Augusztus végéig összesen 3 milliárd forint támogatásban részesült a magyar filmipar a vállalati filmfinanszírozási struktúrán keresztül. A hazai cégek ugyan már évek óta élhetnek ezzel az adóoptimalizálási lehetőséggel, a 16 százalékos hozamot biztosító eszköz azonban még mindig egy kevésbé ismert megoldás a piacon - derült ki a Concorde FilmAlap és az Ernst & Young által közösen szervezett Első Magyar Filmfinanszírozási Konferencián.

A Filmtörvény 2003-as elfogadása óta 19,4 milliárd forinttal segítették a magyarországi vállalatok új filmek létrejöttét. A tavaly szigorított konstrukció keretében a cégek fizetendő társasági adójuk 70 százalékáig nyújthatnak filmtámogatást, melyet idén 16 százalékos, 2010-től már 19 százalékos hozammal írhatnak le adóalapjukból. A filmgyártók költségeik 20 százalékára igényelhetnek támogatást.

A támogatási struktúra célja, hogy a vállalati szektor inspirálásával jelentős exportcikké fejlessze a hazai filmgyártást. Ez a pénzügyi eszköz azonban még mindig kevéssé ismert a piacon - hangzott el a Concorde FilmAlap - amely a kapocs a gyártók és a finanszírozók között - és az Ernst & Young által közösen szervezett Első Magyar Filmfinanszírozási Konferencián.

A szakmai nap kifejezett célja volt, hogy bemutassa a döntéshozási folyamatot, a konstrukció által nyújtott adóoptimalizációs előnyöket, valamint, hogy a filmipar szempontjából is betekintést adjon a finanszírozási folyamatba. Az [origo] által megkérdezett jelenlévő cégképviselők egy része valóban nem hallott még a konstrukcióról, mások elmondták, hogy az eseményen felszólalok segítettek a tisztánlátásban. A vállalatok képviselői mind láttak fantáziát a filmfinanszírozásban.

Húzóágazattá válhat a magyar filmipar

"Fontos, hogy a vállalatok pénzügyi vezetői tisztában legyenek azzal, milyen vonzó, kockázatmentes lehetőségeket biztosít a filmtörvény, emellett szeretnénk, ha az is tudatosulna bennük, hogy a támogatásaikon keresztül a magyar filmgyártás húzóágazattá válhat - ehhez azonban nagyobb aktivitásra van szükség" - mondta Szombati András, a Concorde FilmAlap ügyvezető igazgatója.

A válság ellenére 2009. január 1. és augusztus 20. között befolyt három milliárd forintos támogatás egyharmad része a Concorde közreműködésével jutott el a filmesekhez. "A megváltozott világgazdasági környezetben az adó- és cash-flow tervezési lehetőségek hatékony alkalmazása egyre fontosabb szemponttá válik. A filmfinanszírozási konstrukció nyilvánvaló előnyei azt indokolnák, hogy sok vállalat éljen a filmfinanszírozásban rejlő lehetőséggel. A számok azonban messze elmaradnak a várakozásoktól" - mondta Radnai Károly, az Ernst & Young Adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere. "Ennek egyik oka lehet, hogy azok a pénzügyi döntéshozók, akik a vállalatok adómegtakarítási folyamataiban működnek közre, nem látják át eléggé a filmfinanszírozási törvény által biztosított előnyöket."

Kulturális teszt

A törvény által támogatható produkciók körébe tartoznak a játék-, tévé-, dokumentum és rajzfilmek, amelyek megfelelnek egy úgynevezett kulturális tesztnek. Az eredeti filmtörvény szerint a támogatás mértéke a film Magyarországon jelentkező költségeinek 20 százaléka. A 2008-ban újonnan elfogadott törvény kiegészült azzal, hogy a magyarországi költségvetés 25 százalékáig a produkció esetleges külföldi költéseinek 20 százalékára is vonatkozik.

A törvény 2004-es hatályba lépése óta - amikor 632 millió forintra rúgott a támogatás összege - jelentős volt a növekedés, a "csúcs" 2007-ben volt, tavalyelőtt ugyanis 5,64 milliárd forintot tett ki az állami támogatás ezen része, tavaly vékonyabb volt, 3,81 milliárd forint támogatás ment erre a célra. Az első félévben kivárás volt a jellemző, a főbb okok között voltak egyrészt a hollywoodi sztrájkok, valamint az, hogy az első félévben nem volt az EU által jóváhagyott filmtámogatási program Magyarországon. Ezt a kiesést pedig nem tudta kompenzálni az év második felében bekövetkezett élénkülés sem. A 2009-es támogatások mértékét korlátozhatja a szponzoráló vállalatok gazdasági válság miatti csökkent profitabilitása.

A filmtörvény jelenlegi uniós jóváhagyása 2013 végéig érvényes. Ezen időszakon belül az EU oldaláról sem Szombati, sem Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója nem számít semmilyen beavatkozásra.