Kitolódott az euróbevezetés várt időpontja

Apró javulást jelentenek a Reuters által megkérdezett, zömében magyar elemzők a hazai gazdasági mutatókat tekintve. Az infláció 2010 év végére 2,87 százalékra szorulhat vissza éves összehasonlításban. A vélt euróbevezetés kitolódott 2015 elejére. A szakértők többsége szerint az MNB hétfőn 50 bázisponttal csökkenti majd az alapkamatot.

A legtöbb adatnál optimistábban nyilatkoztak a megkérdezettek. Az infláció alakulását kedvezőbben látják az elemzők: ha az egy évvel korábbi adatokhoz mérjük, az inflációs ráta 2009 végére 6,41 százalékra szorul le (korábban 6,92 százalékkal számolt az elemzői átlag), míg 2010 végére már 2,87 százalékra. Barta György, a CIB elemzője elérhetőnek látja a jegybank által kitűzött 3 százalék alatti inflációs rátát a jövő évben. Sőt, meglepetés híján jócskán alulmúlható a 3 százalék.

A jegybanki alapkamat alakulásában is van változás a korábbi megkérdezéshez képest. 2009 végére 6,77 százalék az elemzői becslés (ez átlagot jelent, a válaszok 6 és 7,5 százalékos kamat között mozogtak). Korábban jóval magasabb volt az átlag: 7,26 százalék. 2010-ben további kamatcsökkenést várnak az elemzők, bár nem drasztikust: a vélemények 5-7 százalék között szóródnak, míg az átlag 5,9 százalék. A megkérdezett elemzők többsége szerint az magyar jegybank hétfőn 50 bázisponttal 7,5 százalékra mérsékli majd a kamatot, de akadtak ennél nagyobb csökkentést jósoló prognózisok is.

A magyar gazdaság kibocsátását mutató GDP 2010-ben közel nulla lesz, amennyiben teljesül az elemzői átlag. A 0,04 százalékos átlag mellett volt, aki 1,3 százalékos visszaeséssel kalkulál, míg a legoptimistább becslés 1,5 százalékos növekedést vár. Idén azonban még 6,33 százalékos visszaesés várható, míg a harmadik negyedévben 6,77-os visszaesés még a várható ütem. Összehasonlítva a legutóbbi előrejelzéssel a harmadik negyedéves adatokat pesszimistábban (-6,73 százalék volt), míg a jövő évi kibocsátást optimistábban (-0,23 százalék volt) ítélik meg.

Az elemzők összességben továbbra is elfogadják az IMF által megengedett költségvetési hiányplafon tartásának kormányzati ígéretét. Az átlag ennek megfelelően 3,9 százalékos GDP-arányos hiány, viszont egyesek a szigorú gazdálkodás tarthatatlanságát várják, mások annak további erősítését.

Míg legutóbb átlagosan 2014 közepére várták az euróbevezetést az elemzők, addig ez a dátum most kitolódott 2015-re. Ennek megfelelően a forint árfolyamának szűk határokon belüli euróhoz kötését, azaz az úgynevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépést 2012 első felére várják, míg ez korábban 2011 végén volt várható. "Magyarországnak 2011 már teljesítenie kell a feltételeket, mert a belépési döntés csak 2012-ben lenne. Ez a 2011-es teljesítés azonban több kockázatot tartogat magában" - mondta Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője.

Barcza György szerint a kérdés az, hogy a jövő évtől számítandó következő kormányciklus alatt mi lesz a költségvetési hiánnyal. Az államadósság mértéke is komoly kockázatot jelent, és akár 5 évbe is telhet, amíg a GDP 60 százaléka alá kerül. A forint árfolyama a rögzítéskor 262,78 lehet az euróval szemben, ez némileg rosszabb, mint a legutóbbi 260 forint. A legpesszimistább becslés szerint azonban 290-nél kerülünk az ERM-2-be.