V�ls�gh�rad�: visszapattant a forint, esett a BUX, er�s�d� nyom�s a Molon

2009.07.02. 22:58

Cs�t�rt�k�n es�ssel fejezte be�a napot a budapesti t�zsde, �s a forint ereje is elfogyott a z�r�sra. A frankfurti bank�rok a v�rakoz�soknak megfelel�en v�ltozatlan szinten hagyt�k a kamatokat, a Moody's lemin�s�tette �rorsz�got, er�s�ten� a magyar p�nz�gyi fel�gyeletet az IMF, �s elk�pzelhet�, hogy az orosz �llam� lesz a Mol egyik g�zmez�je. P�nteken a tengerent�lon nincs keresked�s.

P�nteken Magyarorsz�gon a K�zponti Statisztikai Hivatal (KSH) az �prilisi k�lkereskedelmi m�rleg v�gleges adatait teszik k�zz�, de ennek j� es�llyel semmilyen piaci hat�sa nem lesz.

A h�t utols� keresked�si napj�n az Egyes�lt �llamokban �nnepnap miatt nem lesz�keresked�s, Sv�jcban infl�ci�s adatokat k�z�lnek, majd pedig a brit szolg�ltat�ipari BMI-t �s az euroz�na kiskereskedelmi forgalm�nak alakul�s�r�l sz�l� jelent�st publik�lj�k.

Visszapattant a forint, esett�a BUX

A v�rtn�l nagyobb �rdekl�d�s volt cs�t�rt�k�n a magyar �llamk�tv�nyek ir�nt, ami tov�bb er�s�tette a forintot a devizapiacon - ez a kedvez� hangulat azonban csak addig tartott, am�g k�zz� nem tett�k a rendk�v�l kedvez�tlen amerikai munkan�lk�lis�gi adatokat. Ekkor a forint elvesztette a szerd�n szerzett nyeres�g nagy r�sz�t, �s ism�t 270 forint/eur� f�l� ker�lt a jegyz�s.

Az ut�bbi napokban l�tv�nyos er�s�d�st produk�lt a magyar fizet�eszk�z, szak�rt�k szerint azonban korai lenne biztosra venni a tov�bbi er�s�d�st, a forint sorsa ugyanis kock�zatokkal terhelt.

Gyeng�lnek a k�z�p-eur�pai deviz�k a k�vetkez� h�rom h�napban, miut�n az ut�bbi hetekben "t�lp�r�gtek" a Reuters �ltal megk�rdezett elemz�k szerint.

A Budapesti �rt�kt�zsde r�szv�nyindexe, a BUX 326,41 pontos, 2,12 sz�zal�kos cs�kken�ssel, 15 099,57 ponton z�rt cs�t�rt�k�n.

T�bb mint k�t sz�zal�kkal gyeng�ltek, napi m�lyponton z�rtak a New York-i �rt�kt�zsde vezet� indexei cs�t�rt�k�n.

Neh�z helyzetben a Mol

El�fordulhat, hogy visszaadj�k az orosz �llamnak a f�lig a magyar Mol tulajdon�ban l�v� vegyes v�llalat �ltal kiakn�zott nyugat-szib�riai Zapadno-Malobalikszkoje (Zapadno-Malobalik, ZMB) k�olajmez�t - �rtes�lt a Kommerszant.

Az orosz olajpiac �trendez�d�se neh�z helyzetbe hozhatja a Molt, �s egyre t�bb jel utal arra, hogy �jra felv�s�rl�si c�lpont lehet a magyar olajc�gb�l: a Mol ir�nt kor�bban az OMV �rdekl�d�tt, most orosz befektet�k t�nnek es�lyes vev�nek.

Hamarosan �jabb rendk�v�li k�zgy�l�snek kell d�ntenie a Mal�v Zrt. t�keemel�s�r�l, a legut�bbi rendk�v�li k�zgy�l�sen ugyanis err�l nem d�nt�ttek.

Hossz� vita ut�n j�lius elsej�vel �rv�nybe l�ptek az �j �fakulcsok. Megn�zt�k, hogy az [origo] �ltal minden h�napban vizsg�lt h�rom �ruh�zban mik�nt v�ltoztak az �rak az int�zked�s hat�s�ra. A k�p vegyes, nem lehet �ltal�nos�tani.

A szlov�k k�lts�gvet�s idei ad�bev�tele 16 sz�zal�kkal elmarad a tervezett�l a gazdas�gi v�ls�g hat�s�ra, ami komolyan s�jtja az ipart �s visszafogja a lakoss�gi kiad�sokat.

Kamatd�nt�sek��s�munkan�lk�lis�g

A sv�d gazdas�gi kil�bal�s elh�z�d�s�ra utalva cs�t�rt�k�n v�ratlanul ism�t kamatot cs�kkentett a sv�d jegybank, a negyed sz�zal�kpontos (25 b�zispontos) kamatm�rs�kl�ssel �j t�rt�nelmi m�lypontra, 0,25 sz�zal�kra szor�tva le az alapkamatot. A szak�rt�k nem v�rtak kamatv�ltoz�st.

Az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) v�ltozatlan szinten, 1 sz�zal�kon hagyta az ir�nyad� kamat�t cs�t�rt�k�n. A d�nt�s megfelelt az elemz�k v�rakoz�s�nak.

A Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) �gy l�tja, hogy a termel�s cs�kken�se lassul �s a p�nz�gyi k�r�lm�nyek javulnak, ez�rt a legk�zelebbi, �szi el�rejelz�s-sorozat�ban minden bizonnyal jav�tani fogja a vil�ggazdas�g n�veked�s�re sz�l� j�slatait - mondta az IMF vez�rigazgat�-helyettese, Murilo Portugal.

A Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) szak�rt�i szerint t�bb szempontb�l is er�s�teni kell Magyarorsz�gon a p�nzint�zeti szektor fel�gyelet�t, ezt vagy a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) hat�sk�r�nek b�v�t�s�vel lehetne megoldani, vagy azzal, hogy a fel�gyeleti munka �tker�lne a Magyar Nemzeti Bankhoz, �s a jegybank ezzel foglalkoz� r�szleg�t er�s�ten�k meg.

T�z�ves cs�csra n�tt az eur��vezeti munkan�lk�lis�g m�jusban: a 9,5 sz�zal�kos munkan�lk�lis�gi r�ta 1999 m�jusa �ta a legmagasabb, k�z�lte cs�t�rt�k�n az Eurostat.

A roncspr�miumnak k�sz�nhet�en az idei els� f�l�vben �j rekordra n�tt a n�met aut��rt�kes�t�s, ezzel t�lsz�rnyalva 1999 els� f�l�v�nek elad�si adatait.

KAPCSOLÓDÓ CIKK