Nem nyúlt a kamatokhoz az MNB

A monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, a másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt - a túlnyomó többség döntött a kamat tartásáról, mondta a hétfői tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Olvassa el itt a válság híreit!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 2009. június 22-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Simor András jegybankelnök kifejtette: két egymásnak ellentmondó tény hat az inflációra, az egyik a meggyengült kereslet, a másik a forint gyengülő árfolyama. Az alapkamatot akkor csökkenthetik - derült ki Simor szavaiból -, ha tartós lesz a "kockázati megítélés javulása".

"Az MNB elnökét hat évre nevezik ki, én tehát végzem a dolgomat" - felelte az esetleges lemondására vonatkozó kérdésre Simor András. Kérdésekre válaszolva kifejtette: "nem lehet az MNB elnökét úgy támadni, hogy az ne jelentené egyben a független Magyar Nemzeti Bank elleni támadást is".

Nem okozott meglepetést

A kamattartásról szóló bejelentés nem okozott meglepetést a piacon, az elemzők egyöntetűen arra számítottak, hogy a jegybankárok nem változtatnak a monetáris kondíciókon. A forint nem is reagált a monetáris tanács döntésére, a bejelentéskor az euró 278,50 forint körül állt, azaz gyakorlatilag ugyanott, ahol reggel. (Később gyengült a forint, de ez a New York-i negatív tőzsdenyitással volt magyarázható.) A magyar jegybanki alapkamat 9,50 százalékon áll január közepe óta.

A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság idén jelentős visszaesésen megy keresztül. Az infláció az indirekt adó változtatások miatt rövidtávon jelentősen megemelkedik, azonban a monetáris politika számára releváns horizonton a cél alatt alakulhat.

A közelmúltban napvilágot látott adatok azt mutatják, hogy 2009 első negyedévében valamennyi piaci termelő ágazat hozzáadott értéke mérséklődött. A kibocsátás csökkenésében az exportszektor teljesítményének visszaesése mellett a belföldi komponens is jelentős szerepet játszik. A hitelezési kondíciók szigorodása, valamint a munkapiacon végbemenő bér- és létszám-alkalmazkodás miatt a háztartások csökkentik fogyasztási kiadásaikat, ami hozzájárul a külső finanszírozási igény mérséklődéséhez.

Mindemellett a magyar gazdaság továbbra is kedvezőtlen külső keresleti feltételekkel szembesül. Bár a felvevőpiacok egyes bizalmi indexei a várakozások javulását jelzik, továbbra sem számíthatunk az európai konjunktúra gyors beindulására. Ezzel összhangban érdemi fellendülés a magyar gazdaságban csak 2011-ben várható.

Az infláció az elmúlt két hónapban - jórészt egyedi hatásoknak tulajdoníthatóan - meghaladta 3 százalékos célt, és az év második felétől az indirekt adó változtatások miatt jelentősen tovább emelkedik. Az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam eddig csak részben gyűrűzött be a hazai árakba, ennek további hatását azonban a kereslet visszaesése tompíthatja. Az infláció összességében - a tartósan visszafogott belföldi kereslet miatt - a monetáris politika számára releváns időhorizonton a cél alatt alakulhat.

A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet európai régió kockázati megítélésének tavasszal megfigyelt javulásában az elmúlt hónapban nem következett be érdemi fordulat. Az ország külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága, valamint a nemzetközi és hazai pénzügyi piacokon továbbra is mutatkozó feszültségek azonban óvatosságot indokolnak a monetáris politikában.

Londonban a kamatcsökkentés mellett érvelnek

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint minden makrogazdasági alapmutató amellett szól, hogy most már el kellene kezdeni a jegybanki alapkamat csökkentését Magyarországon. A citybeli szakértők 2,00-2,50 százalékpontos idei mérséklést tartanak indokoltnak.

A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege szerint a magyar jegybanknak minél előbb folytatnia kellene a pénzügypolitikai enyhítést, és az idei év végére 2 százalékponttal 7,50 százalékra kellene csökkentenie alapkamatát.

A Moody's még nagyobb csökkentést jósol

Még nagyobb idei MNB-kamatcsökkentést jósolt hétfői elemzésében a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - londoni közgazdásza. Christine Li a kamattartásról szóló hétfői döntés után kiemelte: a forint március óta 12 százalékot erősödött az euróhoz képest, bár a piac továbbra is ingatag, és "bármilyen rossz hír" destabilizálhatja az árfolyamot.

A gyengülő gazdasági kilátások azonban ezzel - és az infláció várható kiugrásával - együtt is kamatcsökkentés mellett szólnak. A legutóbbi adatok szerint a magyar recesszió változatlanul mélyül, és "a vártnál sokkal rosszabb" gazdasági helyzetre tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozzájárult a tervezettnél nagyobb idei államháztartási hiányhoz, ami azt jelenti, hogy az idén nem kell pótlólagos kiadáscsökkentéseket végrehajtani. Mindezek alapján a Moody's Economy.com londoni közgazdásza azzal számol, hogy a magyar jegybank 2009 végéig 2,50 százalékponttal 7,00 százalékra csökkenti alapkamatát.