Hatalmas megb�z�si d�jakat lesz k�nytelen kifizetni az amerikai k�zponti bank �s az AIG biztos�t� az ut�bbi feldarabol�s�ban k�zrem�k�d� szakemberek munk�j��rt.�Ek�zben a�t�rsas�g buk�s��rt alighanem nagyban felel�s egykori vezet� b�r�s�gi elj�r�snak n�z el�be.

�sszesen majdnem egymilli�rd doll�r �ti a mark�t azon bankoknak �s �gyv�di irod�knak, amelyek r�szt vesznek a vil�g legnagyobb biztos�t�ja, az American International Group (AIG)�feldarabol�s�ban - jelentette a Reuters a Wall Street Journal nev� lapra hivatkozva.

Az �js�g �gazati szak�rt�k becsl�seire��s a Fed (az amerikai jegybank) New York-i�tagbankja �ltal rendelkez�s�re bocs�tott dokumentumokra t�maszkodva �gy sz�molt, hogy csak a Morgan Stanley 250 milli� doll�rt kasz�lhat. Jelent�s bev�telekre sz�m�that m�g a Bank of America, a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase, a Blackstone Group kock�zatit�ke-t�rsas�g, a Davis Polk & Wardwell �gyv�di iroda �s�az Ernst & Young k�nyvvizsg�l� c�g, .

Ha a WSJ �sszes�tett becsl�se helyes, az �gylet a maga nem�ben az egyik legnagyobb lehet�a Wall Street t�rt�net�ben. N�gyszer annyi p�nz cser�lhet gazd�t, mint az AT&T 1996-os feldarabol�sa sor�n, �s k�zel k�tszer annyi, mint amennyibe a Visa USA tavalyi t�zsd�re vitele - minden id�k legnagyobb r�szv�nykibocs�t�sa - ker�lt.

A lap megjegyzi,�potenci�lis konfliktusok sorozat�val fenyeget az a helyzet, hogy a korm�nyzat - amely 180 milli�rd doll�rral mentette meg az AIG-t az �sszeoml�st�l, �s most a v�llalat 80 sz�zal�kos tulajdonosa - egy sor olyan c�get lesz k�nytelen alkalmazni a feldarabol�s sor�n, amelyet egy�bk�nt hat�s�gai r�v�n ellen�riz.

Az AIG-t a tavaly elm�ly�lt p�nz�gyi v�ls�g k�nyszer�tette t�rdre. A Bloomberg friss h�re szerint a c�gcsoportot 38 �vig vezet�, �ll�s�b�l 2005-ben szab�lytalans�gok miatt elt�vol�tott Maurice "Hank" Greenberget n�gy�ves vizsg�l�d�s ut�n feljelenti az amerikai p�nz�gyi fel�gyelet (SEC). A 84 �ves egykori eln�k-vez�rigazgat�nak kritikusai szerint nagy szerepe van abban, hogy a vil�g legnagyobb biztos�t�ja oda jutott, ahova.