Még csak szemeznek Magyarországgal a jedi lovagok

Helyszínt keres a Csillagok háborúja tévésorozatának gyártásához George Lucas. A Csehországban csalódott sztárproducer egyik munkatársa már járt Magyarországon helyszínek és studiók után kutatva, de döntés egyelőre nincs. Iparági szakértők szerint a magyar filmipar el tudna vállalni egy ilyen megbízást, az amerikai filmgyár ide költözése pedig minden bizonnyal jót tenne az országimázsnak is.

Korábbi szándékával ellentétben valószínűleg mégsem Csehországban forgatja George Lucas a Csillagok háborúja tévésorozatot - írja pénteki számában a The Wall Street Journal (WSJ). Az e-mailben megkérdezett Lucas konkrétan egy országot sem nevezett meg (bár több erre utaló híradás is megjelent a magyar sajtóban), de a tekintélyes amerikai újság Magyarországot emeli ki legfőbb esélyesként.

A változás magyarázata, hogy a pár éve még kedvelt forgatási helyszínnek számító Csehországnál ma sokkal jobb adózási feltételeket kínál több szomszédos állam. "Producerként mindig azt az országot választom, ahol a legjobb stáb és a legjobb adókedvezmények érhetők el" - magyarázta a WSJ-nek a világhírű filmes.

Csehország, ahol olyan filmeket készítettek, mint a Lovagregény vagy az Amadeus, 2004 óta egyre veszít vonzerejéből - ekkor teremtették meg ugyanis a piacon eladdig jelentéktelen Magyarországon a külföldi filmesek számára kedvező adózási környezetet, amit aztán több európai ország, így például Franciaország is követett - idézi fel a lap.

Másfél éve már jártak itt Lucasék

Hídvégi Péter, a Stern Filmstudió vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy egy-másfél évvel ezelőtt valóban járt Magyarországon a Lucas Film egyik producere, aki ekkor az összes jelentősebb magyar filmstudiót felkereste. "Azóta csend van ezzel kapcsolatban" - fogalmazott Hídvégi, aki elmondta, hogy nem lehet tudni, hogy a csillagok háborúja tévésorozatával, vagy pedig egy másik produkcióval kapcsolatban volt itt a neves cég képviselője.

A Stern Filnstudió első embere szerint Magyarország az utóbbi években valóban versenyelőnyt szerzett az addig a régióban piacvezető Csehországgal szemben, Budapesten ugyanis kifejezetten befektetőbarát filmtörvényt fogadott el a parlament, Prágában pedig a korábban létező támogatásokat is megszüntették. A magyar jogszabályok a magyarországi gyártási költségek 20 százalékának adóból való levonását teszik lehetővé, sőt, még az itt gyártott filmek, nem magyaroszági költségeinek 5 százaléka is megspórolható adófronton.

Ez azt jelenti, hogy egy Magyarországon készített film összköltségének akár negyedét is vissza lehet szerezni adóvisszatérítés formájában, ami már komoly tétel. Az adóvisszatérítést természetesen csak azok a cégek tudják igénybe venni, amelyek komoly adófizetők - ezek a külföldi produkciók esetében jellemzően a finanszírozó bankok.

"Okos adózási és iparági tervezés"

A csúcsév, 2003 után öt év alatt 85 százalékkal, 270 millió dollárról 40 millióra zuhant a Csehországban külföldi filmesek által elköltött pénz mennyisége - állítja a WSJ az EEIP pénzügyi tanácsadó cég adataira hivatkozva. A Cseh Audiovizuális Producerek Szövetsége statisztikái szerint míg korábban az amerikai és brit filmesek éves költésének 5 százaléka a cseh filmipart gazdagította, tavaly ez az arány alig érte el az 1 százalékot. Az idei év még rosszabbnak ígérkezik: eddig egyetlen hollywoodi vagy más nagy nemzetközi produkció sem választotta az országot - panaszolta Jasmina Torbati, a Prága melletti Barrandov stúdióban működő Centralscope filmcég producere.

Eközben Magyarország filmipara gyorsan fejlődik, ami az "okos adózási és iparági tervezés" eredménye a WSJ szerint. Az új jogszabályok bevezetésének évében máris 21 millió dollárt tapsoltak el idehaza a külföldi mozgóképesek, 2005-ben pedig az összeg 85 millió dollárra emelkedett. (Ezzel már akkor beérte a csehországi költést - állapította meg az EEIM által a cseh kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmány.)

Megelőztük Prágát

"Megváltozott a sorrend: a filmgyártók először Prágát választották, Magyarországot csak utána, most pedig Magyarország áll az első, Prága pedig a második helyen" - fogalmazott Howard Ellis, a budapesti székhelyű Mid Atlantic Films tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a WSJ-nek.

"A szabályozás igyekszik sikerrel pozicionálni Magyarországot az erősödő gazdasági és kulturális versenyben. Ez válasz az ország földrajzi és nyelvi akadályaiból, illetve kicsi audiovizuális piacából adódó kihívásokra" - nyilatkozta a WSJ-nek Váradi-Bor Judit, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

A lap ismerteti a Magyar Mozgókép Közalapítvány adatait, melyek szerint tavaly 250 millió dollárra rúgott a filmesek itteni kiadása, ebből 150 millióra a külföldieké. A magyar állam kedvezmények formájában egyaránt 20 millió dollárral járult hozzá a munkájukhoz.

Jót tenne az országimázsnak

"A nagyszabású amerikai produkciók készítéséhez jó feltételeket kínál Magyarország, a megbízók nem csak az árat nézik, hanem az ár/érték arányát, azaz a kiszolgálás minősége és a helyszínek legalább ugyanolyan fontos, mint a költségtényező" - mondta az [origo]-nak Sipos Kornél, a Laurinfilm társtulajdonosa. Az árak tekintetében mindenképpen kedvező a magyarországi klíma, az adó-visszatérítés ugyanis komoly pluszt jelenthet a filmkészítők szemében, másik oldalról nézve, jobb árakat tudunk kínálni.

Sipos szerint a régiós filmgyártó-piacról jelenleg azt lehet elmondani, hogy Magyarország, Csehország és Románia fej-fej mellett halad, a második sorban foglal helyet Bulgária és Litvánia, és jönnek fel a szerbek, akik egy komoly stúdióberuházást adnak át a közeljövőben.

Alapvetően meg kell különböztetni a filmet a tévésorozattól. Előbbinél pár hónapos munkáról van szó, legyártják a filmet, majd jönnek az utómunkálatok. Egy 100 millió dollár költségvetésű film esetében Sipos Kornél szerint 20 millió dollár lehet a Magyarországon elköltendő összeg, a többi a már említett utómunkákra, a producer, rendező és a színészek honoráriumára menne el.

Tévésorozatnál egy helyen, azaz valószínűleg egy országban forgatják le az epizódokat, ehhez legalább egy évre kell biztosítani műtermet. A Laurinfilm társtulajdonosa szerint bármelyik, a produkcióra alkalmas stúdió boldogan feladná eddigi megbízásait, megrendeléseit, hogy helyet adjon a Star Wars sorozatnak, ha a készítők Magyarország mellett döntenének.

Sipos Kornél kiemelte, ha a világhírű filmrendező valóban hazánkat választaná, akkor a tévésorozat, és akár egy film készítéséhez is megfelelő infrastruktúrát és szakmunkaerőt tudna biztosítani. "Bár kétségtelen, hogy egy ilyen megbízás elsősorban a magyar filmipar számára lenne fontos, de a Star Wars-sorozat kiváló hírverést jelentene az egész ország számára" - fogalmazott Sipos Kornél, "Mást ne mondjak, az amerikai producerek, rendezők, döntéshozók például végre pontosan tudnák, hol is van Budapest, és nem kevernék össze a román fővárossal, vagyis felkerülnék a legnagyobbak térképére is" - mondta a szakember.

A Laurinfilm vezetője egyúttal hangsúlyozta, nem tud olyan tervről, amely szerint Magyarországra jönne forgatni George Lucas, de ez egy szűk szakma, hamar elterjednek a hírek. Ez persze közelről sem jelenti azt, hogy az amerikai rendező nem szemezne Magyarországgal.