Luxussá válhat a devizahitel felvétele

A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezést drasztikusan korlátozó jogszabály megalkotását javasolja a Pénzügyminisztériumnak. A bankszövetséget váratlanul érte a bejelentés, az ingatlanosok remélik, hogy a tervezet még puhulni fog.

A Magyar Nemzeti Bank a napokban kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál. Az MNB kezdeményezése javaslat egy kormányrendelet megalkotására, ami egyben törvényómdosítást is kíván. A javasolt szabályozás célja egyfelől az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata.

A javaslat részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne. Ez azt jelentené, hogy jelentősen szigorodnának a hitelfelvétel feltételei, és csak a magasabb jövedelműek juthatnának nagy értékű devizahitelhez.

Egészségtelen mérték

A jegybank szerint a szabályozás azért szükséges, mert az elmúlt években a magyar lakosság egyre inkább a devizaalapú hitelek felé fordult. A bankok versenye így egyre kockázatosabb hiteltermékekhez vezetett, és a hitelezési feltételek fokozatos lazulása lehetővé tette a háztartások devizában történő gyors és az "egészséges mértéket" meghaladó eladósodását. A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye pedig a kockázatok nem megfelelő mérésében rejlik - hangzott el az MNB hétfői sajtóbeszélgetésén.

A devizahitelezés szabályozása látszólag nem időszerű, lévén a hitelezés egyébként is lelassult, és a bankok is megszigorították, de ha fellendül, így el lehet kerülni a további kockázatokat. Az MNB azért a háztartásokat célozza a szabályozással, mert ez az a réteg, amelynek a jövedelme általában nem devizában keletkezik, így az árfolyamkockázatok erősebben érintik - közölte a Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója.

Már 2004-ben be kellett volna vezetni

A jegybank múltbéli adatok alapján szimulációkat vezetett végig, eszerint ha 2004-ben bevezették volna a most javasolt szabályozást, az 15-20 százalékkal csökkentette volna a hitelezést. Ez ugyan öt év alatt 0,3 százalékponttal visszavetette volna a GDP növekedési ütemét, a növekedés szerkezete viszont egészségesebb lett volna, alacsonyabb lehetne a külső adósság.

A háttérbeszlégetésen az MNB szakemberei azt állították, hogy a bankszektor képviselőivel való egyeztetés során a részterületeken tapasztaltak nézeteltéréseket, elsősorban a mértékekre vonatkozóan, de a fő vonalakban egyetértés mutatkozott. A javaslat egyébként hasonló a banki önszabályozáshoz, a legfőbb különbség az, hogy a jelenlegi javaslat egyenlő feltételeket teremt - hangoztatták.

Megjegyezték, hogy a tervezet a "jövedelem" alatt nem az adóbevallásban szereplőt érti, hanem annál tágabb fogalmat, amit a "dokumentálható jövedelem" kifejezéssel lehet leírni - ennek bővebb kifejtésére azonban nem vállalkoztak.

Nem késő

A válság miatt a devizahitelektől sokan megijedtek, de a forintkölcsönök még így sem igazán versenyképesek. A forintalapú lakáshitelek stagnálnak, a svájcifrank-alapon gyakorlatilag nem adnak új hitelt, az euró pedig jelentősen nőtt (tavaly október és idén augusztus között ötszörösére emelkedett az éven túli, euróalapú lakáshitelek állománya). A devizában felvett lakáshitelek összértéke 2400 milliárd forintot tett ki a jegybank augusztusi adatai szerint (ennek több mint 80 százaléka még mindig svájci frank), a forinthitelek állománya pedig "mindössze" 1500 milliárd forint.

"Ugyan még nem késő, de hamarabb is eszükbe juthatott volna" - kommentálta korábban a szigorítás ötletét Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint több előny is származna a terv megvalósításból. (A devizahitelezésről bővebben itt és itt olvashat.)

A bankszövetséget váratlanul érte

Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétvégi bejelentése, amely szerint a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál (PM) a napokban.

"Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - mondta Müller János, a szervezet vezető tanácsadója.

"A mérkőzés 60. percében nem lehet módosítani a játékszabályokat" - kommentálta az egyik lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézet vezetője a kezdeményezést.

Semleges a 270 forintos euró

Nem szeretem a piaci folyamatokba történő adminisztratív beavatkozást - reagált a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozási ötletre Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék és egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (MKT) hétfőn, az MKT budapesti tájékoztatóján.

Kovács Árpád szerint a 270 forintos euró árfolyam a devizahitelesek szempontjából semlegesnek mondható, s azt a törlesztési könnyebbséget, amelyet 238-240 forintos euró árfolyam mellett elkönyvelhettek, elvesztették akkor, amikor az árfolyam közel került a 300 forinthoz.

Padlón maradhat az ingatlanpiac

A pénzügyi egyensúly javítása szempontjából bizonyára valóban jótékony hatású korlátozások azért mellékesen letarolhatnak egy-két iparágat. A válság és az állami otthonteremtési támogatások visszavágása miatt egyébként is padlón lévő lakásépítés a krízis enyhülésére vár, de lehet, hogy hiába: ilyen feltételek mellett aligha lesz fellendülés akár 2011-ben is.

Az [origo] által megkérdezett ingatlanpiaci szakértők reményüket fejezték ki, hogy az MNB által bemutatott tervezet még puhulni fog. "Első látásra tényleg nagyon keménynek tűnik, valószínűnek tartom, hogy a végső változat nem így fog festeni" - mondta kérdésünkre Murányi Ákos, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője.

Ha mégis a jelenlegi számok kerülnek a jogszabályba, a nem kiugróan magas jövedelmű fiatalok, illetve általában az egyedülállók egyszerűen ki fognak esni a piacról. Ezt csak egy új, komoly támogatási rendszer bevezetésével lehetne elkerülni. Ne felejtsük el, hogy a forinthitel a kamata miatt még most sem igazán versenyképes az euróalapúval szemben - tette hozzá Murányi Ákos.

Az ingatlanpiac forgalmára gyakorolt általános kedvezőtlen hatás mellett azzal is számolni kell, hogy bizonyos, jelentős vevőcsoportok érdeklődése megint a legkisebb, legolcsóbb lakások felé fordulhat, ami több szempontból sem kívánatos fejlemény - vélekedett a szakember.