V�ls�gh�rad�: Gyeng�lt a forint, esett a BUX, Amerik�ban semmi sem t�rt�nt

2009.08.27. 1:30

A forint a r�gi�s deviz�kkal egy�tt mozgott- ez�ttal lefel�. Az amrikai t�zsd�ken nagyj�b�l semmi sem t�rt�nt, a pesti parketten a vezet� index 1,7 sz�zal�k feletti vesztes�get hozott �ssze. ism�t Magyarorsz�gra j�nnek az IMF szakemberei, a jegybank 2010-ben a GDP 0,9 sz�zal�kos visszaes�s�re sz�m�t. Hajnali v�ls�gh�rad� cs�t�rt�k�n.

Cs�t�rt�k�n k�lf�ldr�l �rkeznek fontosabb adatok, k�z�tt�k is az amerikai GDP m�sodik negyed�ves alakul�sa, valamint az augusztusi n�met infl�ci�. Az el�bbi adat m�g nem javul, a v�rakoz�sok szerint 1,5 sz�zal�kos visszaes�sre kell sz�m�tani. N�metorsz�gban �ves alapon 0,5 sz�zal�kosr�l 0,2 sz�zal�kosra m�rs�kl�dik az �rak cs�kken�s�nek �teme, az el�z� h�naphoz m�rten pedig maradnak a v�ltozatlan �rak.

Enyhe javul�st mutatnak a fogyaszt�i bizalmi indexre augusztusi menedzser indexek, valamint a brit beruh�z�sok a m�sodik negyed�vben. Az ut�bbiak havi alapon lassul�, �ves alapon viszont gyorsul� visszaes�st mutatnak a v�rakoz�sok alapj�n.

A m�sodik negyed�vben az amerikai szem�lyi fogyaszt�sok n�veked�si �teme nem v�ltozik, jap�n infl�ci� ezzel szemben mind h�/h�, mind pedig �v/�v alapon gyorsul.

Magyarorsz�gon csak a KSH tesz k�zz� fontos makroadatot, holnap j�nnek ki a m�jus-j�liusi munkan�lk�lis�gi �s foglalkoztatotts�gi adatok.

Megint j�n az IMF

New Yorkban semmi sem v�ltozott, a t�zsdeindexek csak jelz�sszer�en emelkedtek.

A r�gi�s deviz�k le�rt�kel�d�se, valamint a doll�r er�s�d�se gyeng�tette a forintot szerd�n a bankk�zi devizapiacon.

A cs�cs ut�n jelent�s m�nuszban z�rt a BUX, v�g�l 1,72 sz�zal�kos vesztes�ggel fejezte be a keresked�st szerd�n.

A Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) k�ld�tts�ge meg�rkezett Budapestre, �s szerd�n megkezd�d�tt a Magyarorsz�g k�vetkez� hitelr�szlet�nek leh�v�s�t megel�z� szok�sos konzult�ci�.

Meger�s�tette kor�bbi becsl�s�t a Magyar Nemzeti Bank leg�jabb gazdas�gi el�rejelz�se, azaz j�v�re 4,1 sz�zal�kos infl�ci�t �s 0,9 sz�zal�kos GDP-visszaes�st v�rnak.

J� h�rek Amerik�b�l

Huszonegy sz�zal�kkal n�tt Oroszorsz�g aranytermel�se az idei els� h�t h�napban.

J�liusban az amerikai �jlak�s-�rt�kes�t�sek sz�ma a v�rt 395 ezer helyett 433 ezerre emelkedett. Az el�z� h�naphoz k�pest 9,6 sz�zal�kkal emelkedtek az �rt�kes�t�sek, 2005 febru�rja �ta nem l�tott �temben.

A v�rtn�l jobban n�tt a tart�s cikkek �j megrendel�se j�liusban az Egyes�lt �llamokban, elemz�k szerint ez is a gazdas�gi v�ls�g enyh�l�s�t jelzi.

Bulg�ria a gazdas�gi neh�zs�gek ellen�re kiegyens�lyozott k�lt�gvet�st k�v�n fenntartani valutabizotts�gi rendszer�nek meg�rz�se c�lj�b�l.

Ism�t javult a n�met gazdas�gi hangulatot m�r� Ifo-index, ami a magyar gazdas�g sz�m�ra is j� h�r.

Rosszul megy az RTL-nek �s a US Postalnak

Szeptember elsej�t�l Budapesten �tlagosan 7,8-8,8 sz�zal�kkal cs�kken a lakoss�gi fogyaszt�knak a t�vh�szolg�ltat�s d�ja, a nem lakoss�gi fogyaszt�kn�l a cs�kken�s 7,2-8,7 sz�zal�k.

A v�rtn�l nagyobb nyeres�gre tett szert az els� f�l �vben a holland Heineken.

Elfogadhat�nak tartan� a n�met korm�ny, ha az Opel az eddig favoriz�lt kanadai-osztr�k Magna aut�ipari besz�ll�t� helyett a belga RHJ p�nz�gyi befektet�h�z ker�lne.

Az RTL csoport 62 milli� eur� ad� ut�ni vesztes�get jelentett szerd�n az idei els� f�l�vr�l.

A cs�kken� lev�lforgalom �s a g�pies�t�s k�vetkezt�ben tov�bbi le�p�t�st tervez az amerikai postav�llalat. Az orsz�gban m�sodik legt�bb munkaer�t foglalkoztat� c�g 30�000 f�vel cs�kkenten� az �llom�nyt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK