzetk�zi monet�ris feladatai k�z�tt, �gy sosem k�pzelhet� el a sz�ks�ges harm�nia.

Azt is l�tni kell mindek�zben, hogy az amerikaiak term�szetesen er�sen ellen�rdekeltek, hiszen egyr�szr�l a p�nzkibocs�t�ssal j�r� nyeres�g (az �gynevezett seignorage-bev�tel)�n�luk jelentkezik, illetve m�sr�szr�l viszonylag szabadon tudnak�p�nzt�kibocs�tani an�lk�l, hogy ezzel a bels� infl�ci�t n�veln�k.

Farkas P�ter szerint a doll�r sorsa azon is m�lik majd, hogy milyen lesz a mostani v�ls�g lefut�sa. Amennyiben ugyanis s�lyosbodik a helyzet (�s erre a k�zgazd�sz szerint van es�ly), akkor el�bb ker�l felsz�nre a nemzetk�zi p�nz�gyi rendszer �talak�t�s�nak k�rd�se, �s el�bb kell elb�cs�znia a nemzetk�zi sz�nt�rt�l a doll�rnak is. A folyamat ezzel egy�tt feltehet�en lass� lesz, radik�lis v�lt�sra csak akkor lehet sz�m�tani, ha az 1930-as �vekben tapasztalthoz hasonl� glob�lis p�nz�gyi �sszeoml�s k�vetkezne be. "Ennek a vesz�lye�az elfogadott �l�nk�t� csomagok miatt feltehet�en jelent�sen cs�kkent" - tette hozz� Farkas P�ter.

Az ir�nyad� kamatszint is amerikai

Az amerikai gazdas�g abszol�t s�ly�b�l �s viszonylagos stabilit�s�b�l ad�d�an az amerikai �llamk�tv�nyek min�s�lnek a legkev�sb� kock�zatos befektet�snek (m�g v�ls�g idej�n is), �gy az amerikai alapkamat vil�gszinten is ir�nyad� a kamatd�nt�sekben. Az mostans�g is mindenki sz�m�ra l�that�, hogy az amerikai v�ls�g �s az ezzel j�r� kamatcs�kkent�s hat�ssal van a m�s nemzeti bankok kamatd�nt�s�re is.

Kutasi G�bor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint egyr�szt ahol lehet�s�g volt erre,�ott a gazdas�g �l�nk�t�se c�lj�b�l�cs�kkentett�k az ir�nyad� kamatot, m�sr�szt a Fed is alacsonyra helyezte a minim�lis kamatszintet, �gy a t�lzott kamatk�l�nbs�gek miatt el��ll� felesleges �rfolyam-er�s�d�sek elker�l�se �rdek�ben is sz�ks�g volt t�bb �llamban (p�ld�ul az�eur�z�n�ban �s az Egyes�lt Kir�lys�gban) a kamatszint cs�kkent�s�re - ez is a doll�r kulcsvaluta jelleg�re utal.

A j�an egyel�re nem alkalmas, az eur� az igazi versenyt�rs

"A k�nai j�an a fenti k�v�nalmakat nem teljes�ti" - foglalja �ssze v�lem�ny�t Kutasi. Szerinte egyr�szt K�n�ban nincs teljes konvertibilit�s, mivel a k�nai gazdas�gpolitika sz�tv�lasztva kezeli a belf�ldi �s k�lf�ldi p�nztulajdonosokat a p�nzpiaci lehet�s�gek szempontj�b�l, m�sr�szt a k�nai gazdas�g nem kifele �ramoltatja a j�ant, hanem �ppen befel� a doll�rt. Ez ut�bbi t�ny abb�l ad�dik, hogy K�na jelenleg a gazdas�gi felz�rk�z�s �s �p�tkez�s �llapot�ban van, amikor a c�l az, hogy min�l t�bb p�nzeszk�zt felhalmozzanak �s azt bels� beruh�z�sokra, fogyaszt�sra k�lts�k.

Az a v�lem�ny, miszerint a k�nai j�an ki�theti a doll�rt a kulcsvaluta szerepb�l, annak a trendnek k�sz�nhet�, hogy a p�nz�gyi v�ls�g hat�s�ra sz�mos amerikai bank elt�nt vagy jelent�s �llom�nyvesztes�get szenvedett el, mik�zben �t-hat k�nai kereskedelmi bank beker�lt a vil�g h�sz legnagyobb bankja k�z� - v�li a szak�rt�. Kutasi szerint a�m�sik v�lem�nyform�l� t�nyez� az, hogy 2002 �s 2007 k�z�tt a doll�r jelent�s gyeng�l�si peri�duson ment kereszt�l, ami miatt cs�kkent a p�nzpiaci s�lya, f�k�pp a k�tv�nypiacon. (S�t, emiatt a gyeng�l�s miatt felmer�lt, hogy ne doll�rban jegyezz�k az olaj�rat, mert az �gy jelent�s �remelked�st mutatott.)

Angol �s eszperant�
"A doll�r olyan mint a vil�g k�zvet�t� nyelvek�nt (lingua franca) funkcion�l� angol nyelv, az SDR pedig olyan, mint az eszperant�. Megl�tjuk, hogy mennyire siker�l elterjeszteni az eszperant�t a p�nz�gyi vil�gban" - fejtette ki a Reuters szerint a m�lt h�ten egy oroszorsz�gi konferenci�n Helmut Reisen, az OECD kutat�si vezet�je.

Kutasi szerint a�v�ls�g paradox m�don ink�bb er�s�tette a doll�r poz�ci�j�t. Egyr�szt - a vil�gszint� kock�zatn�veked�s miatt - a doll�rban kibocs�tott amerikai k�tv�nyek mint kock�zatmentes befektet�sek �ri�si vonzer�re tettek szert, �gy a doll�r ir�nti is megn�tt a kereslet, ami a doll�r fel�rt�kel�d�s�t eredm�nyezte. Az olaj�r harmadol�d�s�val a doll�rban val� jegyz�s kicser�l�se sem aktu�lis probl�ma manaps�g.

Val�j�ban nem a j�an az aktu�lis alternat�v�ja a doll�rnak, hanem az eur�, amely szint�n jelent�s gazdas�gi t�rs�get fed le, az �rstabilit�si c�lkit�z�ssel k�pes �rt�k�ll� deviz�t kibocs�tani, �s az intenz�v kereskedelem �s t�kemozg�s r�v�n a vil�gpiacon nagy mennyis�gben el�rhet�. Az elm�lt 10 �v sor�n a k�tv�nypiacon az eur�ban val� kibocs�t�s s�lya meghaladja a doll�r�t (40 sz�zal�k eur�, 30 sz�zal�k doll�r), �s a r�szv�nypiacon is 30 sz�zal�kos ar�nyban van jelen (doll�r 40 sz�zal�k). Nem v�letlen az sem, hogy az olaj�r eset�ben is az eur� mer�lt fel lehets�ges alternat�v �rjegyz�si m�rt�kegys�gk�nt -�ahogy az sem, hogy a doll�r visszaszorul�sa�is mintegy �vtizede gyorsult fel, azaz �pp akkor, amikor megjelent a glob�lis sz�nt�ren a k�z�s eur�pai p�nz, az eur�.