A glob�lis gazdas�gi kr�zis sor�n�csak Amerik�ban t�bb mint�nyolcvan bank�d�lt be id�n. K�zben egy n�met bankot megmentett ugyan az �llam, de ez t�bb mint sz�zmilli�rd eur�j�ba ker�lt, �s a p�nzint�zet lev�ltott vezet�je most m�g k�rt�r�t�s�rt is perel, mik�zben a kisr�szv�nyesek vesztes�geik miatt tiltakoznak. A cs�dt�l megmentett banknak magyar �gyletei is voltak.

A Handelsblatt n�met napilap egyszer�en csak botr�nybanknak nevezi azt a p�nzint�zetet, amelyr�l kider�lt, hogy az eddig belefektetett 102 milli�rd eur� ut�n �jabb h�tmilli�rdra van sz�ks�ge.

A bankot �gy h�vj�k: Hypo Real Estate (HRE), �s a n�met sz�vets�gi �llam �gy �sszesen mintegy 109-110 milli�rd eur�t k�lt majd a p�nzint�zetre - ha figyelembe vessz�k az elm�lt �v �sz�t�l a HRE-be belepump�lt milli�rdokat is. A mostani h�tmilli�rd az�rt kell, hogy felt�k�s�ts�k a bankot, amely a Handelsblatt szerint gyakorlatilag semmit �r jelenleg, mert a bankment�s �ta �jabb �s �jabb vesztes�gek keletkeznek a c�gn�l.

M�r tudt�k

M�r kor�bban is sz� volt arr�l, hogy 10 milli�rdot m�g be kell fektetni a bankba, �s ebb�l h�rmat m�r bele is tett a bankment� alapb�l, az �gynevezett Soffin-kassz�b�l Berlin. Most v�rhat�an �jabb h�tmilli�rd �rkezik a bankhoz a d�sseldorfi lap szerint.

A n�met p�nz�gyminiszter, Peer Steinbr�ck szerint m�r kor�bban is tudott volt, hogy a HRE-nek p�nzre van sz�ks�ge. Az �llam m�r megszerezte kor�bban a bank 90 sz�zal�k�t a Soffin-alapon kereszt�l, �s most felv�s�rl�si aj�nlatot tesz a marad�k t�z sz�zal�kra is. A HRE r�szv�nyei�rt 1,30 eur�t k�n�lnak, ami felh�bor�totta a kisr�szv�nyeseket. A 90 sz�zal�k megszerz�se ut�ni "kiszor�t�s" c�lja, hogy a lehet� legt�bb bankr�szv�nyt biztos�tsa mag�nak az �llam, a hitelek �s garanciav�llal�sok fedezet��l - �rja a S�ddeutsche Zeitung.

A kisr�szv�nyesek hi�ba l�pnek fel ez ellen, az �llam most r�teszi a kez�t a bankra. A tiltakoz�k megd�bbent� eseteket is eml�tenek. A S�ddeutsche Zeitung felid�zi, hogy egy fiatal n� transzparenssel t�ntetett a HRE r�szv�nyeseinek gy�l�s�n, ami�rt 160 ezer eur�t vesztett a Hypo Real Estate pap�rjain. Pontosabban nem is � vesz�tett, hanem k�t mozg�ss�r�lt gyermeke, akiknek a jav�ra vette a r�szv�nyeket.

A tavalyi buk�s

A Hypo Real Estate meging�sa az eg�sz n�met p�nz�gyi �letet megr�m�tette 2008 �sz�n, minthogy a HRE akkor ker�lt bajba, amikor tavaly szeptemberben �sszeomlott a vil�g egyik legnagyobb befektet�si bankja. A HRE �gyei most, k�zel egy �vvel a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i cs�dje ut�n der�ltek ki.

A n�met Spiegel magazin arr�l sz�molt be, hogy mi t�rt�nt az �sszeoml�s sz�l�re ker�lt m�ncheni Hypo Real Estate Grouppal. A magazin szerint a hatalmas t�thez k�pest meglehet�sen hidegv�r�en reag�ltak a berlini politikusok. A legki�lezettebb pillanatokban ugyanis a kabinet tagjai �s beosztottjaik az utols� percekig pr�b�lt�k a mag�nbankok k�pvisel�it szorongatni, hogy min�l nagyobb �sszeget izzadjanak ki magukb�l a HRE megment�s�re.

Egy kis kronol�gia

A Spiegel pontos kronol�gi�t k�z�lt a tavaly szeptember 19. �s okt�ber 6. k�z�tti esem�nyekr�l. A Lehman bed�l�se ut�n p�r nappal kider�lt, hogy a HRE s�lyos finansz�roz�si probl�m�kkal k�zd. A HRE 2007-ben megv�s�rolta ugyanis az �r p�nz�gyi c�get, a Depf�t. Ez a v�llalkoz�s kor�bban N�metorsz�gban m�k�d�tt, de a magazin szerint az�rt telep�lt �t �rorsz�gba, hogy olyan tev�kenys�geket folytathasson, amelyeket haz�j�ban a t�rv�nyek szigor�an korl�toztak, a liber�lisabb �rek viszont megengedtek.

A Depfa kihaszn�lta az �rek lazas�g�t, �s rendk�v�l kock�zatos tranzakci�kat hajtott v�gre. �gy p�ld�ul hossz� t�vra kiadott hiteleit r�vid lej�rat� forr�sokb�l pr�b�lta fedezni, ami minden alapvet� bank�zemtani tank�nyv szerint szigor�an tilos.

A Lehman buk�sa ut�n azonban a r�vid lej�rat� hiteleket m�g egym�snak sem mert�k a bankok foly�s�tani, �gy a Depfa �ri�si bajba ker�lt. Pedig a kicsinek l�tsz� �r p�nzint�zet �gyfelei k�z�tt hatalmas �llamok �s befoly�sos �nkorm�nyzatok is voltak, �gy a Depfa �sszeoml�sa nemcsak a HRE-t r�ntotta volna mag�val, hanem sz�mos orsz�got is rendk�v�l neh�z helyzetbe hozott volna.

Mindezt a n�met korm�ny kezdetben viszonylag h�v�sen vette tudom�sul. Pedig szeptember 22-�n m�r a Depfa ad�ss�gai miatt a HRE f�n�ke, Georg Funke a legnagyobb n�met kereskedelmi bank, a Deutsche Bank f�n�k�t, Josef Ackermannt k�rte meg, hogy seg�tsen. Funke 15 milli�rd eur�t k�rt. A n�met p�nz�gyminiszt�riumban ekkor kezdtek felfigyelni az �gyre, b�r m�r kor�bban is �rkeztek rossz h�rek a HRE-r�l, de a p�nz�gyminisztert, Peer Steinbr�ck�t ekkor riasztott�k a seg�lyk�r�s miatt.

Dr�mai napok

Ezut�n dr�mai napok k�vetkeztek: alkudoz�s a mag�nbankok �s az �llam k�z�tt, hogy ki mennyit visz el a Depfa �s a HRE ad�ss�gaib�l. Az alkudoz�s �ltal�ban az utols� pillanatig tartott, �s a d�nt� mobilh�v�s a kancell�r, Angela Merkel �s Josef Ackermann k�z�tt zajlott, j�llehet kor�bban k�t h�tig h�z�dott az id�t rabl� t�rgyal�ssorozat.

Merkel �s a Deutsche Bank f�n�ke �llapodott meg tulajdonk�ppen, a t�bbi mag�nbank �s a t�bbi korm�nytisztvisel� ink�bb csak a r�szleteket dolgozt�k ki. Okt�ber 6-�ra m�r teljesen f�lre�ll�tott�k Funk�t �s a bajba jutott HRE menedzsmentj�t. Benn�k m�r �gysem b�zott senki, a Deutsche Bank szak�rt�i utaztak ki �rorsz�gba, hogy ellen�rizz�k a Depfa k�nyvel�s�t, �s kider�tett�k, nem is 15, hanem 50 milli�rd eur�ra van sz�ks�g a bankment�shez.

Ekkor m�r bekapcsol�dott az Eur�pai K�zponti Bank f�n�ke, a francia Trichet is a t�rgyal�ssorozatba, hiszen a n�met korm�ny h�z�dozott a ment��v odadob�s�t�l, mik�zben Eur�pa-szerte francia, belga �s holland p�nzint�zeteket mentenek a sz�ban forg� korm�nyok. A megmentett bankok k�z�tt volt a Dexia is, a belga-luxemburgi p�nzint�zet, amelynek �gyfelei k�z�tt - a Depf�hoz hasonl�an - nagyon sok a szuver�n orsz�g, illetve fontos �nkorm�nyzat. V�g�l a berlini kabinet is engedett, Merkel ezt Ackermann-nal besz�lte meg, ahogyan ezt m�r id�zt�k.

Nem sz�gyenl�s a buk�st okoz� topbank�r

Tavaly okt�ber �ta egy�bk�nt az 50 milli�rd eur� sem bizonyult el�gnek a HRE sz�m�ra, az �llamnak �s a bankok konzorcium�nak �sszesen 100 milli�rd eur� �rt�kben kellett garanci�t v�llalniuk. Ezen k�v�l mer�lt fel m�g a mintegy 9-10 milli�rdos t�keemel�s, amihez hozz�j�rul k�r�lbel�l 3 milli�rd eur�, amibe a bank r�szv�nyeinek megszerz�se ker�lt az �llamnak.

Sokan azt hihetn�k, hogy a gyakorlatilag �rt�ktelenn� v�lt HRE kor�bbi f�n�ke a buk�s ut�n megh�zta mag�t. �m Georg Funke nem �gy tett: a menesztett topmenedzser pert ind�tott, hogy megkaphassa milli�s nagys�grend� fizet�s�t, hiszen �t eredetileg hat�rozott id�re, 2013-ig szerz�dtett�k.

Funke m�g tov�bbi jogc�meken k�vetel is kisebb-nagyobb �sszegeket a bankt�l, amelyet � vezetett abba a kr�zisbe, amely majdnem eg�sz Eur�pa p�nz�gyi rendszer�t �sszeomlasztotta. Nem v�letlen, hogy N�metorsz�gban imm�r Funke lett a "v�ls�g arca", az � fell�p�s�vel illusztr�lj�k sokszor N�metorsz�gban a bank�rok arroganci�j�t.

Egy magyar �gyf�l: az MFB

A Depfa Bankr�l eml�tett�k m�r, hogy sz�mos �llami �s �nkorm�nyzati projekt hitelez�s�vel foglalkozott. �gy t�bbek k�z�tt magyar �gyfele is volt.

"A Magyar Fejleszt�si Bank egy�ttm�k�d�se a Depfa Bankkal a kor�bbi �vekben volt intenz�v, amikor az m�g nem volt a HRE-csoport r�sze" - tudtuk meg a magyar p�nzint�zett�l. A Depfa k�t nagyobb �gyletben is kiemelt partnere volt az MFB-nek: egy k�tv�nykibocs�t�sban �s egy szindik�lt hitel felv�tel�ben.

Az �r k�zpont� p�nzint�zet 2006 okt�ber�ben az egyik f� szervez�je volt annak az 500 milli� eur�s k�tv�nykibocs�t�snak, amelyet az MFB hajtott v�gre. Az MFB �sszesen h�romszor bocs�tott ki eur�k�tv�nyt, ez a k�z�ps� emisszi� h�t �ves �rt�kpap�r kibocs�t�s�t jelentette. A Depfa itt t�rsszervez� volt a Credit Suisse �s az HSBC �ri�sbankok mellett. "Ugyanakkor az MFB nem helyezett ki p�nzeszk�z�ket a Depf�n�l, �gy a bank 2007-es HRE-csoporthoz csatlakoz�sa, �s tev�kenys�g�nek k�s�bbi megrend�l�se nem �rintette a magyar p�nzint�zetet" - hangs�lyozza az MFB.

Egy m�sik tranzakci�

A Depfa r�szt vett egy m�sik tranzakci�ban is, amikor szindik�lt hitelt vett fel az MFB, �s a Depfa a hitelez�i csoport tagjak�nt vett r�szt az �gyletben. Ennek a hitelnek a visszafizet�se �ppen j�v�re lesz esed�kes.

"A Depfa f�nykor�ban kiemelked� szerepet j�tszott az �llami fejleszt�si finansz�roz�sokban a nemzetk�zi sz�nt�ren" - hangs�lyozza az MFB - "sajnos id�k�zben a v�ls�g miatt Depfa er�sen visszafogta tev�kenys�g�t, jelent�sen �talak�totta �zletpolitik�j�t, aminek k�vetkezt�ben az MFB-vel val� j�v�beni egy�ttm�k�d�s gyakorlatilag lehetetlenn� v�lt". Az MFB ugyanakkor hangs�lyozta, hogy tudom�sa szerint a Depf�t �s a HRE-t a n�met korm�ny kiseg�tette a bajb�l, �gy nem kell tartani e p�nzint�zet tov�bbi neh�zs�geit�l.

ForrA!s: AFP

A m�sik MFB-partner: a Dexia

Hasonl� a helyzet a belga-luxemburgi Dexia bankkal is, amely t�bb nyugat-eur�pai �llam seg�ts�g�vel tudta csak fenntartani mag�t a v�ls�g legs�lyosabb, tavaly �szi pillanataiban. Ezzel a p�nzint�zettel is kapcsolatban �llt az MFB.

"A Dexia is az akt�van hitelez� p�nzint�zetek k�z� tartozott, de a bankv�ls�g miatt ez a p�nzint�zet is visszaszorult az �llami fejleszt�sek finansz�roz�s�b�l, �gy magyarorsz�gi aktivit�suk is cs�kkent" - tudtuk meg az MFB-t�l.