A Magyar Lízingszövetség első becslései szerint a devizahitelezés visszaszorítására tett jegybanki javaslatok elfogadása esetén megfeleződne a hitelek darabszáma, pedig a kihelyezések már eddig is jelentősen csökkentek az év elején bevezetett szigorítások nyomán.

Lévai Gábor, a lízingszövetség főtitkára kedden elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata meglepetésként érte a szakmát, a sajtón keresztül értesültek róla.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) által - a lízingszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként - januárban bevezetett szabályozást kétéves szakmai munka előzte meg - tette hozzá. Ennek tapasztalatai a főtitkár szerint kedvezőek, a kockázatok csökkentek. Az elmúlt félévben semmi nem történt, ami újabb szigorítást indokolna.

A hitelkeresletet már az év eleji korlátozások is jelentősen visszavetették: a készpénzes vevők száma alig csökkent, a hitelfelvevőké ugyanakkor jelentősen esett - mutatott rá. Most döntően devizaalapú hiteleket igényelnek, mert azonos összegű forinthitel törlesztőrészlete majdnem duplája a devizaalapúnak. Úgy vélekedett, ha a havi törlesztés és jövedelem arányát korlátozzák, a mostani hitelösszeg mintegy felét lehet majd felvenni.

A korlátozások nem azt eredményeznék, hogy ugyanazon autó megvásárlásához kevesebb hitelt vesznek fel, hanem a vásárlásról mondanak majd le az emberek. Pozitív adóslista hiányában ugyanakkor nehezen kivitelezhető, hogy a finanszírozók meggyőződjenek arról, mennyi az ügyfél összes hiteltartozása, illetve törlesztési kötelezettsége az igazolt jövedelem százalékában - hívta fel a figyelmet.

A direkt, adminisztratív beavatkozás a szabadpiaci környezetben nem előremutató - hangsúlyozta a főtitkár, aki szerint nem biztos, hogy az a legjobb időpont a normatív korlátok beépítésére, amikor hitelszűke van a lakossági és a vállalati szektorban is. A lakossági finanszírozás azért működik még, mert kisebb összegű, kisebb kockázatú hitelekről van szó, mint a vállalati szektorban, s a magánszemélyek fizetési készsége sokkal erősebb - tette hozzá.

Az év eleje óta jelentősen szigorodott Magyarországon az ingatlanhitelezés is - mutatott rá Lévai Gábor. Azok azonban, akik itthon nem tudják megszerezni a szükséges hitelt, közvetítőkön keresztül hozzájuthatnak máshol, például Ausztriában. A szigorítás szerinte ezért versenyhátrányt okozna a hazai finanszírozóknak, miközben az eladósodottság csökkenését nem érné el.

A PSZÁF által az év elején bevezetett szabályozás a gépjármű-finanszírozási konstrukcióknál 20 százalékos minimum önrészt ír elő (korábban önrész nélkül is lehetett gépkocsit vásárolni) és maximum 96 hónapos futamidőt (korábban 120 hónap is lehetett), valamint megköveteli az ügyfél fizetőképességének alapos megvizsgálását. Ez ugyan nem kötelező jellegű, a kockázatosnak ítélt gépjármű-finanszírozási konstrukciókra azonban 50-100 százalékos többlettartalékot rónak ki, ezért a cégek inkább betartják. Bevezetésének célja az volt, hogy a gépjármű értéke és a hitelösszeg arányban legyen, a finanszírozók ne vállaljanak túlzott kockázatokat.

A jegybank napokban nyilvánosságra került javaslata szerint gépjárművásárlást finanszírozó hitel és lízing esetén legfeljebb öt év lehetne a futamidő, a maximális hitel/fedezet arány pedig forinthitelnél 80, euró alapúnál 62, egyéb devizánál pedig 40 százalék, vagyis az utóbbiak esetén jelentősen - 38, illetve 60 százalékra - nőne a saját erő szükséglet.

Az MNB korlátozná a törlesztés/jövedelem arányt is: havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

A devizahitelezés tervezett szabályai csak a magyarországi székhelyű hitelintézetekre és fióktelepekre lennének kötelezőek, a határon átnyúló tevékenységre nem vonatkoznának. A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye az MNB szerint a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Az emberek hajlamosak olyan törlesztési terhet vállalni, amit az árfolyamok ingadozása esetén vagy a kamatok emelkedésekor nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni.

Ez pedig nemcsak a háztartások fizetőképességét veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magyar államadósság finanszírozásának költségét is. A jegybank szerint az általa javasolt szabályok bevezetésének hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása, csökkenne az ország sérülékenysége.