Luxuss� v�lhat a devizahitel felv�tele

2009.10.05. 12:54

A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelez�st drasztikusan korl�toz� jogszab�ly megalkot�s�t�javasolja a P�nz�gyminiszt�riumnak. A banksz�vets�get v�ratlanul �rte a bejelent�s, az ingatlanosok rem�lik, hogy a tervezet m�g puhulni fog.

A Magyar Nemzeti Bank a napokban kezdem�nyezte a devizahitelez�s kock�zatait �rdemben cs�kkent� szab�lyoz�s miel�bbi megalkot�s�t�a P�nz�gyminiszt�riumn�l. Az MNB kezdem�nyez�se javaslat egy korm�nyrendelet megalkot�s�ra, ami egyben t�rv�ny�mdos�t�st is k�v�n. A javasolt szab�lyoz�s c�lja egyfel�l az, hogy cs�kkentse az orsz�g s�r�l�kenys�g�t, amelynek kock�zat�t a p�nz�gyi v�ls�g is megmutatta, illetve az, hogy m�rs�kelje azt a kock�zatot, amit a lakoss�g sz�m�ra jelent a devizahitelek felv�tele, azok �rfolyamkock�zata.

A javaslat r�szletei szerint havi nett� 250 ezer forint j�vedelemig a h�ztart�si hitelekn�l a t�rleszt�s/j�vedelem ar�ny maximuma forinthiteln�l 30, eur�n�l 23, egy�b deviz�n�l 15 sz�zal�k lenne. Havi nett� 500 ezer forint j�vedelemig ezek az ar�nyok 40, 31, illetve 20 sz�zal�k. Az enn�l magasabb, nett� 500 ezer forint feletti j�vedelm�ek eset�n a t�rleszt�s forintk�lcs�n�kn�l 50 sz�zal�k, eur� alap�akn�l 38 sz�zal�k, egy�b deviz�kban felvett hitelekn�l pedig a j�vedelem 25 sz�zal�ka lehetne.

A h�ztart�si jelz�loghitelek eset�n a maxim�lis hitel/fedezet ar�ny forintk�lcs�n�kn�l 70, eur�n�l 54, m�g egy�b deviz�ban felvett hitele eset�n 35 sz�zal�k lenne. A javaslat a g�pj�rm�hitelek futamidej�t 5 �vben maxim�ln�, ezekn�l a k�lcs�n�kn�l a maxim�lis hitel/fedezet ar�ny forintban 80, eur�ban 62, egy�b deviz�ban 40 sz�zal�k lenne. Ez azt jelenten�, hogy jelent�sen szigorodn�nak a hitelfelv�tel felt�telei, �s csak a magasabb j�vedelm�ek juthatn�nak nagy �rt�k� devizahitelhez.

Eg�szs�gtelen m�rt�k

A jegybank szerint a szab�lyoz�s az�rt sz�ks�ges, mert az elm�lt �vekben a magyar lakoss�g egyre ink�bb a devizaalap� hitelek fel� fordult. A bankok versenye �gy egyre kock�zatosabb hitelterm�kekhez vezetett, �s a hitelez�si felt�telek fokozatos lazul�sa lehet�v� tette a h�ztart�sok deviz�ban t�rt�n� gyors �s az "eg�szs�ges m�rt�ket" meghalad� elad�sod�s�t. A devizaalap� hitelez�s legnagyobb vesz�lye pedig a kock�zatok nem megfelel� m�r�s�ben rejlik - hangzott el az MNB h�tf�i sajt�besz�lget�s�n.

A devizahitelez�s szab�lyoz�sa l�tsz�lag nem id�szer�, l�v�n a hitelez�s egy�bk�nt is lelassult, �s a bankok is megszigor�tott�k, de ha fellend�l, �gy el lehet ker�lni a tov�bbi kock�zatokat. Az MNB az�rt a h�ztart�sokat c�lozza a szab�lyoz�ssal, mert ez az a r�teg, amelynek a j�vedelme �ltal�ban nem deviz�ban keletkezik, �gy az �rfolyamkock�zatok er�sebben �rintik - k�z�lte a Tab�k P�ter, a jegybank p�nz�gyi stabilit�s�rt felel�s igazgat�ja.

M�r 2004-ben be kellett volna vezetni

A jegybank m�ltb�li adatok alapj�n szimul�ci�kat vezetett v�gig, eszerint ha 2004-ben bevezett�k volna a most javasolt szab�lyoz�st, az 15-20 sz�zal�kkal cs�kkentette volna a hitelez�st. Ez ugyan �t �v alatt 0,3 sz�zal�kponttal visszavetette volna a GDP n�veked�si �tem�t, a n�veked�s szerkezete viszont eg�szs�gesebb lett volna, alacsonyabb lehetne a k�ls� ad�ss�g.

A h�tt�rbeszl�get�sen az MNB szakemberei azt �ll�tott�k, hogy a bankszektor k�pvisel�ivel val� egyeztet�s sor�n a r�szter�leteken tapasztaltak n�zetelt�r�seket, els�sorban a m�rt�kekre vonatkoz�an, de a f� vonalakban egyet�rt�s mutatkozott. A javaslat egy�bk�nt hasonl� a banki �nszab�lyoz�shoz, a legf�bb k�l�nbs�g az, hogy a jelenlegi javaslat egyenl� felt�teleket teremt - hangoztatt�k.

Megjegyezt�k, hogy a tervezet a "j�vedelem" alatt nem az ad�bevall�sban szerepl�t �rti, hanem ann�l t�gabb fogalmat, amit a "dokument�lhat� j�vedelem" kifejez�ssel lehet le�rni - ennek b�vebb kifejt�s�re azonban nem v�llalkoztak.

Nem k�s�

A v�ls�g miatt a devizahitelekt�l sokan megijedtek, de a forintk�lcs�n�k m�g �gy sem igaz�n versenyk�pesek. A forintalap� lak�shitelek stagn�lnak, a sv�jcifrank-alapon gyakorlatilag nem adnak �j hitelt, az eur� pedig jelent�sen n�tt (tavaly okt�ber �s id�n augusztus k�z�tt �tsz�r�s�re emelkedett az �ven t�li, eur�alap� lak�shitelek �llom�nya). A deviz�ban felvett lak�shitelek �ssz�rt�ke 2400 milli�rd forintot tett ki a jegybank�augusztusi adatai szerint (ennek t�bb mint�80 sz�zal�ka m�g mindig sv�jci frank), a forinthitelek �llom�nya pedig "mind�ssze" 1500 milli�rd forint.

"Ugyan m�g nem k�s�, de hamarabb is esz�kbe juthatott volna" - komment�lta kor�bban a szigor�t�s �tlet�t T�r�k Zolt�n, a Raiffeisen Bank elemz�je, aki szerint t�bb el�ny is sz�rmazna a terv megval�s�t�sb�l. (A devizahitelez�sr�l b�vebben itt �s itt olvashat.)

A banksz�vets�get v�ratlanul �rte

Der�lt �gb�l vill�mcsap�sk�nt �rte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) h�tv�gi bejelent�se, amely szerint a jegybank a devizahitelez�s kock�zatait cs�kkent� szab�lyoz�s miel�bbi megalkot�s�t kezdem�nyezte a P�nz�gyminiszt�riumn�l (PM) a napokban.

"Arra v�runk, hogy a PM hivatalb�l megk�ldje az MNB devizahitelez�sre vonatkoz� javaslatait a Magyar Banksz�vets�gnek, azt k�vet�en tudunk v�lem�nyt form�lni" - mondta M�ller J�nos, a szervezet vezet� tan�csad�ja.

"A m�rk�z�s 60. perc�ben nem lehet m�dos�tani a j�t�kszab�lyokat" - komment�lta az egyik lakoss�gi hitelez�sben �rdekelt hitelint�zet vezet�je a kezdem�nyez�st.

Semleges a 270 forintos eur�

Nem szeretem a piaci folyamatokba t�rt�n� adminisztrat�v beavatkoz�st - reag�lt a devizahitelez�s kock�zatait �rdemben cs�kkent� szab�lyoz�si �tletre Kov�cs �rp�d, az �llami Sz�mvev�sz�k �s egyben a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g eln�ke (MKT) h�tf�n, az MKT budapesti t�j�koztat�j�n.

Kov�cs �rp�d szerint a 270 forintos eur� �rfolyam a devizahitelesek szempontj�b�l semlegesnek mondhat�, s azt a t�rleszt�si k�nnyebbs�get, amelyet 238-240 forintos eur� �rfolyam mellett elk�nyvelhettek, elvesztett�k akkor, amikor az �rfolyam k�zel ker�lt a 300 forinthoz.

Padl�n maradhat az ingatlanpiac

A p�nz�gyi egyens�ly jav�t�sa szempontj�b�l bizony�ra val�ban j�t�kony hat�s� korl�toz�sok az�rt mell�kesen letarolhatnak egy-k�t ipar�gat. A v�ls�g �s az �llami otthonteremt�si t�mogat�sok visszav�g�sa miatt egy�bk�nt is padl�n l�v� lak�s�p�t�s a kr�zis enyh�l�s�re v�r, de lehet, hogy hi�ba: ilyen felt�telek mellett aligha lesz fellend�l�s ak�r 2011-ben is.

Az [origo] �ltal megk�rdezett ingatlanpiaci szak�rt�k rem�ny�ket fejezt�k ki, hogy az MNB �ltal bemutatott tervezet m�g puhulni fog. "Els� l�t�sra t�nyleg nagyon kem�nynek t�nik, val�sz�n�nek tartom, hogy a v�gs� v�ltozat nem �gy fog festeni" - mondta k�rd�s�nkre Mur�nyi �kos, a Duna House ingatlank�zvet�t� h�l�zat elemz�si vezet�je.

Ha m�gis a jelenlegi sz�mok ker�lnek a jogszab�lyba, a nem kiugr�an magas j�vedelm� fiatalok, illetve �ltal�ban az egyed�l�ll�k egyszer�en ki fognak esni a piacr�l. Ezt csak egy �j, komoly t�mogat�si rendszer bevezet�s�vel lehetne elker�lni. Ne felejts�k el, hogy a forinthitel a kamata miatt m�g most sem igaz�n versenyk�pes az eur�alap�val szemben - tette hozz� Mur�nyi �kos.

Az ingatlanpiac forgalm�ra gyakorolt �ltal�nos kedvez�tlen hat�s mellett azzal is sz�molni kell, hogy bizonyos, jelent�s vev�csoportok �rdekl�d�se megint a legkisebb, legolcs�bb lak�sok fel� fordulhat, ami t�bb szempontb�l sem k�v�natos fejlem�ny - v�lekedett a szakember.

KAPCSOLÓDÓ CIKK