Zugbölcsikbe kényszerülhetnek a gyerekek

A legtöbb kisgyerekes szülő egyetért abban, hogy Magyarországon egyáltalán nincs megoldva a bölcsődeprobléma: sok gyerekre kevés intézmény jut, a magánfelügyeletért pedig sokat kell fizetni. A miniszterelnök azt állítja, rendeződni fog a helyzet, de az anyáknak cserébe le kell mondaniuk egy év gyesről. A pessztimistábbak attól tartanak, hogy az anyasági támogatások átalakítása miatt megugrik a zugbölcsődék száma.

A következő három évben 15 ezerrel nő az óvodai és bölcsődei helyek száma és támogatást kapnak a családi gyermekfelügyeletet vállaló személyek valamint napközik, ami elősegíti, hogy az anyák visszatérhessenek dolgozni - a kormányzat tervei szerint. Vissza is kell térniük, hiszen a július elsején elfogadott törvény szerint a gyes és a gyed időtartama háromról két évre csökkent

A miniszterelnök a férőhelyek növelését elsősorban uniós pályázati pénzekből finanszírozná. Emellett a kormány új forrásokat teremt az óvodánál egyszerűbb, olcsóbb családi napközik rendszerének megerősítésére és a családi felügyelet intézményének térhódítására. Ez utóbbi formában azokon a kistelepüléseken oldódhat meg a gyermekfelügyelet, amelyekben nincs lehetőség önálló óvoda működtetésére.

A vállalkozó kismamák saját gyermekeik ellátása mellett további két-három gyerek napközbeni felügyeletéről gondoskodnak. Az ehhez szükséges ismereteket egy rövid tanfolyam elvégzésével szerezhetik meg - tette hozzá a Bajnai Gordon.

Összeegyeztetni a munkát és a gyereknevelést

Az új intézkedések között szerepel, hogy 2010-től a közigazgatásban kötelező lesz munkát adni azoknak a nőknek, akik a szülés után két évvel ismét dolgozni akarnak. A visszatérő anyáknak részmunkaidős állást kell biztosítani, hogy egyúttal a gyermekükre is jusson idő. A Start-kedvezmények kiterjesztésével és más eszközökkel is ösztönzik az anyák visszatérését a munkába. Ebben a munkaadókat is érdekelté akarják tenni - húzta alá a miniszterelnök.

Ezektől az intézkedésektől a kormány azt várja, hogy más európai országhoz hasonlóan gyarapodjon a magyar nemzet is, növekedjen a gyermekvállalási kedv, és "egyszerűbb legyen az átjárás a munka világa és a gyermeknevelés világa között".

Alig tíz százaléknak jut hely

Magyarországon több mint 25 ezer bölcsődei férőhely van, ahol több mint 32 ezer gyermeket látnak el, 561 intézményben. Ezt a számot növelik a családi napközik (205 intézmény, közel 1300 férőhely) és az integrált óvodák férőhelyei (119 intézmény). A körülbelül 300 ezer bölcsődés korú (6 hónapostól 3 és féléves korig) gyermek valamelyest több mint 10 százaléka részesül bölcsődei ellátásban. Ennek az aránynak a növelését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium indokoltnak tartja, szerintük a jelenlegi férőhelyek számát, mintegy 8-10 ezerrel kellene növelni.

A 3152 település összesen 7 százalékában, vagyis 230 településen működik bölcsőde: ennek 10 százaléka községben, a többi városban található. Az intézmények 94 százalékát az önkormányzat tartja fenn.

A napközbeni gyermekellátás fejlesztésére, férőhelybővítésre (bölcsőde, óvodában működő bölcsődei csoport, családi napközi) uniós források is rendelkezése állnek a Regionális Operatív Programok keretén belül. Jelenleg a pályázatok elbírálása folyik, a tervek szerint 4,5 milliárd forint felhasználásával, várhatóan 1500 új férőhely létesíthető, a felújítások mellett - derül ki a minisztérium egyik márciusi közleményéből.

Valamennyi települési önkormányzat kötelező feladata a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, de a bölcsődék létrehozása és fenntartása csak a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelező. Ahol az önkormányzat nem képes a bölcsőde létrehozására, fenntartására, és a gyermekek létszáma is alacsony, ott a rugalmasabban alkalmazható családi napközik és az óvodákhoz integrált bölcsődék (bölcsőde és óvoda együttes működése) jelenthet megoldást. A családi napközi működtetésével az érintett településeken az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és vállalkozásoknak nyílik lehetősége a bölcsődei ellátás kiváltására.

Családi napközi, alternatív megoldások, zugbölcsik

A jogszabályok szerint egy családi napköziben jelenleg legfeljebb hét gyerekre lehet vigyázni. A napközik több mint fele már most is a maximális létszámmal működik, és 70-75 százalékban bölcsődés korú gyerekekkel vannak tele. Vágó Lászlóné, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete (CSANA) elnöke korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy érdemes lenne növelni a befogadható gyerekek számát, mert sok napközi alkalmas lenne akár tíz gyerek ellátására is.

A családi napközi indításához számos követelménynek meg kell felelni: kell az ÁNTSZ, a tűzoltóság és az építésügyi hatóság engedélye, a leendő gondozónak pedig el kell végeznie egy 40 órás tanfolyamot.

Nincs sok magánbölcsőde

Az óvódával ellentétben fizetős magánbölcsödéből viszonylag kevés van Magyarországon. Jellemzőbbek a gyermekmegőrzők és a játszóházak, de ezek nem tekinthetőek "klasszikus értelemben vett" bölcsődének, elsősorban azért, mert kevésbé fix a tartósan ott tartózküdü kicsik köre.

Előfordul már most is, hogy anyukák családi napközihez hasonló vállalkozásba fognak: otthonukban mások gyerekeire is vigyáznak, de engedély nélkül. A CSANA elnöke szerint elképzelhető, hogy most majd megugrik az ilyen zugbölcsődék száma, Vágóné azonban abban bízik, hogy a szülők a szakmaiság miatt inkább a családi napköziket választják majd.

A Magyar Bölcsődék Egyesülete szerint a családi napközivel veszélybe kerülhet a minőségi ellátás, a bölcsődékben ugyanis csak szakképzett gondozókat alkalmazhatnak, és szigorú higiénés előírásoknak kell megfelelniük. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint azonban azt ezután is alaposan megnéznék, ki foglalkozik a gyerekekkel. Aki ellátja ezt a felügyeletet, annak sok szűrőn át kell esnie, tehát lesz a rendszerben garancia - mondta Szollár.

A családi gyerekfelügyeletért a szülőknek is fizetniük kell majd. A kormány tervei szerint azonban olcsóbb lesz, mint az átlagosan havi 50 ezer forintba kerülő családi napközik. Úgy számolnak, 10-12 ezer forintot kell majd fizetni érte havonta.

Kevesebb lesz a gyerek

Egy az [origo] által megkérdezett demográfus szerint sok nő fog letenni a szülésről a következő években a bevezetett intézkedések miatt. Kutatások igazolták, hogy például a gyed bevezetése után több gyerek született, míg a gyed megszüntetése, a Bokros-csomag idején visszavetette a gyerekvállalást, a születések száma jobban csökkent, mint azt a természetes folyamatok indokolták volna.

A demográfus szerint ráadásul kétséges, hogy a kormány tervével spórolni lehet: az új bölcsődei férőhelyek létesítése és fenntartása sokkal többe kerülhet, mintha fizetnék az anyáknak a gyest vagy a gyedet.

A gyerekvállalási kedv tíz éve változatlanul alacsony Magyarországon. A magyarok többsége két gyermeket szeretne, de nagy a különbség a tervezett és a végül ténylegesen megszületett gyerekek száma között. Az átlagos gyerekszám 1,3, miközben a népesség reprodukciójához 2,05 kellene.

Gyakorló szülők a bölcsődehelyzetről

Bár nem jellemzi az országos helyzetet, mindenképpen tanulságosak azok a tapasztatlatok, amit az egyik olvasónk - cilvilben gyakorló édesanya - élt át. A Budaörsön élő anyuka mindkét gyerekét körülményesen vették fel a bölcsődébe.

A nagyobbik gyerek úgy került be az óvodába, hogy az anyuka egyik szülője egy nagyvállalatnál dolgozott vezető beosztásban, a cég által biztosított támogatás miatt a bölcsőde kapott pénzt, ennek köszönhetően a gyerek bekerült a sima önkormányzati intézménybe. A második gyerek esetében a bölcsi vezetője közölte: a várólistára a huszonnegyedik helyre tudja felvenni a csemetét, és amúgy is csak jövőre lesz esély a felvételre.

Az idősebb gyermeket később simán felvették az óvodába, de a kisebbiknél már nem volt ilyen egyszerű a dolog. Ekkor az anyuka fellebbezést írt az önkormányzatnak, tudván, hogy 10 hely félre van téve a fellebbezőknek, mivel egy fellebbezés volt, bekerült a kislány.

A tapasztalatait leíró édesanya elmondta, mindenhol más az ábra, egyes kerületekben bőven van hely. Budaörs, Budakeszi, Törökbálint, Tárnok, Biatorbágy környékén óriási hiány van bölcsődei és óvodai férőhelyekből. Sokan emiatt trükköznek a lakcímbejelentésekkel is, Budaörsön most már csak 1 évnél régebbi lakcímmel rendelkező gyereket vesznek fel. Az önkormányzati óvoda költsége egy hónapra 6500 forint körül van, ezt étkezési hozzájárulás címén kéri az intézmény. Sok szülő ennél jóval nagyobb terhet is vállalna, ám a magánóvoda és -bölcsődék sokkal drágábbak. Utóbbiak 40-70 ezer forintot is elkérnek, ezt viszont nagyon kevés háztartás tudja kigazdálkodni. További gond, hogy a magánkézben lévő intézmények különböző szolgáltatásokkal csábítják a szülőket, például azzal, hogy lovagolni tanítják a csemetéket, ám a legtöbb esetben ez nem fedi a valóságot.

Egy budapesti anyuka szerint már a születés előtt be kell jelentkezni a bölcsődékbe, különben esélyes, hogy nem lesz már hely a gyereknek. A fizetős bölcsik drágák, 30-40 ezer forintot kell fizetni értük havonta, ami egy egyedülálló anyának komoly probléma.

Egy ikerlányokat nevelő apa elmondta, szerencséjük volt a bölcsődével. Kinéztek ugyan egy fizetős intézményt, ahol fogadták volna a lányokat, de végül, mivel az állami bölcsődében éppen üresedés volt, a jóval olcsóbb helyre kerültek be az ikrek. Itt naponta 300 forintot kell fizetni étkezési hozzájárulásként egy gyerekre, ezért napi négy étkezést biztosítanak. A magánbölcsődékben általában 30-40 ezer forintot kérnek el havonta - tette hozzá.