Forradalmi �j�t� a kommunik�ci�ban �s akt�vabb minden el�dj�n�l, vagy egy elt�vedt b�rokrata, aki lassabban reag�lt a gazdas�gi v�ls�gra a kellet�n�l �s m�g most sincsenek konkr�t elk�pzel�sei. Ehhez hasonl� ellent�tes v�lem�nyek fogalmaz�dtak meg Ben S. Bernank�r�l az amerikai Federal Reserve eln�k�r�l, akinek megb�zat�sa id�n j�r le.

Mozgalmas �s kih�v�sokban gazdag h�rom �s f�l �v �ll Ben Bernanke h�ta m�g�tt, a gazdas�gt�rt�net egyik legnagyobb v�ls�g�ban kell korm�nyoznia az amerikai monet�ris politik�t. A k�zponti bank �s eln�k�nek tev�kenys�ge �lesen megosztotta a k�zv�lem�nyt, a politikusokat �s a gazdas�gi elemz�ket egyar�nt. Bernanke 2006 febru�ri kinevez�se az Egyes�lt �llamok jegybankjak�nt funkcion�l� Fed igazgat�i tan�cs�ba eg�szen 2020-ig �rv�nyes, de eln�ki megb�zat�sa 2010 elej�n lej�r �s egyre t�bben vetik fel a k�rd�st, hogy mi lesz vele.

A kor�bban is a Fed k�tel�k�ben dolgoz� Bernank�t George W. Bush�el�z� amerikai eln�k �ltette jelenlegi hely�re, ahol meg�r�k�lte az �sszeoml�s sz�l�n �ll� amerikai ingatlanpiac �sszes baj�t Alan Greenspant�l, aki 1987 �ta ir�ny�totta a p�nz�gyi int�zetet�- t�bbnyire gazdas�gi n�veked�s id�szak�ban.

Az 1953-ban sz�letett �s 1979-ben doktori fokozatot szerz� Bernanke kezdetben a k�zhangulat lecsillap�t�s�val foglalkozott �s kisebb�teni akarta a lak�spiaci gondok l�tsz�lagos m�ret�t. Amikor viszont felismerte a v�ls�g val�s kock�zat�t �s szembes�lt az amerikai hitelforr�sok besz�k�l�s�vel, maga is akci�ba lend�lt.

A Fed 2007 augusztusa �ta p�lda n�lk�li m�rt�kben cs�kkentette az amerikai jegybanki alapkamatot, ami m�ra eg�szen a 0,0 �s 0,25 sz�zal�k k�z�tti s�vba esett le. A k�zponti bank akt�van beleavatkozott a gazdas�gi folyamatokba bankok kiment�s�vel, vagy �ppen �llampap�r v�s�rl�sokkal �s maga Bernanke sokkal k�zvetlenebb szerepet v�llalt a szervezet kommunik�ci�s tev�kenys�g�ben, mint b�rmelyik el�dje.

Meg�rdemli a m�sodik n�gy �vet is

A k�zv�lem�ny kutat�sokat n�zve egy�rtelm�en annak van nagyobb es�lye, hogy Bernanke j�v� ilyenkor is a Fed eln�ki sz�k�ben �l. Egy, a Bloomberg �ltal k�sz�tett m�sodik negyed�ves felm�r�sben a megk�rdezett befektet�k 75 sz�zal�ka nyilatkozott kedvez�en Bernank�r�l, t�bben, mint b�rmely m�s mostani jegybankeln�kr�l.

A befektet�k mellett a k�zgazd�szok k�z�l is sokan Bernanke p�rtj�t fogj�k, r�ad�sul nem is az ismeretlenen k�z�l. Paul Krugman, Nobel-d�jas k�zgazd�sz szerint a k�zponti bank eln�ke nagyon sikeres volt a v�ls�g kezel�s�ben. "Meg�rdemli a m�sodik terminus�t. A p�nz�gyi mened�kek utols� mentsv�r�v� siker�lt alak�tania a Fedet. Amikor a bankok nem�tudtak a megfelel� mennyis�g� t�k�t a piacokra juttatni, � megtette a Feddel" - mondta Krugman a Bloombergnek.

A lass� kezd�s ellen�re Bernanke tet� al� hozta a Bear Stearns felv�s�rl�s�t, a Fannie Mae �s a Freddie Mac biztos�t�k �llamos�t�s�t, az AIG-nek 85 milli�rd doll�ros seg�lycsomagot ny�jtott �s gyorshitel programot val�s�tott meg a befektet�si bankok sz�m�ra. "Egy p�nz�gyi v�ls�gban, ha egy nagy c�g rendezetlen m�don megy cs�dbe, mag�val r�ntja a rendszert. Elhat�roztam, hogy nem leszek az a Fed eln�k, aki �sszehozta a m�sodik Nagy Vil�gv�ls�got" - nyilatkozta Bernanke kamer�k el�tt.

�g�ret�t megtartva Bernanke Henry M. Paulson egykori p�nz�gyminiszterrel v�llvetve �rvelt a Fed befoly�s�nak kiterjeszt�se mellett �s kereszt�lvertek a kongresszuson egy 700 milli�rd doll�ros programot az �rt�ktelen jelz�loghitelek felv�s�rl�s�ra, k�zvetlen�l azut�n, hogy elk�lt�ttek 300 milli�rd doll�rt a piacok stabiliz�l�s�ra.

Nem alkalmas a feladatra

Egyesek viszont nem kedvelik Bernanke megold�sait. A v�ls�g hi�ba ki�ltott gyorsas�g�rt, Anna Schwartz k�zgazd�sz szerint nagyobb hangs�lyt kellett volna helyezni a d�nt�sek �tl�that�s�g�ra, hogy ne s�lyosbodjon a helyzet. Schwartz a vil�gos c�lkit�z�sek hi�ny�t is sz�mon k�ri Bernank�n, valamint szerinte p�r d�nt�se is hib�s volt.

Hasonl� fenntart�sokat fogalmazott meg a szint�n Nobel-d�jas k�zgazd�sz Joseph Stiglitz is, annyiban., hogy el kellene gondolkozni Bernanke lev�lt�s�n. "Sok buktat� van m�g. Gondok vannak az ingatlanpiacon. Tudjuk, hogy m�g sok jelz�log fog bed�lni, �s nem ismerj�k a bankok helyzet�t" - mondta Stiglitz, aki csak nagyon lass� n�veked�sre sz�m�t.

Komoly kritika �rte Bernank�t kor�bban, hogy a Bear Stearns �tv�tel�n�l seg�dkezett, ugyanakkor a Lehman Brotherst hagyta bebukni,�m�ly�tve ezzel�a v�ls�got. Bernanke az�ta t�bb f�rumon, �js�gokban, t�v�m�sorokban magyar�zta d�nt�seit �s v�zolta fel az elk�pzel�seit. A m�diakamp�ny azonban nem hatotta meg p�ld�ul a politikusokat, akiknek m�r kezd eleg�k lenni bel�le.

A Kongresszusban d�l el a sorsa

Tipikus helyzetben van a Fed abb�l a szempontb�l, hogy b�rmit tesznek emberei, kritiz�lni fogj�k �ket. A republik�nusok szerint a bank t�lterjeszkedett �s az �llami elnyom�s jelk�pe lett. A demokrat�k szerint viszont eladta mag�t a nagy bankoknak �s nem t�r�dik a fogyaszt�kkal, valamint nem el�g nyitott a k�lvil�g fel�.

A kongresszusban egyre t�bben akt�vabb belesz�l�st k�vetelnek a Fed �gyeibe, ami megk�rd�jelezheti f�ggetlens�g�t. Agg�dnak a nagy kiad�sok miatt is, ami le�rt�kelheti a doll�rt, vagy infl�ci�hoz vezethet. Ezenk�v�l a pozit�vabb h�rek kezdi elfeledtetni a politikusokkal, hogy m�g sz�ks�g lehet egy kem�ny Fedre.

Megosztotts�g van a v�ls�gb�l kivezet� megold�sokkal kapcsolatban�is. Bernanke elvileg p�rtolja Barack Obama amerikai eln�k javaslat�t, hogy�szigor�bb szab�lyoz�sra van sz�ks�g, a Feddel k�zponti szerepben, de nem �rt egyet mindennel. Az pedig nagy b�tors�gra vall, hogy akkor sz�lljon szembe Bernanke egyetlen lehets�ges p�rtol�j�val Obam�val, amikor a kongresszusban kritiz�lj�k �s a hetekben d�lhet el saj�t sorsa is.

V�laszt�si siker�knek k�sz�nhet�en�a demokrat�k - ha akarnak - egyed�l d�nthetnek a k�vetkez� Fed eln�k szem�ly�r�l. A jel�ltet az amerikai eln�k nevezi ki, de a kinevez�s�csak a kongresszus meger�s�t�s�vel lesz �rv�nyes. Figyelembe v�ve, hogy utolj�ra 1979-ben jel�ltek a posztra valakit a demokrat�k, nagy a k�s�rt�s Obama sz�m�ra, hogy keressen valaki m�st Bernanke hely�re.

Jelentkez�b�l pedig akad b�ven. Felvet�d�tt Lawrence Summers volt p�nz�gyminiszter, Janet Yellen a San Franciscoban lev� Fed-tagbank eln�kasszonya, Roger Ferguson, �s Alan Blinder volt Fed-aleln�k�k neve is.

A szakmais�g mellett persze az is fontos, hogy milyen egy�nis�ge van a Fed eln�k�nek. Ahogy Charles Liegeman befektet�i tan�csad� fogalmazta, az a nagy k�rd�s v�gs� soron, hogy Barack Obama kivel akar egy�tt dolgozni, hiszen Bernank�t csak meg�r�k�lte nem pedig v�lasztotta.