Varga egykulcsos adót sürget, Simor új válságra készít

Varga Mihály az egykulcsos adó mellett kampányolt, az euróbevezetés céldátumát a következő évtized elején jelentené be. Simor András szerint azért nem csökkentettek kamatot, mert féltették az ország pénzügyi stabilitását és az új válságra készített a Közgazdász vándorgyűlésen.

A költségvetési kiadások kontrollja és 45 százalékos GDP újraelosztási arány mellett bevezethető az egykulcsos adó, amelynek már alacsonyabbnak kell lennie a Fidesz-kormány által tervezett 21-22 százaléknál - jelentette ki Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter, a 47. Közgazdász vándorgyűlésen szombaton Zalakaroson.

"Jelentős és kiszámítható adócsökkentésre van szükség" - fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki úgy látja, hogy a Járai Zsigmond pénzügyminisztersége alatt tervezett 21-22 százalékos egykulcsos adónál ma már alacsonyabbat kell bevezetni a régiós versenytársak helyzete miatt. A volt pénzügyminiszter szerint az euró céldátumot a következő évtized elején be lehet jelenteni.

A költségvetésben 2011-től érvényes reál adósság szabály helyett kiadási plafon meghatározása szükséges - mondta Varga Mihály. Véleménye szerint az államnak beruházás ösztönző politikát kell folytatnia, aláhúzva az állami beruházások fontosságát, mert ez a tartós gazdasági növekedés alapja. Varga Mihály szerint az európai uniós támogatások rendszerét át kell gondolni, mert az országban nem érezhető, hogy évente 700-800 milliárd forint összegű uniós támogatás érkezik.

Simor: az alapkamat a kockázati megítéléshez kötődik

Az elmúlt hónapokban a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés tartotta vissza a monetáris tanácsot attól, hogy kamatot csökkentsen, az inflációs kilátások erre lehetőséget adtak volna - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 47. Közgazdász vándorgyűlésen szombaton Zalakaroson. "Féltettük az ország pénzügyi stabilitását, féltettük az ország finanszírozhatóságát, ezért nem csökkentettük nagyobb ütemben a kamatot" - mondta a jegybank elnöke.

A jövőbeni kamatpolitikát meghatározza, hogy Magyarország államadóssága több mint kétszerese a környező országokénak, akárcsak a külső adósságállomány, s hosszabb időnek, talán egy évtizednek kell eltelnie, hogy ezek az állományadatok a környező országokhoz képest versenyképesek legyenek - magyarázta Simor András.

A világgazdaság jövőjét elemezve a jegybank elnöke rögzítette: "mindannyian reménykedünk abban, hogy a következő válság minél később fog bekövetkezni, és enyhébb lesz, de hogy lesz, az egészen biztos, és már most kell kezdeni kiépíteni azokat a védőmechanizmusokat, azokat az intézményrendszereket, amelyek a következő válság hatását tompítják és késleltetik."

A belső forrásokra kell építeni

Az MNB elnöke szerint a válság legnagyobb tanulsága számunkra az, hogy az ország tartós növekedését jobban kell építeni belső forrásokra, miközben a világon biztosítani szükséges a nemzetközi tőke áramlását.

"A jövőben nem ismétlődik meg az a helyzet, hogy egyes országok, köztük a régiós országok, 10-20 százalékos folyó fizetésimérleg-hiány mellett, azaz jelentős külső forrásbevonással valósítják meg a reálkonvergenciát, azaz a felzárkózási folyamatot" - fogalmazott Simor.

A jegybank elnöke hangsúlyozta: számunkra a másik tanulság, hogy nem lehet mégegyszer elkövetni azokat a költségvetési hibákat, amelyeket elkövettünk, az államháztartásban tartós egyensúlyt kell kialakítani. Simor András a MNB jövőben feladataként nevezte meg az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás óvását, amely a monetáris politika hosszabb távú döntéseire is hatni fog.

Magyarországon nem volt egyensúlyvesztés

A világgazdasági válságban Magyarország kivétel abból a szempontból, hogy itt nem volt egyensúlyvesztés, a kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel sikerült ezt megakadályozni - fogalmazta meg Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Az államtitkár kifejtette, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2006 óta a tervezett szint alatt maradt. Emlékeztetett arra, hogy idén a kiadáscsökkentés az elfogadott költségvetéshez képest 400 milliárd forintot jelent, a tavalyi első változattal összehasonlítva viszont 1000 milliárdot, ami a GDP 3,8 százalékát teszi ki. Mindezt az agrártámogatások, a lakástámogatások, a gáz- és távhő-kompenzáció, a táppénz csökkentésével, a nyugdíjkorrekció elhalasztásával és a 13. havi nyugdíj - két-három évre történő - felfüggesztésével, továbbá a tárcáknál történt jelentős zárolással, a családtámogatások befagyasztásával, a közszféra 13. havi bérének megvonásával sikerül elérni.

A jövő évi költségvetés legfontosabb feladata, hogy az országot kivezesse a válságból, de egyszerre szolgálja az egyensúly fenntartását és a versenyképesség megőrzését, sőt lehetőség szerint javítását. Ez utóbbi elemeként határozta meg az idén a munkára rakódó terhek csökkentését és az adóátrendezést, jövőre pedig az adócsökkentést, aminek köszönhetően "0,4 százalékponttal csökken az adó- és járulékcentralizáció".

40 milliárdos elvonás a közösségi közlekedésből

A költségvetésben fenn kell tartani a közszféra takarékosságát, prioritás a foglalkoztatás szinten tartása, majd bővítése. Ezzel eredményszemléletben 3,8 százalékos, pénzforgalomban 4 százalékos hiányt tervez a kormány, s mindez jövőre 448 milliárd forint kiadáscsökkentéssel jár.

Az egyes jelentősebb tételeket említve Katona Tamás beszélt arról, hogy a közösségi közlekedésben 40 milliárdos csökkentéssel számol a kormány, hozzátette: "de közpénzből így is lényegesen többet fordítunk erre a területre, mint a környező országok". Az önkormányzatoknál 120 milliárd forintos csökkenés várható, az egyes költségvetési fejkezetekben pedig 140 milliárdos mérséklés lesz. Bővül ugyanakkor a közbiztonságra vagy az egészségügyre fordítható forrás.

Az önkormányzatok forráscsökkenése kapcsán kifejtette: összességében 1130 milliárd forint jut ennek a szférának, ami 4,7 százalékkal, vagyis a GDP csökkenésénél alacsonyabb mértékben mérséklődik, azaz "az önkormányzatok arányos finanszírozása nem csökken".

Elismerte, hogy a költségvetést jelentős bizonytalanságok, kockázatok befolyásolják, így a külső kereslet, a hitelek, a nemzetközi pénzpiacok alakulása, ezért tartalékol többet a költségvetés - indokolta Katona Tamás.

Kovács Árpád: Marad a korrupció

A társadalommal el kell fogadtatni a közgazdasági realitásokat, nem lehet leegyszerűsíteni bizonyos kérdéseket - összegezte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke vándorgyűlésének zárásaként. A története során eddig legnagyobb, három napos zalakarosi rendezvényen elhangzottakra utalva rámutatott: a politikának tudomásul kell vennie, hogy a magyar társadalom mit fogad be. "A társadalom az 50 százalék körüli újraelosztási rátához van szocializálva", ha lejjebb akarunk menni, világossá kell tenni, hogy "milyen következményekkel jár rövid távon, és milyen előnyöket hoz hosszabb távon".

Komplex rendszerekben érdemes gondolkozni, képesnek kell lenni nem leegyszerűsítő módon kezelni bizonyos ügyeket - fogalmazott az elnök. Ha ezt próbáljuk meg, akkor szembetaláljuk magunkat azzal, hogy a társadalomnak egy meghatározó része is így reagál, ennek "irtózatos, nemcsak versenyképességet, hanem fennmaradást érintő következményeivel együtt".

Kovács Árpád szólt arról is, hogy az eddigi hazai költségvetés-készítési metódust már nem lehetett tartani. Ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő évi tervezet készítésekor "azok a politikusok, szakemberek, akik ezeknek a számoknak a beírását vállalták, azok jó érzékkel, jól találták el".

A realitás elfogadásához tartozik, hogy tudomásul kell venni: a korrupció, a feketegazdaság a jelenlegi körülmények között nem csökken belátható szintre. A korrupciós hatásokban ugyanis "elképesztő szerepe van az előző évek befektetési cikk-cakkjainak", a költségvetés politikája egy országban korrupciógeneráló tényező - jelentette ki Kovács Árpád.