Az orosz Gazprom 13,8 sz�zal�kkal, t�rt�net�nek legalacsonyabb szintj�re cs�kkenti g�zelad�sait az id�n, k�vetve a belf�ldi �s eur�pai keresletcs�kken�st, illetve a szovjet ut�d�llamokban meredeken zuhan� felhaszn�l�st - �rta a Vedomosztyi �zleti napilap szerdai sz�m�ban. A c�g beruh�z�sait is jelent�sen visszafogja.

A vil�g legnagyobb g�ztermel�je -�amely Eur�pa felhaszn�l�s�nak negyed�t fedezi saj�t becsl�se szerint ebben az �vben�474 milli�rd k�bm�ter g�zt hoz a felsz�nre, eur�pai exportja pedig 10 sz�zal�kkal 142,5 milli�rd k�bm�terre cs�kken. Belf�ldi sz�ll�t�sai 11 sz�zal�kkal 268,4 milli�rd k�bm�terre m�rs�kl�dnek. A Gazprom kor�bban csak hozz�vet�leges becsl�st adott idei termel�s cs�kkent�s�re, mondv�n az el�rheti a 18 sz�zal�kot is.

A Gazprom �llami t�bbs�g� fel�gyel� bizotts�ga az idei �vre a g�zkereslet cs�kken�se miatt 3,3 ezer milli�rd rubel (109,7 milli�rd doll�r) bev�telre sz�m�t, 407,9 milli�rd rubellel kevesebbre a kor�bban jelzettn�l. A�g�zipari �ri�s�kor�bban m�r kil�t�sba helyezte idei beruh�z�si programj�nak negyed�vel t�rt�n� cs�kkent�s�t a tervezett 761,5 milli�rd rubelhez k�pest - most 158,9 milli�rd rubeles cs�kkent�si tervr�l adtak h�rt. A Vedomosztyi szerint minden nagyobb beruh�z�si projektet visszafognak. A Yamal-f�lszigeti f�ldg�zfelt�r�si projekt k�lts�gvet�se p�ld�ul harmad�val, 147 milli�rd rubelre cs�kken. A Kara-tengeri Prirazlomnoje olajmez� �s a Barents-tengeri Stokman mez� felt�r�si beruh�z�sait fel�re, 10,8 milli�rd, illetve 13 milli�rd rubelre cs�kkentik.

A Gazprom elvetette terv�t a TGK-1 er�m� v�llalat kisr�szv�nyeseinek kiv�s�rl�s�ra, cs�kkentette az �szaki �ramlat kivitelez�s�re sz�nt k�lts�gkeretet, m�gpedig 28 sz�zal�kkal 31 milli�rd rubelre, �s 60 sz�zal�kkal 19 milli�rd rubelre visszav�gta a Royal Dutch Shell olajipari v�llalattal folytatott Sakhalin-2 projektj�nek beruh�z�si keret�t.