A túlélésért küzdenek az egészségkasszák

2009.06.12. 10:26

Teljes erővel lobbiznak az egészségpénztárak, mert a Bajnai-kormány azt tervezte, hogy az egészségpénztárba irányuló munkáltatói befizetésekre közel 100 százalékos terhet vet ki, ami minden elemzés szerint tönkretenné a pénztárakat. Hivatalos döntés még nincs, de az [origo] úgy tudja, hogy a kormányoldal is hajlik arra, hogy csak egy kedvezményes különadóval sújtsák az ágazatot.

"Önök szerint a végleges adótörvény alapján 2010-ben hogyan adózik majd a munkáltatói hozzájárulás?" - ez a kérdés olvasható a Patika Egészségpénztár honlapján. Hivatalos válasz egyelőre nincs, pedig sokaknak okoz álmatlan éjszakát, hogy a kormány egy pár héttel ezelőtt felvetette az egészségpénztárakba történő munkáltatói befizetések megadóztatását.

Az eredmény érdekes, a válaszadók több mint 41 százaléka ugyanis arra voksolt, hogy mindegy, milyen szabályokat vezetnek be, az új kormány úgyis megváltoztatja azokat. A második helyen, a feleletek 21 százalékával a következő válasz áll: a kormány nem enged, a legszigorúbb szabályokat vezetik majd be. A voksok kevesebb mint 20 százalékát kapta a másik két válasz, vagyis hogy az érdekegyeztetésen sikerül némi engedményt kicsikarni, de így is jelentős lesz a megszorítás, valamint a szakmai érvek és az érdekképviseletek meggyőzik a jogalkotókat, legfeljebb csekély szigorítás várható.

Régóta zajló számháború

A jelenlegi szabályozás szerint egy munkavállalónak valamivel több mint 20 ezer forintot adhat a munkáltató adó- és járulékmentesen egészségpénztári befizetés formájában - ez azért kiemelkedően fontos tétel, mert a befizetések jelentős részét, mintegy 90 százalékát a munkáltatói befizetések jelentik. Eddig több javaslat volt arra, hogy ezt az összeget megadóztassák, a legdurvább terv arról szólt, hogy a befizetéseket 54 százalékos személyi jövedelemadó sújtaná, ráadásul a szuperbruttósítás eredményeként mindezt 27 százalékos járulék is terhelné. Vagyis összességében közel 100 százalékos teher rakódna a befizetésekre. Egyszerű belátni, hogy a munkáltatók többsége ekkora terhelés mellett nem fogja hízlalni a dolgozók egészségpénztári számláját, azaz a befizetések gyakorlatilag megszűnnének.

Az eredeti elképzelés nyilvánosságra kerülése után természetesen egyéb verziók is napvilágot láttak mind a szektor vállalatai és szakértői, mind pedig külső elemzők részéről. A csaknem 100 százalékos terheléssel szemben voltak, akik az adómentesség megtartásáért lobbiztak, de voltak olyan is, akik belátták az állami büdzsé nehéz helyzetét, és elfogadták, hogy valamekkora adóra azért szükség van: ez utóbbi tábor 10-30 százalékos adóterhelést tartott indokoltnak. Meg kell említeni, hogy voltak olyan hangok is, amelyek szerint a szektor bevételeinek megadóztatása azért problematikus, mert csak olyan kis adómérték nem tenné tönkre az ágazatot, amelynek a beszedése még ilyen ínséges időkben is szinte teljesen értelmetlen.

"Nagyon régóta dúl a számháború" - mondta el az [origo]-nak Polyák Imre. A Tempo Pénztárszolgáltató vezérigazgatója úgy látja, hogy a kasszák szerint a 10 százalékos terhelés még nem borítaná fel ezt a szegmenst, de amennyiben a 30 százalék körüli terhelést fogadják el, akkor már könnyen fordulhatna a kocka. Ekkora elvonásnál a munkáltatók nagy része ugyanis feltehetően nem vállalná be a pénztári befizetéseket, nem beszélve a 100 százalékos terhelésről.

"Újabb és újabb javaslatok születnek az egészségpénztári befizetések kapcsán, januárban még volt olyan javaslat, amely szerint a vállalatok által befizetett összeg felét adóztatta volna meg a kormány" - erősítette meg a Polyák Imre által említett számháborúra vonatkozó megjegyzést Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, a Patikapénztár első embere.

Van esély a kedvezményes kulcsra

Hivatalos döntés egyelőre nincs, de úgy fest, hogy nem a legszigorúbb verzió lép életbe, így talán megmenekülhetnek az egészségpénztárak. "A parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén elhangzottak szerint van esély arra, hogy a kormány 10 százalékos különadóval sújtja majd az önkéntes pénztárakba történő munkáltatói befizetéseket" - mondta az [origo]-nak Lukács Marianna. (Az Országos Érdekegyezető Tanács múlt heti ülésén a munkaadók már javaslatott tettek arra, hogy a cafeteria egyes elemeire 10 százalékos kulcs vonatkozzon.)

A kormány részéről felvetődött, hogy a 10 százalékos kedvezményes teherért cserébe ne lehessen gyógyszervásárlásra felhasználni az egészségpénztári megtakarításokat. Ez abszurdum, hiszen a szektor teljes kiadásának 40 százalékát különböző medicinák megvásárlására fordítják a tagok - mondta Lukács Marianna, aki szerint ez amúgy is nehezen felvállalható döntés lenne.

Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke az [origo]-nak elmondta, a testület e heti ülésén nem született végleges döntés arról, hogy az egészségpénztári munkáltatói befizetésekre milyen közterhek vonatkozzanak, illetve, hogy mit javasolna erre a bizottság. A vitában elhangzott ugyanis, hogy megvárják, milyen megállapodás születik e kérdésben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. Ugyanakkor Schvarcz elmondta, van esély arra, hogy a kedvezményesebb kulcsok vonatkozzanak az egészségpénztári befizetésekre, és a Pénzügyminisztérium is hajlott arra, hogy támogassa ezt az elképzelést.

A kormány offshore-ozik, a szakma tiltakozik 

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén azt mondta, hogy az önkéntes egészségpénztárak esetében a befizetett pénzeket rövid időn belül használják fel a tagok, így a konstrukció alkalmas lehet az adóoptimalizációra, és ezt - akárcsak az offshore jövedelemelkerülő technikákat - nem kívánja támogatni a kormány.

"Ez teljesen téves, és visszautasítandó vélemény, hiszen a szektorban egy évre elegendő tagi megtakarítás pihen" - cáfolta az államtitkár szavait Lukács Marianna azzal, hogy bár tavaly 39 milliárd forint befizetés érkezett a kasszákba, s ezzel szemben pedig 39 milliárd forintos költés volt, az egészségpénztáraknak összességében 47 milliárd forint megtakarítása van. Hasonlóan látja Polyák Imre is, aki elmondta, hogy ugyan a pénztár alapfunkciója szerint a rövid távú pénztartási motívum dominál, de az utóbbi időben egyre jellemzőbb a hosszabb távú tartalékolás. A Tempo Egészségpénztár esetében például a 2008-as évben több mint 500 millió forint vagyongyarapodás következett be - mondta a vezérigazgató.

 

Államháztartási hatások

Bevételi növekményként a keletkező jövedelem adó- és járulékterhe adódik, ami azonban jelentősen elmaradhat a várakozásoktól, tekintettel az ilyen kifizetések mostaninál sokkal kisebb volumenére, és az inkább feketén adott "bérkiegészítésre". Az állami bevételek mindeközben csökkenhetnek is, hisz a kieső jövedelem miatti fogyasztáscsökkenésnek van áfavonzata, az egészségügyi szektorban megnövekedő fekete-kifizetéseknek van adóvonzata , az egészségügyi szektorban bekövetkező elbocsátások miatt pedig visszaesnek az adó- és járulékkifizetések. A szektor megadóztatása az állami kiadások növekedéséhez is vezethet, az egészségbiztosítási kassza leterheltsége a romló egészségi állapot és a szűrővizsgálatok elmaradása miatt ugyanis jelentősen növekedhet.



A másik szakszövetségnél is kiverte a biztosítékot a kormány offshore-os álláspontja. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozatának elnöke egy csütörtöki közleményében hangsúlyozta: "annak a kijelentésnek, hogy az egészségpénztár valamiféle adóoptimalizáló eszköz, van egy olyan pejoratív felhangja, hogy az egészségpénztárakban nem a jogszabályban meghatározott cél érdekében használnák fel a befizetett forrásokat. Ezzel szemben az igazság az, hogy az egészségpénztári szolgáltatások kifizetése a cafeteriában adható természetbeni juttatások közül a legalaposabban szabályozott, legszigorúbb és ilyen módon a leghatékonyabb is".

Hosszú távú öngondoskodás az alapvető cél

Az egészségpénztárak hosszú távú öngondoskodásra lettek kitalálva, mindenfajta szigorítás és változtatás csak árt az ágazatnak, amely közvetve sok olyan területen segíthetne, amely hosszú távú társadalmi problémának tekinthető - például, hogy csökkenjen az elhízottak száma Magyarországon.

Ezért is hangsúlyozzák a szakmabeliek, hogy természetesen nem mellékes a pénztárak sorsa, de nem szimplán erről van szó. A kasszáknak jelenleg mintegy 850 ezer tagja van, és mivel az egészségpénztári tagok a hozzátartozók javára is felhasználhatják a megtakarításaikat, közvetve 2,5 millió embert érint minden az egészségpénztárakat érintő változás. A fent említett nagyságrendek miatt "40 milliárdosnak" nevezett szektor sokak szerint épp azért nem fejlődik, mert állandó a jogbizonytalanság.

Az áttételes hatásokra mutat rá az is, hogy az egészségügyi szektor egészében komoly bevételt képez az egészségpénztárokon keresztüli forgalom. Az egészségügyi szolgáltatók jelentős része bevételének gerincét az egészségpénztárakon keresztül realizálja - elég csak az egészségügyi szűrésekre, a gyógyüdülőkre gondolni. "Ezek a szolgáltatók áldozatává válnának egy esetleges adóemelésnek, jelentős leépítésre - ha nem a tevékenység teljes megszüntetésére - kényszerülnek. A költés áfa és idegenforgalmi adó vonzata pedig éppen az adóbevételeket csökkenti, amelynek érdekében az intézkedés született" - összegezte véleményét Polyák Imre.

 

Forrás: Getty Images
Az egészségpénztári kifizetések 40 százaléka megy gyógyszerre

Azt is látni kell, hogy a magyar egészségügyi rendszer elsősorban a betegellátással van elfoglalva, a prevencióra, megelőzésre elsősorban magántőkére lenne szükség. Ezt szervezett formában biztosítja az egészségpénztári szektor - úgy is fogalmazhatunk, hogy a pénztártagok az egészségbiztosítás réseit az önkéntes egészségpénztáron keresztül tudják betömni, egyéni felhalmozással: ahol az állami ellátó rendszer nem finanszíroz, az egészségpénztár ott tud helytállni. Az adómentesség elvételével így kiéleződhet az ellátórendszer hiányossága miatti társadalmi feszültség, márpedig az már most is drámai méreteket ölt egyes területeken.

A kérdésben jövő héten várható parlamenti döntés, ezzel kapcsolatban Lukács Marianna kiemelte: utolsó pillanatig küzdenek, az érintett politikusok nyakára járnak, hogy az egészségpénztári befizetésekre minél alacsonyabb sarcot vessen ki a kabinet.

A cégek egyelőre kivárnak

A döntéssel kapcsolatban cégeket is megkerestünk, hisz végső soron azon múlik az esetleges adóztatás hatása, hogy arra miképp reagálnak a vállalatok: átvállalják a terheket, ugyanannyit szánnak a munkavállalókra, mint korábban, vagy esetleg megszüntetik a teljes jutattást.

"Ismerjük a béren kívüli juttatások adó- és járulékterhére vonatkozó javaslatot, de mivel még végleges döntés nem született, ezért még nem tudunk számolni ennek hatásával" - közölte Kadala Miklós, az MKB Bank illetékes vezetője. A bankban jelenleg is működik cafeteriarendszer, amelyet - amennyiben a döntés következtében szükségessé válik - természetesen újragondolnak - tudtuk meg a pénzintézettől.

Az MKB-nál határozottabb véleménye van egy másik banknak, ám e pénzintézet illetékese nem vállalta a nevét, és a cég nevét sem akarta nyilvánosságra hozni, amikor az [origo]-nak adott információkat. Ez a másik bank egyértelműen leszögezte, hogy ha 97 százalékos terheket rónak az önkéntes nyugdíjpénztárakra és az egészségpénztárra, akkor egyszerűen meg fogják szüntetni ezeket a kifizetéseket, hiszen akkor már inkább megérné készpénzt adni a munkavállalóknak. Ám, amikor rákérdeztünk, hogy akkor tényleg növelik-e a fizetéseket, rögtön hozzátették: ez azért nem jelenti azt, hogy ki is fizetik majd készpénzben ezeket az összegeket.

"A juttatási rendszer nem a cafeteriaszisztémán belül valósul meg, ezért pillanatnyilag közvetlenül nem érinti a módosítás" - közölte megkeresésünkre Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője. A gazdasági válság hatásai miatt egyértelműen késik a rendszer bevezetése, ám a cég nem tett le erről a tervről. "A jövőre nézve azonban - ha a cafeteriarendszert bevezetjük vállalatunknál - mindenképpen kedvezőbb lenne, ha az effajta juttatások továbbra is mentesülhetnének az adóterhek alól" - tette hozzá a kommunikációs vezető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK