Tavaly áprilisi szintre csökkent a kamat - Erős maradt a forint

Holnaptól 8 százalék lesz a magyar alapkamat - így döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén. A piaci várakozásoknak megfelelő döntés eredményeként tavaly áprilisi szintre mérséklődött a kamatszint. A mostani monetáris lazítás és a jövőbeni esetleges újabb kamatvágások kedvezhetnek az utóbbi években háttérbe szoruló, az euró- és frankhitelekhez képest jelenleg még igen drága forinthiteleknek.

Nem okoztak meglepetést a magyar jegybankárok, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A lépésre a forint érdemben nem reagált, a döntés utáni percekben 267,98 forinton jegyezték az európai közös devizát.

A Reuters hírügynökség felmérése ezt a döntést előlegezte meg, 23 szakértő közül mindössze négy mondta azt, hogy az MNB döntéshozó testülete váltzatlanul hagyja a kamatot, a többiek 50 bázispontos csökkentést valószínűsítettek.

További csökkentés jöhet

A kamatcsökkentést részben az tette lehetővé, hogy az infláció a vártnál jobban alakult. A mindössze 5,1 százalékos júliusi inflációs adat, elhessegette a rövid távú inflációs nyomással kapcsolatos félelmeket is. A piacon meredekebb, 100 vagy akár annál is nagyobb mértékű kamatcsökkentésről szóló várakozások is elterjedtek hétfőn, de a magyar jegybank nem okozott meglepetést - kommentálta a jegybanki döntést Sörös Csaba, a Takarékbank szakértője.

Természetesen a reálgazdaság teljesítménye - a GDP több mint 7 százalékkal esett a második negyedévben - továbbra is jóval alacsonyabb alapkamatszintet indokolna, de az MNB-nek az államadósság finanszírozhatóságára és a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie. Egyre inkább érlelődik egy komolyabb korrekció a nemzetközi részvénypiacokon, melynek következtében jelentősen romolhat majd a befektetői hangulat, így a forint lába alatt is megremeghet majd a talaj szeptemberben - fogalmazott a szakember, és hozzátette: az euróárfolyam jelenlegi 265-275 forintos sávban történő stabilizálódása döntően a kedvező nemzetközi hangulatnak és nem a magyar gazdaságba vetett bizalomnak köszönhető, vélhetően ezért nem került sor a vártnál nagyobb vágásra.

Az év végéig - tehát a hátralévő 4 kamatdöntő ülésen - a várt részvénypiaci korrekció miatt - legfeljebb további 100 bázispontos csökkentést valószínűsítenek a Takarékbanknál, ami 7-7,5 százalékos év végi kamatszintet jelentene. Ez megfelel a piaci várakozásoknak, a Reuters már említett felmérése szerint is 7-7,5 százalék körüli kamatszint várható december végére, jövőre pedig tovább apadhat a kamat, az elemzői kar 6 százalékos rátára számít 2010 végén.

Csak a mérték volt a kérdés

Az elmúlt három hónapban, több mint 20 nemzeti bank is lazított a monetáris politikáján, ami alapján látható, hogy a világban még nem ért a végére a kamatvágási hullám. A kérdés nem az Magyarországon, hogy vágni kell-e az alapkamatból, hanem az, hogy mennyit - értékelte a magyar jegybankárok döntését Orosz Dániel, az Axa stratégiai tanácsadója.

A kilátásokat tekintve még mindig kétséges, hogy meddig teszi lehetővé a kedvező befektetői hangulat, hogy a forint kevésbé érzékenyen reagáljon az alapkamat csökkentésére. Így hétfőn a kamatvágást nem igazán lehetett volna halogatni, viszont nem is lett volna indokolt az ennél gyorsabb tempó, vagyis a mostaninál komolyabb kamatcsökkentés.

Azt is látni kell - mondja Orosz -, hogy a gyengébb második negyedéves GDP, a lényegesen alacsonyabb július inflációs adat továbbra is azt jelzi, hogy komoly sokkhatás érte a hazai fogyasztókat. A költségvetési megszorítások miatt ezeket a komoly recessziós hatásokat csak a monetáris oldalról lehet tompítani.

Legutóbb másfél éve volt itt a kamat

A hétfői lépés után kialakult 8 százalékos szintre legutóbb tavaly április 1-jén került az alapkamat, igaz, akkor 50 bázisponttal 8 százalékra emelték a kamatszintet a jegybankárok, azóta pedig meglehetősen széles sávban mozgott az irányadó ráta.

A legnagyobb változás a múlt év október 22-én volt, az egyre mélyülő válság miatt fokozódó forintgyengülés megakadályozására az MNB 3 százalékponttal 11,5 százalékra emelte a kamatszintet. Erről a magas szintről januárig 9,5 százalékra csökkent a ráta, majd hosszú csend következett.

Legutóbb július 28-án 100 bázisponttal csökkent a kamat, 8,5 százalékra, az a döntés meglepte a piacot, mert az elemzők csak 0,5 százalékpontos vágásra számítottak. Annak ellenére, hogy júliusban hat hónapnyi kivárást követően 1 százalékpontot vágott az MNB, most túlzás lett volna újra ilyen mértékű kamatcsökkentést végrehajtani. Ez nem egy versenyfutás - fogalmazott az Orosz Dániel, és hozzáfűzte: ugyanakkor a nemzetközi hangulat és ezen keresztül Magyarország kockázati megítélése továbbra is kedvező hátteret nyújtott annak, hogy folytatódjon a kamatvágás.

Hatások

A kamatcsökkentés érinti a háztartások pénzügyeit is, a két legfontosabb tényező a forint árfolyamára és a hitelkamatokra gyakorolt hatás. Ha egy magas kamatszintet fenntartó jegybank mérsékli a kamatszintet, akkor a fizetőeszköz gyengülni szokott, mivel csökken az adott ország által kínált kamatelőny, és ezért a befektetők eladói nyomás alá helyezik a kérdéses devizát.

Kamatok a feltörekvő piaci országokban (2009. augusztus 24-én, százalékban)

Albánia	5,75
Brazília	8,75
Csehország	1,25
Bulgária	1,71
Dél-Afrika	7,00
Eurózóna	1,00
Horvátország	6,00
Izland	12,00
Lengyelország	3,50
Oroszország	10,75
Románia	8,50
Törökország	7,75
Ukrajna	11,00

Forrás: Reuters, [origo]-gyűjtés

A mostani válság miatt kialakult helyzet azonban más, a kamatvágás ugyanis azt jelezheti, hogy a gazdasági helyzet javul, megindulhatnak a beruházások, a nagyon mélyre süllyedő iparban kedvező folyamatok indulhatnak meg. A beáramló pénz pedig támaszt adhat a devizának, így például a forintnak is, ez pedig ellensúlyozhatja a kamatelőny miatt várható, leértékelődést generáló hatást. (A hétfői kamatdöntés után nem változott a forint jegyzése.)

Kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a forinthitelek

A stabil vagy erősödő forint alapvetően jó hír azoknak a háztartásoknak, amelyek az elmúlt években forinthitelt vettek fel. Abból a szempontból mindenképpen, hogy amennyiben a forint valóban nem veszít értékéből, akkor nem kell majd jóval nagyobb havi törlesztést fizetniük a háztartásoknak. Bár a bankok a jegybanki kamatvágások után először a betéti kamatokat igazítják hozzá az csökkentett alapkamathoz, előbb-utóbb a hitelek ára is mérséklődni fog.

Ez pedig a forintkölcsönök versenyképességét javítja, és hosszabb távon elképzelhető, hogy a biztonságot előtérbe helyező háztartások a devizahiteleknél jelenleg jóval drágább forinthitelek felé fordulnak. (A forintalapú kölcsönöknél ugyanis nincs árfolyamkockázat, márpedig sok adósnak a válság miatt gyengülő forint komoly megterhelést jelentett, amikor a svájci frank árfolyama a 200-210 forintos szint felett járt.)

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint persze van mit behozniuk a forintalapú kölcsönöknek. Júniusban a lakáscélú forintkölcsönök átlagos hitelköltségmutatója 15 százalék felett volt, míg az euró- vagy svájcifrank-alapú lakáshitelek esetében ez a mutató 10, illetve 8 százalék alatt járt júniusban. A forinthitelek jobb helyzetére utal az is, hogy júniusban a háztartások új forintalapú lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke jelentősen emelkedett: 2007 júniusától idén májusig havonta 13-14 milliárd forint értékben vettek fel forintalapú lakáshitelt a háztartások, míg júniusban bőven 16 milliárd forint felett volt ez az érték. Ha pedig a kamat valóban a Reuters-felmérésben szereplő 6 százalékra csökken jövő év végére, akkor a forinthitelek még jobb helyzetbe kerülhetnek.

Arról azért egyelőre korai lenne beszélni, hogy vége a válságnak, a jelenlegi adatok ugyanis kiábrándító teljesítményről árulkodnak, ám a nemzetközi piacokon már akadnak biztató jelek.