Vágólapra másolva!
A magyarok nagy részének nincsenek megtakarításai, de ha lennének, akkor mindenek előtt a megbízhatóság és diszkréció mintaképeinek tekintett svájci bankokra bíznák a megtakarításaikat - ez derül ki az  [origo] nem reprezentatív felméréséből. A legkevésbé a magyar államot és a spekulánsokat tartjuk a vagyonunk jó őrének, Soros Györgyre mégis viszonylag sok magyar bízná a félretett pénzét.
Vágólapra másolva!

A gazdasági válság miatt egyre többen vannak, akik napról-napra élnek, és akiknek van félretett pénzük, azokat is elbizonytalanította, hogy szinte napi rendszerességgel érkeznek hírek bajba jutott, sőt, csődvédelembe menekült bankokról.

Nem tett jót a pénzügyi világgal kapcsolatos közhangulatnak az sem, hogy a különböző pénztárakban, vagy egyéb intézményekben tartott megtakarításaink jelentős része hetek alatt "elpárolgott" a tőzsdei árfolyamok szabadesése miatt.

Sokaknak nincs megtakarítása

A magyar bankrendszer ezzel együtt stabil, vagy legalábbis annak tűnik: a bankszakma, a kormányzat és a jegybank minden létező fórumon kifejtette, és törvényekkel meg is támogatta az utóbbi időben, hogy a pénzünk biztonságban van a bankszámláinkon.

A magyarországi pénzügyi hírek sem utaltak arra, hogy komoly félnivalónk lenne, az egyedüli kivétel talán a Bankszövetség szerencsésnek semmiképp sem nevezhető közleménye volt még márciusban, de pánikot ez sem okozott.

A jelek szerint azonban van még mit tenni a magyar megtakarítási piac normalizása érdekében, legalábbis erre utal portálunk utóbbi hetekben végzett, nem reprezentatív felmérése.

Az [origo] olvasói közül csaknem 25 ezren választoltak arra a kérdésünkre, hogy "Ön mire/kire bízná szívesen a pénzét?".

A magyar háztartások jövedelmi helyzetének romlását jól mutatja, hogy a válaszadók mintegy fele arra utaló választ jelölt be, hogy számára ez a kérdés inkább csak elméleti, mivel nincsenek magtakarításai ("Mi az, hogy megtakarítás?" - 47,5 százalék), illetve ha lennének, akkor rögtön el is költené ("Inkább elköltöm" - 14,2 százalék).

Svájci és magyar bankok, illetve Soros

A félretett pénzzel rendelkezők közül a legtöbben (az összes válaszadó 19 százaléka) az évszázadok óta bevált receptet választotta, azaz - az utóbbi időben amúgy a banktitok intézménye miatt folyamatosan támadások alatt álló - svájci bankokra bízná a pénzét. Viszonylag jól szerepeltek a magyarországi bankok is, bennük 7,5 százaléknyian bíznak.

Az Egyesült Államokban milliárdossá vált, magyar származású guru, Soros György a válaszadók 4,2 százalékát győzte meg hozzáértéséről, ami annak fényében különösen hízelgő, hogy a spekulánsokra általánosságban csak 1,5 százalék bízná rá a pénzét.

Feltehetően nem a kompetencia hiánya, hanem inkább a kisebb ismertség az oka, hogy a világ egyik vezető bankárfamiliája, a Rothschild-család mindössze 3,7 százalékot kapott, miközben a magyar államra leadott 2,4 százaléknyi voks arra utal, hogy a tavaly csődközeli helyzetbe került magyar állam vagyonkezelési szolgáltatását csak nagyon kevesen tartanák épeszű megoldásnak.

Európában is kevesebb a félretett pénz

A magyar trendek nem lógnak ki a sorból, a brüsszeli GfK és a Wall Street Journal közös felméréséből ugyanis hasonló tendenciák rajzolódnak ki, bár az is igaz, hogy vannak azért eltérések: Európában a magyarok közül számítanak a legtöbben a megtakarításaik apadására és azok között is ott vagyunk, akik az átlagosnál jobban szeretnék biztonságban tudni a pénzünket, akkor is, ha ezzel csökken a hozam.

Jól bevált, régi nevek

A Bloomberg adatai szerint az egyik legismertebb privátbank, a Banque Privee Edmond de Rothschild Group az idei első negyedévben 1,7 milliárd svájci frank friss pénzhez jutott, és jól alakultak a hasonlóan speciális szolgáltatásokat nyujtó Pictet & Cie. és a Mirabaud & Cie magánbankok számai is. A privátbankok piacát a gazdasági és pénzügy világkrízisen túl az is érezhetően átakakította, hogy a világ egyik legismertebb sztárbankárjáról, a New York-i Bernard Madoffról kiderült, hogy évtizedek óta becsapja az ügyfeleit - az 50 milliárd dolláros kárt okozó csaló végül 150 év börtönbüntetést kapott, ami ellen fellebbezést sem nyújtott be.



A márciusban elkészített, 12 ezer válaszra alapozott kutatás szerint Európában a válaszadók fele mondta azt, hogy kevesebbet fog az idén megtakarítani, mint tavaly: 2008 szeptemberében még 46 százalékos volt ezen válaszok aránya, 2007 tavaszán pedig mindössze 33 százalék.

Megtakarításainak növekedésére az európaiak 10 százaléka számít, szemben az előző felmérés 14, illetve a két évvel ezelőtti 18 százalékos eredményével. Közép-Európában még rosszabb a helyzet, megtakarítási helyzetének romlására 57 százalék számít, javulással pedig csak 5 százalék kalkulál.

Mindeközben Magyarországon a tavalyinál kevesebb félretett pénzzel számol a válaszadók több mint 80 százaléka, ami a legmagasabb érték a kontinensen. Régiós szinten Magyarország lett a rekorder abban az összevetésben is, hogy hányan preferálják a kisebb hozamot a nagyobb biztonság érdekében: Közép-Európában az átlagos érték 84 százalék, nálunk pedig 91 százalék (az európai csúcsot Olaszország hozta, 96 százalékkal, de a magyarnál magasabb ez az arány Németországban és Belgiumban is).