Százezrekbe kerülhet a távhő elhagyása

2009.06.23. 8:28

Lakásonként több százezer forintos egyszeri kiadással kell számolniuk azoknak, akik a távhőről való leválással csökkentenék fűtésszámláikat, és a szakértők szerint sokaknak az ingatlanok adottságai miatt nem is feltétlenül érdemes elhagyniuk a rendszert. Az árak jövőbeli alakulása bizonytalan, a legkedvezőbb forgatókönyv alapján azonban akár több mint 20 százalékkal is csökkenhet a távfűtés díja, miközben a leválókat különdíj megfizetésére kötelezhetik, aminek nyomán a távhő valóban versenyképessé válhat.

Az Alkotmánybíróság (Ab) ítélete szerint alkotmányellenes a távhőszolgáltatásról leválás önkormányzati korlátozása, ezért az erről szóló önkormányzati rendeletek semmisek. A megtámadott és megsemmisített fővárosi rendelkezés szerint az "új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni".

Az alkotmánybírák döntése értelmében az eddigieknél könnyebben lehet majd otthagyni a távfűtési rendszert, de ez nem jelenti azt, hogy bárki bármikor úgy dönthet, hogy másképp fűti majd a lakását - a leválásnak ugyanis a továbbiakban is vannak jogi feltételei, nem is beszélve a komoly anyagi következményekről.

Fontos tudni, hogy az Alkotmánybíróság döntése nem országos hatályú, hanem helyi rendeletekre vonatkozik: több vidéki nagyváros mellett a legnagyobb "falat" természetesen Budapest, ahol 240 ezer távfűtéses lakást érinthetnek a változások. Országszerte 640 ezer lakásban közel kétmillió ember fűt távhővel.

Érdemes megfontolni a leválást

A távfűtésről való leválás esetében a legtöbbször a központi gázkazán telepítésével járó rendszer, illetve az egyéni cirkófűtés létrehozása vetődik fel, de vannak alternatív megoldások is - ez utóbbiak közül a legismertebbek a napelemes és hőszivattyús rendszerek, amelyek jellemzően jelentősebb egyszeri befektetést igényelnek, de hosszabb távon behozzák az árukat (a hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban lásd keretes írásunkat).

"Mindenképp érdemes megfontolni a távfűtésről történő leválást, ám a kép közel sem olyan rózsaszínű, mint ahogy azt sokan látják" - mondta az [origo]-nak Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöki tanácsadója, a Gyárfás Mérnöki Iroda vezetője.

Számtalan dologtól függ ugyanis egy társas- és/vagy panelházban a fűtési rendszer átalakítása. Komoly költségek jelentkezhetnek például, ha nincs kémény, vagy nem megfelelő a kémény bélelése. Elképzelhető, hogy 2-3 év alatt megtérül a beruházás, de van olyan eset is, ahol 13-15 év - érzékeltette az óriási különbségeket a szakember. Többlakásos házakban, akár panelházakban is a legjobb megoldás a kazán háztetőre telepítése, ám ennél a beruházásánál is nagyon sok a buktató és a rejtett költség. Szinte minden egyes háznál eltérőek lehetnek a költségek. Lakásonként több százezer forintra rúg a beruházási költség  - fogalmazott Gyárfás Attila, hozzátéve: ennél nagyobb összeget kell költeni, ha a fűtési rendszert át kell alakítani. 

Egyetlen társasházi lakás leválása műszaki problémákkal és nagy költségekkel járhat még abban az esetben is, ha olyan lakóingatlanról van szó, ahol van kémény, és korábban hagyományos módon vagy gázzal fűtöttek és később álltak át távfűtésre. "Jó adottságok kellenek ahhoz, hogy az egyéni leválás megérje" - figyelmeztetett Gyárfás Attila, aki hangsúlyozta: a leválás racionális döntés lehet, de mindenképpen egyeztetni kell a kivitelezést végző céggel és árajánlatot kérni. A cirkófűtéses rendszerek kiépítésének költségei nagyban múlnak például azon, hogy ki milyen kazánt vásárol: egy átlagos lakás esetében 100-150 ezer forinttól indulnak az árak, de ennek akár többszöröse is lehet az összköltség.

Évi 84 ezer forint megtakarítás

Schneider István, a Schneider Energy kereskedelmi igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a távhő kondenzációs kazánnal történő fűtéssel való felváltása két szinten hozhat megtakarításokat, mégpedig egyrészről az alapdíj, másrészről pedig a hatékonyabb energiafelhasználás révén.

A köznyelvben házközponti fűtésként ismert technológia révén különösebb gépészeti átalakítások és nyílászárócsere nélkül is komolyan lehet csökkenteni a költségeket, a kondenzációs kazánok ugyanis precízebb fűtést tesznek lehetővé, így hatékonyabban és olcsóbban lehet előállítani a szükséges hőmenyiséget. "A precíz fűtéssel el lehet kerülni a távhőnél szinte minden évben jelentkező túlfűtési problémát, azaz azt, hogy a radiátorok akkor is melegek legyenek, amikor amúgy is meleg van. A kondenzációs technológia a távhővel ellentétben ugyanis időjáráskövető" - mondta a fűtéstechnikai szakértő, hozzátéve, hogy a thermotelepek a tudatos fogyasztói magatartást is lehetővé teszik (azaz ha valakinek melege van, akkor lejjebb veszi a fűtést).

A szakértő szerint egy átlagos, 52 négyzetméteres budapesti lakásban a távhő éves díja nagyjából 240 ezer forint, a távfűtés lecserélésével a havi költségek nagyjából 7 ezer forinttal csökkenthetőek, ami éves szinten 84 ezer forint mínuszt jelent. A leválás megfinanszírozása saját erőből és hitellel is lehetséges, természetesen attól függően, hogy az adott lakásnak, illetve háznak rendelkezésére áll-e a kérdéses összeg, illetve szeretné-e a megtakarításait erre költeni. Amennyiben az első verziót választják az érintettek, úgy egyszerű a helyzet, a kiépítés után rögtön csökkennek a költségek, amennyiben a másodikat, akkor a törlesztéssel is számolni kell.

Már most is vannak a piacon olyan konstrukciók, ahol hitelfinanszírozás mellett a megtakarított fűtésköltségből kell törleszteni a kölcsönt, így egy pár évig nem lehet érezni a fűtésszámla esését, de hosszabb távon így is komoly lehet a haszon. Szakértők szerint érdemes lehet a társasházaknak kínált lakáskasszás megtakarítási formákról is érdeklődni.

Akár 800 ezerbe is kerülhet a leválás

A távhő házközponti kazánnal való felváltásának legnagyobb tétele maga a kazán - sőt, ha a lakásonkénti szabályozás megoldott, akkor más költség nincs is, hisz a vezetékek használhatók. "Egy nagyobb, 100 lakásos társasház esetében a kazánok ára 26 millió forintnál kezdődnek, de akár 40 millió forint is lehet az ár" - mondta Schneider István, aki szerint ezenfelül sokszor úgynevezett strangszabályozást is csinálni kell az arányos hőelosztás érdekében. A távhő esetében épp az az egyik fő kritika, hogy nem veszi figyelembe a lakások elhelyezkedése és egyéb sajátosságai közötti különbségeket, és ezért minden lakásba ugyanannyi hőt juttat. Ez azért problematikus, mert egy déli lakásnak nincs ugyanannyi hőre szüksége, mint egy északinak, és mivel a legrosszabb helyzetben levő lakás határozza meg a hőmennyiséget, így a jó elhelyezkedésű lakásokat vastagon túlfűtik.

"A leválási költségek nagysága több tényezőn múlik, amelyek közül a legfontosabb a lakás és a társasáház mérete, illetve az, hogy megoldott-e a lakásonkénti szabályozhatóság" - mondta Schneider. A szakértő becslése szerint egy lakásra vetítve házmérettől függően 350-500 ezer forinttal lehet számolni (minél több lakás osztozik a kazán költségén, annál kisebb az egy lakásra jutó összeg még akkor is, ha a nagyobb ház nagyobb kazánt igényel), a lakásonkénti szabályozhatóság kiépítése erre még 300 ezer forintot dobhat rá.

Kedvezőtlen helyzetben így a leválás költsége akár 800 ezer forintot is kitehet, ami havi 7 ezer forintos megtakarítást feltételezve csaknem 10 év alatt térül meg, hitelfelvételnél pedig a kamatok miatt akár két évtizedig is terhelheti a családi költségvetést. A leválási beruházás költségeit a tulajdoni hányad alapján kell leosztani, így aki nagyobb lakásban lakik, többet fizet.

A magyar jogszabályok értelmében lehetőség van arra is, hogy egy társasházon belül egy-egy lakás váljon le a távhőről - ebben az esetben a társasház tulajdonosainak 100 százalékos támogatására van szükség. Schneider István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy a régi építésű házakban a füstgáz elvezetése nagyon nehéz, sokszor már-már lehetetlen feladat. Hatékonysági szempontból az is problematikus, hogy egy átlagos panellakásnak naponta 5-6 kilowatt hőre van szüksége, miközben a legkisebb cirkókazán 25 kilowattos, azaz komoly a pazarlás, miközben sokszor a kémény megfelelő bélelése is szükséges, ami szintén sokba kerülhet (méterenként akár 20 ezer forinttal is lehet kalkulálni).

Fejlesztési költségek, hőközpont, különdíj, alacsonyabb áfa

Az is fontos, hogy a leválás után a távhőszolgáltató kártérítési igénnyel léphet föl a korábbi években megvalósított fejlesztések miatt, ami egy polgári peres eljárás eredményeként újabb kiadást jelenthet majd a leváló közösségnek.

Azzal is kalkulálni kell, hogy a távfűtő művek kiszámlázhatja a hőközpontok leszerelési költségeit is a leválás mellett döntőknek, sőt egy parlament előtt lévő módosítás szerint az önkormányzatok öt évre különdíjat vethetnek ki a távfűtésről leváló házak tulajdonosaira, ha megnő a ház szén-dioxid-kibocsátása.

Ujj Attila, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének (Létész) elnöke azt javasolja, hogy a leválás előtt az adott társasház lakói egyeztessenek a távfűtő művekkel a leválásról, a vonatkozó költségekről. Ezt követően kérjenek szakvéleményt, illetve árajánlatot a kivitelezési munkákról, csak ezután határozzanak a lakástulajdonosok a beruházásról.

 

Hőszivattyú: hosszú távon megéri

Sokan a jövő nagy lehetőségének tartják a hőszivattyús rendszereket, amelyek elterjedéséhez hozzájárulhat az is, hogy az idén bevezették az úgynevezett geotarifát, ezáltal a hőszivattyú működtetéséhez szükséges áram végfelhasználói díja jelentősen, 28 forintra csökkent. Ez a tarifa már tartalmazza az összes költségelemet és az adót is. (A tarifát az Elmű és Émász lakossági ügyfelei, valamint a 3x63 ampert (39 kW) meg nem haladó névleges csatlakozási értékkel rendelkező üzleti ügyfelei és a közintézmények igényelhetik meglévő, illetve új hőszivattyús rendszer villamos energia ellátásához.)

A távfűtési díjhoz képest 75, a hagyományos gázfűtéshez viszonyítva pedig durván 50 százalékos megtakarítást jelenthet ez a megoldás - mondta Szemerédi György, a Laring Kft. helyettes ügyvezető igazgatója, aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy számos műszaki feltételnek kell teljesülnie a hőszivattyús fűtés telepítéséhez. Használati melegvíz-tartállyal együtt a jelenlegi árfolyamon hozzávetőleg 1,1 millió forintba kerül egy 60 négyzetméteres lakáshoz szükséges berendezés, ehhez jön hozzá a durván 150 ezer forintos szerelési költség. A készülékeket mondjuk egy panelház esetén a tetőre lehet telepíteni. Fontos tudni, hogy a hőszivattyús rendszer egyúttal hűtésre is alkalmas, tehát megspórolható a klímára szánt kiadás.

További kiadás a lakásban lévő hőleadók, azaz a radiátorok cseréje, mivel a hőszivattyú-berendezések alacsonyabb előremenővel dolgoznak, mint a távhő. Várhatóan ősszel megjelennek azok a hőszivattyús berendezések, amelyek a radiátoros rendszerekhez is alkalmazhatóak átalakítások nélkül, ám ezek áráról még nem tudott információt adni a Laring igazgatója.




A távfűtésről való leválási igényt a legtöbb esetben azzal magyarázzák, hogy túl drága ez a fűtési rendszer. A leválásról ebből adódóan csak akkor lehetne teljes mértékben megalapozott döntést hozni, ha tudnánk, hogy miképp változik a távhő, az elektromos áram, a gáz vagy éppen a tüzifa ára - de természetesen ezt nem tudjuk.

A távhőről való leválás esetében az egyik leglényegesebb kérdés az távfűtés áfakulcsának módosítása, valamint a gáz árának alakulása. A jelenlegi elképzelések szerint mindenképp kedvezményes kulcs vonatkozna a szolgáltatásra, de azt még nem tudni, hogy pontosan mekkora. A múlt hét végén olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint jövőre ötről hét százalékra nőhet az általános forgalmi adó legalsó kulcsa, amelybe a gyógyszerek és a könyvek mellett a távhő is beletartozna.

Állítólag Bajnai Gordon is rábólintott, hogy az augusztus 1-től érvényben lévő 18 százalék helyett a legalacsonyabb áfakulcs alá tartozna a távhő 2010-től, és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is megerősítette, hogy a kormányfővel folytatott egyeztetések alapján valóban a legalacsonyabb áfakulcs vonatkozik a távhőre.

Csökkenhet a nagyfogyasztói gázártarifa

A szakminiszterek közelmúltban tett nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy a nagyfogyasztók gázártarifája - a nyugati-európai példákhoz hasonlóan - csökken az ősz folyamán. Mivel a távfűtés esetében az előállított hőmennyiség ára döntően a gázártól függ, ez a lépés szintén mérsékelheti a távfűtés árát. A legkedvezőbb forgatókönyv alapján akár több mint 20 százalékkal is csökkenhet a szolgáltatás díja, ami igencsak jelentős tétel. Az ominózus lépések nyomán a távfűtés versenyképessé válhat a gázfűtéssel - mondta Ujj Attila.

A szakember közölte: egy ezerlakásos társasházi közösségnél lakásonként 540-580 ezer forintos kiadást jelenthet a leválás, ha teljesen át kell alakítani a fűtési rendszert és gázkazánt kell telepíteni. Ha a vezetékrendszert nem kell cserélni, akkor lakásonként 150 ezer, ha kell, akkor pedig 250-280 ezer forintos tétellel lehet számolni. A jövőbeni árak bizonytalan alakulása miatt azonban kérdéses a megtérülési idő, ráadásul a gázkazánok élettartama 10-15 év, utána cserélni kell, miközben ez a kiadás a távfűtésnél közvetlenül nem jelentkezik.

Negatív hatások és dominóeffektus

Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, mivel ha tömegesen átállnának a társasházak, lakótelepek a gázfűtésre, akkor a károsanyag-kibocsátás jelentősen megnövekedhet. Ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy sok panelházban csak a gáztűzhely ellátására alkalmas gázvezetékek vannak, ezek kapacitása nem biztos, hogy elbírná, ha a házakat kellene fűteni - figyelmeztetett a Létész elnöke, hozzátéve: a külső vezetékhálózat átalakítása a szolgáltató feladata, és kérdés, hogy vállalná-e ezt a beruházást.

Az igazi kihívás természetesen a tömeges leválás. "A fővárosban tízezer háztartás tervezi elhagyni a Főtáv rendszerét, ami - ha folytatódik ez a tendencia - katasztrofális következményekkel járhat. A főváros azonnali beavatkozást vár a kormánytól" - mondta Demszky Gábor főpolgármester május nyolcadikai sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester szerint előfordulhat, hogy "dominószerűen" omlik össze a Főtáv rendszere, mivel az azt elhagyók miatt folyamatosan növekszik a távfűtés ára: ha csak a fővárosi fogyasztók 5 százaléka, vagyis 12 ezer lakás lépne ki a rendszerből, akkor a bentmaradók számlája éves szinten 13 ezer forinttal növekedne, 30 százalékos leválásnál azonban már évi 105 ezer forint lenne a díjtöbblet (Demszky nyilatkozata az előtt hangzott el, hogy a kedvezményes áfakulcsról, illetve a nagyfogyasztói gáztarifa csökkenéséről szóló híradások megjelentek volna).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK