Pénzügyi reformok: egységre törekszik az EU

Már most dönteni kell arról a stratégiáról, amelynek alapján az Európai Unió tagországai kivezetik gazdaságukat a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságból - állapodtak meg a tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli találkozójukon. Mint a rövid, kötetlen ülésen elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a munkavacsora után elmondta: abban is egyetértés volt, hogy a stratégia végrehajtását csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul.

A svéd miniszterelnök hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdaságélénkítés ne csupa nagyon eladósodott országot hagyjon maga után. Leszögezte: jelenleg kettős jelzések mutatkoznak nemzetközi szinten. Egyrészt stabilizálódni tűnik a növekedés, ugyanakkor nagy államháztartási hiányra kell számítani jövőre. Az általános gazdasági kilátások ezért továbbra is bizonytalanok, és még számos kockázati tényezővel kell számolni.

A brüsszeli találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti csúcsértekezletét készítették elő.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának.

Egyelőre nem világos ugyanakkor, sikerül-e az uniónak ehhez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztük az Egyesült Államokat is. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.

A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát.

Mi lesz a fejlődő országokkal?

Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU évente akár 7 milliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács magáévá tette az Európai Bizottság azon számítását is, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi 100 milliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez.

Ismét szóba került az ülésen a pénzügyi tranzakcióra kivetendő különilleték lehetősége. A találkozó utáni nyilatkozatokból azonban az derült ki, hogy erről nem sikerült közös álláspontra jutni. A megbeszélés előtt mindazonáltal több résztvevő hangsúlyozta, hogy amennyiben világszintű lépésről lenne szó, azt az uniós országok jelentős része támogatná. A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjainak előrevitelét sürgeti majd az Európai Unió a témáról a jövő héten rendezendő világtalálkozón, sőt szükség esetén hajlandó előremenni is bizonyos reformelemekkel - derült ki az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtök esti találkozóját megelőzően, Brüsszelben tett nyilatkozatokból.

Bajnai nyilatkozata

"Magyarország óvatosan értékeli a gazdasági válságból való kilábalás kezdeti jeleit, és úgy véli, hogy egyelőre fenn kell tartani az aktív állami válságkezelést" - mondta Bajnai Gordon csütörtökön magyar újságíróknak, amikor megérkezett az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára. Bajnai szerint vannak ugyan jelei a stabilizációnak, de tartani lehet attól, hogy sok ország nagy állami eladósodása miatt a kilábalás lassú, törékeny és visszaesésektől tarkított lesz.