Szélhámosok prédája lehet a magyar életjáradék-piac

2009.12.28. 17:47

A néhány éve felfutó életjáradék-piac már kiürülőben is van: a három nagy piaci szereplőből csak egy nyújt valódi szolgáltatást, az egyik nagyágyú, az OTP pedig a minap közölte, csökkenti az életjáradékpiacon ténykedő leánycégének tőkéjét. Igény pedig van az életjáradék-konstrukciókra, állami szabályozás viszont az évek óta tartó előkészületek ellenére sincs. Így joggal lehet attól tartani, hogy szélhámosok kínálnak majd ilyen termékeket a kiszolgáltatott nyugdíjasoknak.

Lassan elfogynak az életjáradék-piac szereplői: az OTP Bank a napokban jelentette be, hogy az életjáradék-szolgáltatással foglalkozó leánycégének tőkéjét ötödére csökkenti, vagyis gyakorlatilag jegeli ezt a tevékenységét. A másik, külföldi banki háttérrel rendelkező társaság, a Hild is felfüggesztette a szerződések befogadását az idén, egyedül az FHB tevékenykedik aktívan a piacon, ahol 60-70 milliárd forintra tehető a társaságok kezében lévő ingatlanállomány értéke, az ügyfelek száma pedig meghaladja a hatezret.

"A társaság tőkestruktúrájának átrendezésére a saját pénzeszközeinek hatékonyabb felhasználása érdekében került sor" - indokolta a tőke leszállítását az [origo]-nak adott válaszában az OTP Bank, amely egyúttal közölte, hogy a "megváltozott ingatlanpiaci helyzetben" idén január óta szünetelteti szerződéskötési tevékenységét, a cég elsősorban a meglévő ügyfélállomány és ingatlanportfolió kezelésével foglalkozik. A banki közlemény szerit a szerződéskötések újraindulása a "makrokörnyezet kedvező változása" esetén várható, de nem sok jóval kecsegtet, hogy a jelenlegi kilátások mellett erre 1-2 éven belül szinte biztos nem kerül sor.

Az alaptőke csökkentése arra utal, hogy még egy olyan nagy banknak sem éri meg az életjáradékokkal foglalkozni, mint az OTP, vagyis úgy fest, egyelőre minimális az igény az életjáradék-termékekre. A konstrukció pedig elvileg illeszkedik a gazdasági válságidőszakokhoz, lényege ugyanis az, hogy az ügyfél egy összegű és/vagy havi rendszeres kifizetés fejében a saját ingatlanának tulajdonjogát átadja a járadékot finanszírozó társaságnak, de haláláig haszonélvezeti joga marad - vagyis lakás ellenében pénzhez jut, és költöznie sem kell.

Nincs szabály

A piac kiürülése komoly veszélyeket tartogathat, mégpedig azért, mert a szektor szinte teljesen szabályozatlan környezetben működik. Félő, hogy a beszűkült piacon megvetik a lábukat a csalók és szélhámosok, akik a ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében tekintélyes havi járandóságot ígérnek az érintetteknek, és az sem kizárt, hogy azok a pénzügyi szolgáltatók is megjelennek, akik vételi opciókat kikötve adnak pénzt embereknek ingatlanvásárlásra. A szabályozás késlekedését minden bizonnyal az is magyarázza, hogy egyelőre nincsenek ilyen problémák - legalábbis a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem tud olyan esetről, hogy életjáradék ígéretével szélhámosok károsítottak volna meg nyugdíjasokat.

"Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi piaci környezetben nem valószínű, hogy újabb piaci belépő jelenik meg ebben a szektorban. A járadéktermékek esetében hosszútávú kötelezettségvállalásról van szó, nagyon nagy jelentősége van a hosszú távú fizetőképességnek, illetve a megfelelő tőkeerőnek" - mondta az [origo]-nak Hodorics András, az FHB Éltejáradék Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a haszonlesők, szélhámosok távoltartása érdekében nagyon nagy szükség lenne egy olyan ágazati jogszabályra, amely kötelezően előírja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és tőkefeltételeket, amelyek meggátolják, hogy nem kellően felkészült cégek megfelelő finanszírozási háttér nélkül megjelenjenek a piacon.

A szabályozást annak ellenére nem sikerült megteremteni, hogy a válság miatt fókuszba került a bankok magatartása és ezzel összefüggésben a különböző pénzügyi termékek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) például nagyobb mozgásteret, hatáskört kapott a fogyasztóvédelem területén, a lakossági piac kilencven százalékát uraló bankok pedig aláírták a magatartási kódexet, amelyben vállalják, hogy a korábbinál érthetőbb termékmagyarázatokat adnak ki, átláthatóbbá teszik a működésüket. A kódexnek vannak ellenzői, és kiskapuk is akadnak, de tény, hogy a lakossági piac nagyágyúi alárták.

"A jelenlegi helyzet sérti a jogbiztonságot"

Tehát a bankszektor, a kormányzati oldal és a hatóság képviselői egyaránt lépéseket tettek az átláthatóbb, felelősségteljesebb banki működés érdekében, de az életjáradék-szolgáltatók valamiért kimaradtak a körből. Nincs előírva, milyen pénzügyi feltételek, vagyis tőkekövetelmény, pénzügyi háttér, tartalék mellett lehet életjáradék-finanszírozással foglalkozó vállalkozást alapítani. Elvileg egy hárommillió forintos kft.-vel is végezhető a tevékenység - ilyen esetben azért nagyon könnyen jeletkezhetnek fizetési problémák. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa és a PSZÁF már egy 2006. áprilisi közös közleményében jelezte, hogy a jelenlegi helyzet sérti a jogbiztonságot, illetve közvetett módon a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jogot.

Ennek hatására beindult a munka az érintett minisztériumokban, de a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján ma is csak a 2007. márciusi keltezésű, még két korábbi tárcavezető, Veres János pénzügyminiszter és Petrétei József  igazságügy-miniszter által jegyzett törvényjavaslat-szöveg található, amely elfogadása esetén 2008. január 1-jén lépett volna hatályba, ám be sem terjesztették az országgyűlésnek.

Az [origo] kérdésére két évvel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban azt mondták, egyeztetések folynak a javaslatról, és a helyzet azóta sem változott érdemben. "Az életjáradék-piacra vonatkozó törvény kidolgozás alatt áll. A témakör bonyolultságából adódóan szeretnénk minél tágabb körre kiterjeszteni a vitát, ez viszont több időt vesz igénybe. További szakmai munka folyik a kérdésben, hogy mind garanciális, mind pedig fogyasztóvédelmi szempontból minél több biztosítékot tudjunk a törvénytervezetbe beépíteni" - közölte mostani megkeresésünkre a szaktárca. A PSZÁF megkeresésünkre arról tájékoztatott, a vonatkozó törvény hatályba lépéséig nem foglalkozik az üggyel.

Biztosítás, vagy sem?

A szolgáltatás megítélésének bizonytalanságára jellemző, hogy a 2007-es javaslat kidolgozását megelőző egyeztetések során az akkori Igazságügyi Minisztérium megkérdőjelezte a terület önálló törvényi szabályozásának szükségességét, és javasolta a biztosítási törvényben (Bit.) való elhelyezést. A PM álláspontja szerint azonban a járadékszolgáltatás nem tekinthető biztosításnak, hiányzik ugyanis a díjfizetés a biztosított részéről.

A konstrukció megítélése az Európai Unió más országaiban sem teljesen egyértelmű - egyebek között emiatt rendelt meg az Európai Bizottság Pénzügyi Intézmények Igazgatósága egy átfogó, az összes uniós ország gyakorlatára kiterjedő tanulmányt. A hamburgi Institut für Finanzdienstleistungen dolgozata idén elkészült, de megállapításai nyomán tudomásunk szerint még nem született semmilyen döntés az esetleges európai szintű szabályozásról.

Engedély nem kell, felügyelet nincs

A tanulmány Magyarországot is azon országok közé sorolja, ahol a járadékszolgáltatás végzéséhez semmiféle külön engedélyre nincsen szükség. Kiemeli továbbá, hogy nem létezik a lakásért életjáradék (örökjáradék) típusú ügyletek törvényi definíciója, sőt ugyanez a helyzet a hasonló terméknek nevezhető időskori jelzálogjáradékkal. Utóbbi annyiban más, hogy az ingatlan az ügyfélé marad, az ő halála után pedig az örökösöknek lehetőségük van - a szolgáltató jelzálogjogának érvényesítését elkerülendő - visszafizetni a járadék formájában utalt kölcsönt.

 

Fogyasztóvédelmi ötlet a rendszer átalakítására

A nyugdíjasok életszínvonalának biztosítása miatt nagyon fontos terület az életjáradék-piac, amely Magyarországon nincs rendesen szabályozva, és olyan kezekben van, ahol a nyereségesség mindennél fontosabb szempont. Szociális alapon kellene szabályozni ezt a területet, piaci alapon nem feltétlenül működik jól, legalábbis nem éri el a célját - mondta Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetője. A pénzügyi szabályozási területen évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember szerint egy jól szervezett szociális hálóba lehetne beilleszteni az életjáradék-konstrukciókat.

Meg kellene határozni a különböző - például egészségügyi - szolgáltatások, beavatkozások árát, és ezt rá lehetne terhelni az ingatlanra. A rendszert az önkormányzatok működtethetnék, ők vállalnának felelősséget azért, hogy az idős ember méltó körülmények között, megfelelő szolgáltatásokhoz jusson cserébe a lakás tulajdonjogáért. Be kell vonni a rendszer kidolgozásába az érdekvédőket, ezzel biztosítható, hogy ne semmizzék ki a nyugdíjasokat, továbbá a környéken, településen élők beleszólhatnának, ha úgy látnák, hogy a nyugdíjas számára nem kedvező a konstrukció. Azzal, hogy nem piaci alapon működne a dolog, sok pénz szabadulna fel, ami az önkormányzatok mozgásterét is javítaná, és a nyugdíjasoknak is sokkal élhetőbb körülményei lennének - vázolta tervét Dietz Gusztávné.

Az adott nyugdíjas és a járadékot fizető, a szolgáltatásokat finanszírozó szervezet között létrejövő szabályos, mindenre kiterjedő szerződés pedig rögzítené az érintett halála utáni lehetőségeket. Az örökösök akár kifizethetnék az önkormányzat által fizetett korábbi szolgáltatásokat, ezáltal visszakaphatnák a lakást, vagy ha nem tartanak igényt az ingatlanra, akkor elszámolnának az önkormányzattal, mennyi jár nekik.

Ez a rendszer akár azt is lehetővé tenné, hogy a nem teljes körű szolgáltatásokat nyújtó, rossz helyzetben lévő kórházakat egyfajta idősotthonná alakítsák át - azokat a nyugdíjasokat, akik koruknál vagy betegségüknél fogva ellátásra, ápolásra szorulnak, ezekben az egységekben lehetne elhelyezni. A finanszírozás pedig az ingatlantulajdon átadásával megoldható lenne.



Ugyancsak magyar sajátosságként említi a dokumentum, hogy az örökjáradékra egyáltalán nem terjed ki a PSZÁF felügyeleti jogköre. Az ellenőrzés pusztán arra támaszkodhat, ha a szolgáltatók mögött olyan pénzintézetek állnak, amelyek tevékenységét egyébként felügyelni hivatott. Kun János közgazdász a Hitelintézeti Szemle egy korábbi számában megjelent dolgozatában azt javasolta, hogy a leendő szabályozás "a potenciális ügyfélkör sajátosságai miatt" fektessen nagyobb hangsúlyt a tájékoztatásra, mint a többi pénzügyi termék esetében az megszokott. Külföldi példára hivatkozva kívánatosnak nevezte, hogy a tájékoztatásban vegyen részt olyan személy is, aki a szerződéskötésben nem érdekelt. A tőkekövetelményekről ugyanakkor úgy vélekedett, nem szükséges a pénzügyi vállalkozások számára általában előírtnál magasabbat kikötni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK